Cigányaink és zsidaink megint „alkottak”: nem csupán lenyúltak pár százmilliót, hanem, ráadásként, hihetetlen rossz hírét keltették az őket eltartó magyaroknak Amerikában. Az ilyet, hasonlóan Hell István, Mohácsi Viktória és társai működéséhez, simán hazaárulásként kellene kezelni.
Alább a mai Magyar Nemzet a világhálón először nálunk olvasható (saját szkennelés) cikke.
Országimázs: ijesztgettek Magyarországgal
A New York-i magyar évad kapcsán Hiller István kulturális miniszter és Orsós László Jakab (Kuruc.info: milyen szíííp „szittyamagyar” név…), a New York-i Magyar Kulturális Intézet igazgatója, egyben a most zárult magyar kulturális évad főkurátora győzelmi jelentéséről számolt be a Magyar Távirati Iroda, s nyomában több magyar újság. Orsós László Jakab és Hiller István miniszter úr talán azt gondolta, hogy a magyar médiával és a magyar emberekkel mindent el lehet hitetni, hiszen ők nem ismerik az amerikai körülményeket, és a távolról (meg)jött embernek mindent elhisznek.
A magyar állam költségvetéséből 725 millió forintot kapott a New York-i magyar kulturális évad, hogy Orsós László Jakab vezetésével megszervezze a lényegében jelentéktelen és Magyarországról teljesen torz képet nyújtó programsorozatot. Az évad rendezvényei nemcsak teljesen közömbösen hagyták az átlag- és jelentős amerikai sajtót, valamint a közvéleményt, hanem szégyent hoztak úgy az európai, mint az Egyesült Államokban élő magyarságra. Kijelenthető, hogy az Extremely Hungary óriási pénzpazarlás volt, és a hilleri magyar politikai diplomácia teljes kudarcaként könyvelhető el.
A tudósítások szerint Hiller miniszter úr azt mondta, hogy „a magyarság sikeresen letette névjegyét az Egyesült Államokban". Ennél nagyobb mellébeszélést el sem lehet képzelni. Orsós László Jakab az évadot „területfoglalásnak" nevezte az évadzáró sajtótájékoztatón, Budapesten. Ezzel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy Orsós olyan területet próbált elfoglalni, amire sem a magyarságnak, sem más művelt népnek nincs szüksége. Összefoglalva ezt a véleményt mondhatjuk a sok magyart megbotránkoztató Extremely Hungary programsorozatról: Az elköltött 725 millió forintos költségvetés a lebonyolított programokért nem érthető és indokolt. Gyakorlott amerikai szervezők szerint, akik jól ismerik az amerikai műsorszervezést, ezeket a programokat a horribilis összeg töredékéért meg tudta volna rendezni. A kultúrpolitika legnagyobb hibájaként kell feljegyezni, hogy a programsorozat első és utolsó programja a magyarországi roma gyűlöletet hangsúlyozza. Orsós így vezette be a honlapján a Fire+Fire magyar—roma és afroamerikai programot: „Magyarországon széles körű megkülönböztetés és burjánzó fajgyűlölet van." Milyen kultúrpolitika ez? Erre költ a magyar állam 725 milliót, hogy Orsós ezt kürtölje szét az amerikai embereknek? Mi lehetett ezzel a célja Hiller miniszter úrnak? Milyen képet fest ez az amerikai és a magyarországi magyarokról? Még ha igaz is lenne ez az állítás, akkor sem lett volna szabad neki, mint kiküldött kultúrdiplomatának, ilyen módon az ország rossz hírét kelteni.
