Az AfD szélsőjobboldalinak nyilvánítása megterheli a német-amerikai kapcsolatokat. A Trump-adminisztráció korábban bírálta az európai kormányok magatartását a jobboldali populista, bevándorlásellenes pártokkal szemben. /Bővített hír./
Az amerikai kormány határozottan elítélte a német belügyi hírszerzés döntését, amely szerint a teljes AfD-t "megerősített szélsőjobboldalinak" minősítette. Marco Rubio külügyminiszter az X-en posztolta, hogy Németország "nem demokrácia, hanem álruhás zsarnokság", amikor a belföldi hírszerzés az ellenzéket figyeli.
Nem az AfD szélsőséges, hanem az establishment által folytatott "halálos bevándorláspolitika, a nyitott határok", amelyet az AfD elutasít - véli Rubio, aki a döntés felülvizsgálatára szólított fel.
A német kormány elutasította Rubio kritikáját.
"Ez a demokrácia" - jegyezte meg a szövetségi külügyminisztérium az X-en. "Ez a döntés egy alapos és független vizsgálat eredménye, hogy megvédjük alkotmányunkat és a jogállamiságot. A végső szót független bíróságok mondják majd ki. Történelmünkből megtanultuk, hogy a jobboldali szélsőségességet meg kell állítani"."
Rubio külügyminiszterhez hasonlóan JD Vance amerikai alelnök is kiemeli, hogy az AfD "a legnépszerűbb párt Németországban". Vance hangsúlyozza, hogy az AfD a legreprezentatívabb párt Kelet-Németországban, amit a bürokraták megpróbálták megsemmisíteni.
"A Nyugat együtt lebontotta a berlini falat. Most újra építik - nem a szovjetek vagy az oroszok, hanem a német hatalmi elit" - írta Vance az X-en.
The AfD is the most popular party in Germany, and by far the most representative of East Germany. Now the bureaucrats try to destroy it.— JD Vance (@JDVance) May 2, 2025
The West tore down the Berlin Wall together. And it has been rebuilt—not by the Soviets or the Russians, but by the German establishment. https://t.co/Un6suHtSNJ
Vance a múltban többször bírálta az európaiakat a véleménynyilvánítás szabadságához való megosztott viszonyuk és az ellenzéki erőkkel szembeni bánásmódjuk miatt.
A müncheni biztonsági konferencián azzal vádolta az európai állam- és kormányfőket, hogy elnyomják az eltérő véleményeket, a vallásszabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát.
"Az Atlanti-óceán túloldalán sokunk számára egyre inkább úgy tűnik, mintha régi, berögzült érdekek bújnának olyan csúnya szovjet korabeli kifejezések mögé, mint a félretájékoztatás és a dezinformáció. Egyszerűen nem tetszik nekik a gondolat, hogy valaki, akinek alternatív véleménye van, más véleményt nyilváníthat, vagy ne adj' isten, másként szavazhat, vagy ami még rosszabb, megnyerhet egy választást" - mondta akkor Vance, és arra figyelmeztetett, hogy ez feszíti az atlanti kapcsolatokat.
Vance ezután találkozott az AfD társvezetőjével, Alice Weidellel, akit a biztonsági konferencia szervezői nem hívtak meg.
A Szilícium‑völgyből Elon Musk is csatlakozott a bírálókhoz, aki a „demokrácia elleni szélsőséges támadásként” nevezte a párt betiltását célzó intézkedéseket.
Az AfD társelnöke, Alice Weidel is reagált a kialakult helyzetre.
A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal egy „erősen átpolitizált ügynökség, amely az SPD és a CDU utasítására dolgozik,
és a döntés a politikai verseny kiiktatására szolgál. A párt alkotmányjogi panasszal és nemzetközi fórumokhoz fordulással készül válaszolni – nyilatkozta Weidel.
A Washington és Berlin között kialakuló nyilvános csörte a transzatlanti kapcsolatok egyre mélyülő töréseit jelzi.
Egyelőre megjósolhatatlan, hogyan reagál a német közvélemény: túlkapásként vagy jogos beavatkozásként értékeli-e a demokratikus intézményrendszer fellépését,
de a közvélemény-kutatási adatokból mindez rövidesen kiderülhet.
(Euronews - Híradó.hu nyomán)
