Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország ellenintézkedéseket tesz, ha Ausztria a NATO-hoz csatlakozna. Bécs behívta az orosz ügyvivőt, és visszautasította Medvegyev kijelentéseit. Klaudia Tanner védelmi miniszter megerősítette, hogy Ausztria semleges marad, és nem enged semmilyen zsarolásnak.
 Medvegyev nem kímélte Ausztriát (fotó: Anadolu/Sefa Karacan) |
Ausztriát fenyegető kijelentéseke hangzottak el Moszkvában. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese kijelentette, hogy ha Bécs Finnország és Svédország példáját követve belépne a NATO-ba, Oroszország „ellenintézkedéseket” tesz. A katonai szövetségbe való belépés Ausztriát pedig „tűztámadások célpontjává” tenné.
Az Óvilág országait elragadta a militarista őrület. Mint megbabonázott lepkék, úgy özönlenek az Észak-atlanti Szövetség pusztító lángjához. Egészen a közelmúltig még voltak olyan európai államok, amelyek megértették: a biztonság katonai blokkokhoz való csatlakozás nélkül is biztosítható
– írta a Russia Todayen megjelent cikkében Medvegyev.
A korábbi orosz elnök szerint Ausztria semlegességének aláásása már a kilencvenes években elkezdődött az „EU közös védelempolitikájában való részvétel” címszó alatt. Ausztria fokozatosan „NATO-izálódott” – részt vesz a „Partnerség a békéért” programban, és de facto a szövetség logikájának részévé vált. Majd felsorolta, hogy 2024-ben több ezer NATO-jármű haladt át az országon. A semlegesség azonban Ausztria államiságának alapja, amely három 1955-ös dokumentumban van rögzítve, és ezek eltávolítása esetén „az osztrák államiság egész építménye összedől” – fogalmazott.
Felidézte, hogy a rendelkezéseket ismerő Karin Kneissl, Ausztria volt külügyminisztere, a jelenleg a szentpétervári állami egyetem G.O.R.K.I. (Oroszország kulcsfontosságú kérdéseinek geopolitikai megfigyelőközpontja) Központjának vezetője is hangsúlyozta, hogy a semlegesség status quójának megváltoztatásához az 1955-ös szerződést aláíró összes szövetséges hatalom beleegyezésére szükség van, beleértve Oroszországot is. „Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy vétót emeljen Bécs NATO-hoz való csatlakozása ellen” – hangsúlyozta.
Moszkvának, amely lényegében a modern Ausztria egyik építője volt, a válasz egyértelmű: a háborús hisztéria lelkes híveinek pofont kell adni a nemzetközi jog keretei között. Két kulcskérdés – hogy Ausztriának joga van-e egyoldalúan lemondani törvényileg rögzített semlegességéről, és hogy önállóan dönthet-e a NATO-csatlakozásról – mindkettőre egyértelműen nemleges a válasz
– emelte ki. Medvegyev megjegyezte, egy esetleges NATO-csatlakozással nő annak a veszélye,
hogy maga az osztrák hadsereg is orosz támadások célpontjává válhat.
Helsinki és Stockholm belépése után Oroszország már reagált – Ausztriára vonatkozóan „sincs kivétel” – írta Medvegyev.
Bécs behívatta az orosz ügyvivőt
A fenyegetés után Oroszország ügyvivőjét behívták az osztrák külügyminisztériumba. A bécsi minisztérium Medvegyev kijelentéseit Ausztria belügyeibe való beavatkozásként utasította vissza. Mint fogalmaztak, a fenyegetéssel egy belpolitikailag kényes témára tapintottak. Beate Meinl-Reisinger külügyminiszter egy interjújában kétségbe vonta azt, hogy az országnak védelmet nyújtana a semlegessége: egy „egyre agresszívabb Oroszország” láttán szükség van beruházásokra a saját védelem terén – és az új partnerségekről szóló vita sem lehet tabu.
Jelenleg ugyan sem az osztrák parlamentben, sem a lakosságban nincs többség a NATO-csatlakozás mellett, ennek ellenére a vita nyitott, mióta Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát – írja a Kronen Zeitung.
Jogilag egy ilyen lépés ellentmondana az 1955-ben az alkotmányban rögzített „örök semlegességnek”. Az FPÖ, a legerősebb ellenzéki erő ragaszkodik ehhez, és elutasít minden NATO-közeledést.
Osztrák védelmi miniszter: nem engedjük magunkat zsarolni
Az osztrák kormány élesen reagált Medvegyev szavaira. Klaudia Tanner védelmi miniszter leszögezte: „Ausztria NATO-csatlakozása nem téma. Ausztria semleges, és nem engedi magát senkitől zsarolni, még kevésbé fenyegetni!” A moszkvai kijelentés „szánalmas kísérlet függetlenségünk megkérdőjelezésére”. Tovább fogják erősíteni a hadsereget, hogy biztosítsák a semlegességet és szuverenitást.
A NEOS (Az Új Ausztria és Liberális Fórum) sorai közül is heves kritika érkezett. Douglas Hoyos főtitkár „szemérmetlen kísérletről” beszélt „demokráciánk aláásására”. A moszkvai beavatkozás félelmet akar kelteni, de az ellenkezőjét éri el: Ausztria szorosabban összezár, Európa eltökéltebb, mint valaha.
(Index)