A statisztikai állításokon, amiket Hiller miniszter mondott a sajtótájékoztatón, csak mosolyogni tud az, aki ismeri az amerikai területet, és megvizsgálja az Extremely Hungary programajánlatokat. A tudósítások szerint ezt állította a miniszter: „38 helyszínen 135 esemény valósult meg mintegy 490 fellépővel". A 38 helyszín legtöbbje teljesen jelentéktelen kocsma vagy privát klub volt, ahová az átlagember vagy nem mehetett be, vagy nem kívánt bemenni. Az említett Carnegie Hallban három műsor volt, kettő a pincehelységében, és egy a kis koncerttermében. A Museum of Modern Artban volt néhány filmvetítés a kibérelt színházteremben, és kész. A washingtoni Kennedy Centernek nem a nagyszínpadán, hanem az előcsarnokában volt előadás. A 490 résztvevőt illetően beleértendő a majdnem 200 tagú Fesztiválzenekar, amely egy rendszeres amerikai turnéján vett részt. Az Extremely Hungary programban, a Fesztiválzenekart leszámítva, sokkal több amerikai, mint magyar „fellépő" vett részt. Ezért valójában egyáltalán nem szolgálta a magyarországi művészek érdekeit. Ezek a statisztikai adatok, úgy látszik, kimaradtak a végső beszámolóból.
Nagy érdeklődés a sajtóban? Hiller miniszter Úr néhány hivatkozása jól ismert orgánumokra teljesen félrevezető. A felsorolt cikkek java része ajánló, beharangozó, s csupán néhány igazi kritika jelent meg, vagyis kevés olyan írás, amelyből az derül ki, hogy a sajtó jelen is volt az eseményen. Közülük egy, a The New York Times így ír a Parasztopera előadásáról New Yorkban: „Néhány (magyar) falu népszokásai: vérfertőzés, gyilkosság, házasságtörés." Kérdezem én, ez az országimázs az, amit mi szeretnénk magunkról terjeszteni? Ez lenne az útmutatás a jövő kultúrdiplomáciájának, ahogy Hiller miniszter fogalmazott? Nem hiszem, hogy a magyarok Európában vagy az Egyesült Államokban ezt kívánnák.
Hiller miniszter úgy nyilatkozott a sajtótájékoztatón, hogy ezt a munkát „tovább kell vinni". Ez ellen tiltakozunk, mert az a legnagyobb probléma az Extremely Hungary programsorozattal, hogy minden koncepció nélkül, Orsós László Jakab kénye-kedve szerint szerveződött, vagyis nagyon kevés köze volt ahhoz a magyar kultúrához, amit a művelt magyar társadalom a tengeren innen vagy a tengeren túl szeretett volna magáról megmutatni. A programsorozat szervezése bebizonyította, hogy Orsós László Jakab szakmailag teljesen alkalmatlan művészeti menedzsernek. Jó lenne, ha Hiller miniszter úr ezt minél előbb észrevenné, és nem feltételezné, hogy ezt a munkát érdemes lenne tovább vinni bárhova is a világon, hiszen ez a programsorozat nem a „magyal kultúra legátfogóbb bemutatása" volt, hanem annak ellenkezője, a magyar kultúra színvonaltalan badarsága, a szervezők minden magyar identitástudata hiányában. (Kuruc.info: azoknak már a neve is jellegzetesen „magyar” – mi mást várunk tőlük?)
De mire költötték el a magyar adófizetők temérdek pénzét? Erről nem volt szó a sajtótájékoztatón, pedig ez lenne a legfontosabb tisztázandó kérdés, mivel — hangsúlyozom — ezt a programsorozatot egy felelősségét komolyan vevő kulturális menedzser a tizedéért meg tudta volna szervezni. összehasonlításként megjegyzem, hogy az Orbán-kormány alatt 2001-ben kinevezett Márton András vezetése alatt beindított New York-i Magyar Kulturális Központ két és fél éves működése alatt több mint kétszáz, sokkal értékesebb, az Egyesült Államok egész területére (tehát nem csak New York és Washington városokra) kiterjedő programot szervezett nyolcmillió forintos évi költségvetésből, sokkal kisebb járulékos szervezési költséggel, mint az Orsós által vezetett központ. (Kuruc.info: felesleges ilyet kérdezni: cigányaink és zsidaink megint lenyúlták a pénzt, ráadásul [megint] jó nagyot rúgtak az őket eltartó gazdanemzeten. Nem ártana az ilyen eseteket sima hazaárulásként kezelni majd az elszámoltatás során.)
