Donald Trump megválasztott amerikai elnök újságírói kérdésre felelve nem zárta ki keddi sajtótájékoztatóján, hogy katonai, illetve gazdasági lépéseket tesz majd annak érdekében, hogy az Egyesült Államok visszaszerezze az ellenőrzést a Panama-csatorna felett, valamint megszerezze a kontrollt a Dániához tartozó Grönland felett.
Mar-a-Lagóban lévő rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján a republikánus párti politikustól azt kérdezték: biztosítani tudja-e a világot afelől, hogy nem alkalmaz katonai, illetve gazdasági nyomásgyakorlást Panamával és Grönlanddal kapcsolatban. Trump úgy felelt, hogy "egyik (ország) esetében sem tudja ezt garantálni". "De azt kijelenthetem, hogy a gazdasági biztonság szempontjából szükségünk van rájuk" - tette hozzá.
Trump utalt arra, hogy vámokkal sújtaná Dániát, ha az elutasítaná a Grönland megvásárlásáról szóló ajánlatát. Hangsúlyozta, hogy Grönland létfontosságú az amerikai nemzetbiztonság szempontjából is.
Dánia és az autonóm terület is már többször leszögezte, hogy Grönland nem eladó. A panamai elnök pedig szintén jelezte, hogy az ország szuverenitása nem lehet alku tárgya.
Kedden magánlátogatásra Grönlandra érkezett ifjabb Donald Trump, a megválasztott amerikai elnök fia, aki a helyi közmédiának nyilatkozva kijelentette: Grönland csodálatos hely, és a grönlandiak "rendkívül jól járnak majd, ha és amikor" az Egyesült Államok részei lesznek. Grönland külügyi hivatalának vezetője közölte: sem az ifjabbik Trump, sem a grönlandi vezetés nem jelezte, hogy egyeztetnének a mintegy ötórásra tervezett látogatás során.
Donald Trump sajtóértekezletén megismételte azon felvetését, hogy Kanada tagállamként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz. Bírálta, hogy az Egyesült Államok sokat költ kanadai árukra és északi szomszédja katonai támogatására.
A megválasztott elnök beszélt arról is, hogy megváltoztatná a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre, és megismételte azon ígéretét, hogy jelentős vámtarifákkal fogja sújtani Mexikót és Kanadát is.
"Nagy területet jelöl (ez a földrajzi név). Amerikai-öböl. Milyen csodálatos név!" - mondta.
Trump beszélt arról is, hogy a NATO-tagállamoknak GDP-jük 5 százalékát kellene költeniük védelemre az észak-atlanti szövetség által jelenleg elvárt 2 százalékhoz képest. "Úgy gondolom, a NATO-nak 5 százalék kell. Mindegyik (tagállam) megengedheti ezt magának" - tette hozzá.
Azzal büszkélkedett most, hogy első elnöksége idején rá tudta venni a NATO-partnereket a védelmi kiadások növelésére. "Én voltam az, aki rávette őket, hogy 2 százalékot fizessenek" - jelentette ki.
Közölte azt is, hogy január 20-i hivatalba lépésével haladéktalanul vissza fogja vonni Joe Biden leköszönő amerikai elnöknek az Egyesült Államok tengerpartjai mentén végzett energiahordozó-kitermelésre vonatkozó, előző nap bejelentett tilalmát.
Trump egyúttal bejelentette, hogy Husszein Szadzsváni egyesült arab emírségekbeli üzletember, a DAMAC Properties vállalat elnöke 20 milliárd dollárt fektet be amerikai adatközpontok létesítésébe szerte az országban.
Frissítés: Trudeau nem akar amerikai lenni, a dán kormányfő sem rajong az ötletért
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kedden elutasította Donald Trump megválasztott amerikai elnök felvetését, hogy Kanadát "gazdasági erővel" az Egyesült Államok 51. tagállamává tegyék.
"Annyi esélye sincs, mint egy hólabdának a pokolban, hogy Kanada az Egyesült Államok része legyen" - írta Trudeau, aki hétfőn jelentette be lemondását miniszterelnöki tisztségéről.
Trumpot floridai rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján kérdezték arról, hogy fontolja-e katonai erő alkalmazását Kanada megszerzésére. "Nem, gazdasági erővel" - válaszolt a republikánus politikus. "Mert Kanada és az Egyesült Államok (együtt), az aztán valami" - fogalmazott. A megválasztott amerikai elnök már hosszabb ideje kifogásolja az Egyesült Államok északi szomszédjára kereskedelmi többletét és korábban arról is beszélt újságíróknak, hogy a két ország határa "egy mesterségesen húzott vonal".
