Az amerikai vélekedést a tisztségviselő szerint az orosz gép mozgásának hőérzékelős nyomonkövetésére, az abból leszűrt adatokra alapozzák.

A törökök eredeti állítása szerint török, az oroszok szerint viszont szíriai légtérben lőtték le a törökök az orosz gépet.

A NATO-tag Törökország hangsúlyozta, hogy török részről többször figyelmeztették az orosz pilótát: gépe a török légtérben tartózkodik, az orosz gép azonban nem változtatott irányt.

Moszkvában ugyanakkor azt emelték ki, hogy a gépet szíriai légtérben lőtték le, és hogy a gép semmilyen formában nem jelentett veszélyt Törökországra nézve.

A név nélkül nyilatkozó washingtoni tisztségviselő szerint az orosz gép valóban behatolt egy rövid időre a török légtérbe, de ott nem érte találat, és már szíriai légtérben volt, amikor lelőtték.

Az orosz harci gép Törökország általi lelövésének legnagyobb nyertese Bassár el-Aszad szíriai elnök - állapította meg a CNN televízió híroldalán megjelent kommentárjában Henri Barkey és William Pomeranz, a washingtoni Woodrow Wilson Nemzetközi Tudósközpontjának két vezető kutatója.

A szerzők indoklása szerint a szíriai vezetés egyik fő ellensége (Törökország) az incidens nyomán élesen szembefordult annak legfőbb védelmezőjével (Oroszországgal), ami tovább rontja annak esélyét, hogy nagykoalíció jöjjön létre az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet legyőzésére és a szíriai válság megoldására, vagy hogy közeledés induljon meg Oroszország és a Nyugat között. Barkey és Pomeranz szerint Francois Hollande francia elnöknek eleve kevés esélye volt arra, hogy áthidalja a Washington és Moszkva között a kulcskérdésekben megmutatkozó szakadékot.

A két amerikai szakértő úgy vélekedett, hogy az orosz gép lelövése valószínűleg a feszültség lassú, de határozott növekedéséhez vezet majd. Rámutattak, hogy Putyin megtorlást helyezett kilátásba és a világ az elmúlt másfél év alatt megtanulhatta, hogy az orosz elnök beváltja az ígéretét.

"Putyin számára a probléma az, hogy az időzítés nem is lehetett volna rosszabb" - írták, rámutatva, hogy az ukrajnai válság kezd ismét elmélyülni, a Krím pedig sötétségbe borult, miután ismeretlenek felrobbantották az áramot szállító vezeték két tartóoszlopát.

A szerzők Oroszország lehetséges Törökország elleni büntetőintézkedései között említették meg a törökök és az amerikaiak szíriai szövetségesei elleni támadásokat és annak a látszatnak a feladását, hogy Moszkva az IÁ ellen lép fel. Nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök által ellenségnek tekintett szíriai kurdok képviseletet nyithatnak majd az orosz fővárosban, és fegyvereket kaphatnak Putyintól.

Retorziók várhatók továbbá a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban is, de a két szakértő szerint ezek fordítva is elsülhetnek.

A szíriai hadsereg katonái kimentették a török légierő által lelőtt orosz vadászgép egyik pilótáját - jelentette be szerdán Oroszország párizsi nagykövete.

Alekszandr Orlov az Europe 1 rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy a keddi incidens során az egyik pilótát megsebesítették, miközben ejtőernyőjével leereszkedett, majd földet érés után a térségben tevékenykedő dzsihadisták barbár módon meggyilkolták.

"A másiknak sikerült megmenekülnie. A legfrissebb információk szerint őt a szíriai hadsereg kimentette, és már úton kell hogy legyen az orosz légitámaszpontra" - mondta a nagykövet.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök arra figyelmeztetett szerdán, hogy az orosz vadászgép előző napi lelövése miatt Moszkva lemondhat néhány fontos orosz-török közös projektet.

A kormány honlapján megjelent közlemény szerint Medvegyev hangsúlyozta, hogy az incidens következményeként a török vállalatok veszíthetnek oroszországi piaci részesedésükből.

Az ankarai vezetés szándékosan elősegíti Törökország iszlamizálódását - jelentette ki szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök az Interfax hírügynökség jelentése szerint.

Az államfő bejelentette ezenkívül, hogy elrendelte Sz-300-as légvédelmi rendszer telepítését a szíriai orosz légitámaszpontra.

Oroszország korszerű, Sz-400-as rakétavédelmi rendszereket telepít a szíriai Latakia tartományban lévő Hmejmim légi támaszpontjára - jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán, egy nappal az után, hogy a török légierő lelőtt egy orosz vadászbombázót a szíriai-török határ közelében.