A szerző az Amerikai Magyar Múzeum, Passaic, New Jersey; az Amerikai Magyar Népművészeti Központ és a Centrum Management igazgatója (USA)
Alább a mai Magyar Nemzet a világhálón először nálunk olvasható (saját szkennelés) cikke.
Országimázs: ijesztgettek Magyarországgal
A New York-i magyar évad kapcsán Hiller István kulturális miniszter és Orsós László Jakab (Kuruc.info: milyen szíííp „szittyamagyar” név…), a New York-i Magyar Kulturális Intézet igazgatója, egyben a most zárult magyar kulturális évad főkurátora győzelmi jelentéséről számolt be a Magyar Távirati Iroda, s nyomában több magyar újság. Orsós László Jakab és Hiller István miniszter úr talán azt gondolta, hogy a magyar médiával és a magyar emberekkel mindent el lehet hitetni, hiszen ők nem ismerik az amerikai körülményeket, és a távolról (meg)jött embernek mindent elhisznek.
A magyar állam költségvetéséből 725 millió forintot kapott a New York-i magyar kulturális évad, hogy Orsós László Jakab vezetésével megszervezze a lényegében jelentéktelen és Magyarországról teljesen torz képet nyújtó programsorozatot. Az évad rendezvényei nemcsak teljesen közömbösen hagyták az átlag- és jelentős amerikai sajtót, valamint a közvéleményt, hanem szégyent hoztak úgy az európai, mint az Egyesült Államokban élő magyarságra. Kijelenthető, hogy az Extremely Hungary óriási pénzpazarlás volt, és a hilleri magyar politikai diplomácia teljes kudarcaként könyvelhető el.
A tudósítások szerint Hiller miniszter úr azt mondta, hogy „a magyarság sikeresen letette névjegyét az Egyesült Államokban". Ennél nagyobb mellébeszélést el sem lehet képzelni. Orsós László Jakab az évadot „területfoglalásnak" nevezte az évadzáró sajtótájékoztatón, Budapesten. Ezzel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy Orsós olyan területet próbált elfoglalni, amire sem a magyarságnak, sem más művelt népnek nincs szüksége. Összefoglalva ezt a véleményt mondhatjuk a sok magyart megbotránkoztató Extremely Hungary programsorozatról: Az elköltött 725 millió forintos költségvetés a lebonyolított programokért nem érthető és indokolt. Gyakorlott amerikai szervezők szerint, akik jól ismerik az amerikai műsorszervezést, ezeket a programokat a horribilis összeg töredékéért meg tudta volna rendezni. A kultúrpolitika legnagyobb hibájaként kell feljegyezni, hogy a programsorozat első és utolsó programja a magyarországi roma gyűlöletet hangsúlyozza. Orsós így vezette be a honlapján a Fire+Fire magyar—roma és afroamerikai programot: „Magyarországon széles körű megkülönböztetés és burjánzó fajgyűlölet van." Milyen kultúrpolitika ez? Erre költ a magyar állam 725 milliót, hogy Orsós ezt kürtölje szét az amerikai embereknek? Mi lehetett ezzel a célja Hiller miniszter úrnak? Milyen képet fest ez az amerikai és a magyarországi magyarokról? Még ha igaz is lenne ez az állítás, akkor sem lett volna szabad neki, mint kiküldött kultúrdiplomatának, ilyen módon az ország rossz hírét kelteni.
A statisztikai állításokon, amiket Hiller miniszter mondott a sajtótájékoztatón, csak mosolyogni tud az, aki ismeri az amerikai területet, és megvizsgálja az Extremely Hungary programajánlatokat. A tudósítások szerint ezt állította a miniszter: „38 helyszínen 135 esemény valósult meg mintegy 490 fellépővel". A 38 helyszín legtöbbje teljesen jelentéktelen kocsma vagy privát klub volt, ahová az átlagember vagy nem mehetett be, vagy nem kívánt bemenni. Az említett Carnegie Hallban három műsor volt, kettő a pincehelységében, és egy a kis koncerttermében. A Museum of Modern Artban volt néhány filmvetítés a kibérelt színházteremben, és kész. A washingtoni Kennedy Centernek nem a nagyszínpadán, hanem az előcsarnokában volt előadás. A 490 résztvevőt illetően beleértendő a majdnem 200 tagú Fesztiválzenekar, amely egy rendszeres amerikai turnéján vett részt. Az Extremely Hungary programban, a Fesztiválzenekart leszámítva, sokkal több amerikai, mint magyar „fellépő" vett részt. Ezért valójában egyáltalán nem szolgálta a magyarországi művészek érdekeit. Ezek a statisztikai adatok, úgy látszik, kimaradtak a végső beszámolóból.