Trump azzal fenyegette meg az ottawai vezetést, hogy 25 százalékos vámot vet ki a kanadai termékekre. Kanada árui és szolgáltatásai 75 százalékát déli szomszédjának exportálja.
Nem sokkal korábban Melanie Joly kanadai külügyminiszter az X-en tett bejegyzésében azt hangoztatta, hogy Trump kijelentései "mutatják, hogy nincs elképzelése, mi teszi erős országgá Kanadát". "Gazdaságunk erős. Népünk erős. Sosem fogunk meghátrálni a fenyegetések elől" - tette hozzá.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a dán TV2 műsorában kommentálta a leendő amerikai elnök kijelentéseit Grönlanddal kapcsolatban. Úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok Dánia legfőbb és legszorosabb szövetségese, és nem hinné, hogy Washington katonai vagy gazdasági erővel akarná megszerezni a Dániához tartozó autonóm terület feletti ellenőrzést. Hangsúlyozta, hogy üdvözli az Egyesült Államok megnövekedett érdeklődését a sarkvidéki térség iránt, de "ennek olyan módon kellene megvalósulnia, hogy az tiszteletben tartsa a grönlandi lakosságot". "Ugyanakkor pedig olyan módon, hogy továbbra is lehetőség legyen Dánia és az Egyesült Államok együttműködésére egyebek mellett a NATO-ban" - tette hozzá.
"Nem gondolom, hogy jó megoldás lenne a jövőre nézve, ha gazdasági eszközökkel harcolnánk egymás ellen, amikor egymás szoros szövetségesei és partnerei vagyunk" - húzta alá Frederiksen.
2. frissítés: Zaharova szerint Trump csak visszaadja a szeretetet
Reagált Oroszország külügyminisztériuma Donald Trump megválasztott amerikai elnök azon kijelentéseire, melyek szerint Amerikába akarja olvasztani Kanadát, Grönlandot és a Panama-csatornát.
– Szerintem kérdéseket kell feltenni neki. Addig is, emlékeztessük magunkat arra, hogy még nincs hivatalban – mondta Marja Zaharova egy ma délelőtti sajtótájékoztatón a témáról.
– Szerintem sok szempontból csak olyan dolgokra próbál rájátszani, amit róla mondtak. Kanada kapcsán pontosan tudja, mennyire utálják, milyen dolgokat mondtak róla. Szóval lehet úgy is fogalmazni, hogy visszaadja nekik a szeretetet, amit kapott tőlük – mondta Zaharova.
3. frissítés: dán külügyminiszter: nincs szó külpolitikai válságról
Jogosnak nevezte az Északi-sarkkal kapcsolatos, fokozott amerikai aggodalmakat szerdán a dán külügyminiszter, rámutatva a térségben megnövekedett kínai és orosz tevékenységre. Lokke Rasmussen hozzátette: Donald Trump megválasztott amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos kijelentése "nem jelent külpolitikai válságot".
"Nem hinném, hogy külpolitikai válságról lenne szó; nyitottak vagyunk a párbeszédre az amerikaiakkal arról, miként tudnánk még az eddiginél is szorosabban együttműködni annak érdekében, hogy az amerikaiak elérjék törekvéseiket" - jelentette ki a tárcavezető a dán TV2 televíziós állomásnak adott nyilatkozatában.
Rasmussen kiemelte: elismerik ugyanakkor azt is, hpgy Grönlandnak is megvannak a saját elképzelései, amelyek nyomán - ha megvalósulnak - a sziget függetlenné válhat, "jóllehet aligha azzal a szándékkal, hogy (utána) az Egyesült Államok egyik szövetségi állama legyen".
Mindeközben Koppenhágába érkezett Mute Egede, a sziget miniszterelnöke, aki a nap folyamán várhatóan X. Frigyes dán királlyal is egyeztet majd.
A mintegy 57 ezres Grönland 600 éve Dánia része, 2009-ben azonban széleskörű autonómiát kapott, egyebek között a jogot arra, hogy kikiáltsa függetlenségét Dániától.
Az ügyben megszólalt a német kormány is, amelynek szóvivője, Steffen Hebestreit figyelmeztetett: "a határokat nem lehet erőszakkal elmozdítani". Mint mondta, Washingtonnak az ügyben - ahogy minden más országnak - az ENSZ vonatkozó irányelveit kell figyelembe vennie.
(MTI - Portfólió nyomán)
Korábban írtuk: Trump miatt változtatta meg a dán király a címerét