Bejelentette azt is, hogy már megérkezett a támaszpontra a lelőtt gép legénységének életben maradt tagja. A tárcavezető szerint a navigátort orosz és szíriai katonák mentették ki, az akció 12 órán át tartott.

"A művelet sikeresen befejeződött. A navigátort a bázisunkra szállították. Él és egészséges" - mondta Sojgu a védelmi minisztérium kollégiumának ülésén.

Ankara nem akarja, hogy elmérgesedjen a viszonya Moszkvával az orosz vadászgép lelövése miatt - jelentette ki a török államfő szerdán Isztambulban egy üzleti találkozón, de bocsánatot továbbra sem kért.

Recep Tayyip Erdogan hangsúlyozta, hogy hazája csupán a saját biztonságát és Szíriában élő "testvéreinek" jogait szem előtt tartva járt el. Azt hazudta: Ankara először azt sem tudta, hogy a lelőtt gép orosz.

Kitartott eddigi álláspontja mellett, miszerint a vadászgépet a török légtérben lőtték le, de az Szíria területén zuhant le, igaz, néhány darabja Törökországban ért földet, és megsebesített két török állampolgárt.

Erdogan arról is beszélt, hogy hazája minden óvintézkedést meg akar tenni azért, hogy elejét vegye az újabb szíriai menekültáradatnak.

Az orosz külügyminiszter hangúlyozta, hogy nem indítanak háborút a törökök ellen. Ugyanakkor a közös orosz-török tervek bánhatják a történteket. Például az első török atomerőműberuházás.

Az orosz katonai repülőgép lelövésének fényében Moszkva alaposan megvizsgálja a közös orosz-török beruházási terveket, köztük a Törökország első atomerőművének építését is - közölte Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője.

Peszkov a 22 milliárd dolláros, eddigi legnagyobb orosz beruházás jövőjével kapcsolatosan nem kívánt jóslatokba bocsátkozni. A négy, egyenként 1200 megawattos reaktorblokkból álló Akkuyu erőmű építéséről 2010-ben kötött megállapodást a két ország. Az első reaktor építése idén áprilisban kezdődött, és Oroszország eddig 3 milliárd dollárt fektetett be. A tervezett atomerőmű a török elektromosenergia-szükséglet mintegy 17 százalékát fedezné. Az első reaktorblokk üzembe helyezését 2020-ra tervezik.

Előzőleg Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök arra figyelmeztetett szerdán, hogy az orosz vadászgép előző napi lelövése miatt Moszkva lemondhat néhány fontos orosz-török közös projektet. A kormány honlapján megjelent közlemény szerint Medvegyev hangsúlyozta, hogy az incidens következményeként a török vállalatok veszíthetnek oroszországi piaci részesedésükből.

Dmitrij Peszkov elmondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök nem vitatta meg a NATO-tagországok vezetőivel az Sz-400-as rakétavédelmi rendszernek a szíriai Latakia tartományban lévő Hmejmim légi támaszpontjára való telepítését. Hozzátette: az orosz légierő folytatja Szíriában a szélsőséges csoportok elleni légicsapásokat.

"Az orosz repülőgépek, harci gépek folytatják a hadjáratot: terrorista infrastruktúrát semmisítenek meg, megakadályozzák a terrorizmus fő pénzforrásának számító törvénytelen kőolaj- és kőolajszármazék-szállításokat"- hangsúlyozta a szóvivő.

Arra a kérdésre, hogy a szíriai orosz hadműveletek befejezése után az arab államban marad-e az orosz Sz-400 rakétarendszer, Dmitrij Peszkov közölte: nem áll a rendelkezésére ezzel kapcsolatos információ. Utalt rá, hogy Putyin elnök szerda reggel Sz-300 típusú légvédelmi rakétarendszer Szíriába telepítését rendelte el. Ezután javasolta a védelmi minisztérium a korszerű Triumf (NATO kódnevén: SA-21 Growler) légvédelmi Sz-400-asok telepítését, amit az elnök végül jóváhagyott.

Szergej Nariskin, az orosz parlament alsóházának elnöke Valíd Muallem szíriai külügyminiszterrel tartott közös szerdai sajtótájékoztatóján az Sz-24 orosz harci gép elleni támadás felelőseinek megbüntetését követelte.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte az orosz vadászgép lelövéséhez hasonló támadásokat, egyúttal kijelentette: Oroszország nem indít háborút Törökország ellen. "Nem indítunk háborút Törökország ellen, kapcsolatunk a török néppel nem változott" - mondta szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján. Oroszország azonban nem hagyhatja válasz nélkül a török katonaság lépését, és Moszkva "komolyan átértékeli" az orosz-török viszonyt - tette hozzá az Interfax hírügynökség jelentése szerint. Putyin elnökhöz hasonlóan Lavrov is a Törökországgal megkötött szerződések komoly átgondolását ígérte.

(MTI nyomán)