Nagy érdeklődés a sajtóban? Hiller miniszter Úr néhány hivatkozása jól ismert orgánumokra teljesen félrevezető. A felsorolt cikkek java része ajánló, beharangozó, s csupán néhány igazi kritika jelent meg, vagyis kevés olyan írás, amelyből az derül ki, hogy a sajtó jelen is volt az eseményen. Közülük egy, a The New York Times így ír a Parasztopera előadásáról New Yorkban: „Néhány (magyar) falu népszokásai: vérfertőzés, gyilkosság, házasságtörés." Kérdezem én, ez az országimázs az, amit mi szeretnénk magunkról terjeszteni? Ez lenne az útmutatás a jövő kultúrdiplomáciájának, ahogy Hiller miniszter fogalmazott? Nem hiszem, hogy a magyarok Európában vagy az Egyesült Államokban ezt kívánnák.
Hiller miniszter úgy nyilatkozott a sajtótájékoztatón, hogy ezt a munkát „tovább kell vinni". Ez ellen tiltakozunk, mert az a legnagyobb probléma az Extremely Hungary programsorozattal, hogy minden koncepció nélkül, Orsós László Jakab kénye-kedve szerint szerveződött, vagyis nagyon kevés köze volt ahhoz a magyar kultúrához, amit a művelt magyar társadalom a tengeren innen vagy a tengeren túl szeretett volna magáról megmutatni. A programsorozat szervezése bebizonyította, hogy Orsós László Jakab szakmailag teljesen alkalmatlan művészeti menedzsernek. Jó lenne, ha Hiller miniszter úr ezt minél előbb észrevenné, és nem feltételezné, hogy ezt a munkát érdemes lenne tovább vinni bárhova is a világon, hiszen ez a programsorozat nem a „magyal kultúra legátfogóbb bemutatása" volt, hanem annak ellenkezője, a magyar kultúra színvonaltalan badarsága, a szervezők minden magyar identitástudata hiányában. (Kuruc.info: azoknak már a neve is jellegzetesen „magyar” – mi mást várunk tőlük?)
De mire költötték el a magyar adófizetők temérdek pénzét? Erről nem volt szó a sajtótájékoztatón, pedig ez lenne a legfontosabb tisztázandó kérdés, mivel — hangsúlyozom — ezt a programsorozatot egy felelősségét komolyan vevő kulturális menedzser a tizedéért meg tudta volna szervezni. összehasonlításként megjegyzem, hogy az Orbán-kormány alatt 2001-ben kinevezett Márton András vezetése alatt beindított New York-i Magyar Kulturális Központ két és fél éves működése alatt több mint kétszáz, sokkal értékesebb, az Egyesült Államok egész területére (tehát nem csak New York és Washington városokra) kiterjedő programot szervezett nyolcmillió forintos évi költségvetésből, sokkal kisebb járulékos szervezési költséggel, mint az Orsós által vezetett központ. (Kuruc.info: felesleges ilyet kérdezni: cigányaink és zsidaink megint lenyúlták a pénzt, ráadásul [megint] jó nagyot rúgtak az őket eltartó gazdanemzeten. Nem ártana az ilyen eseteket sima hazaárulásként kezelni majd az elszámoltatás során.)
A szerző az Amerikai Magyar Múzeum, Passaic, New Jersey; az Amerikai Magyar Népművészeti Központ és a Centrum Management igazgatója (USA)
