A Biszku-ügy valahogy más. Soha, senkit nem vontak felelősségre Magyarországon a kommunista bűnökért. Tulajdonképpen Biszku is saját dölyfösségének, sérthetetlenségébe vetett hitének tudható be, hogy fel lehetett őt jelenteni. Ugyanis az új törvények szerint tagadta a kommunizmus bűneit.

A megmaradás igazi záloga, ha a területi autonómia megvalósul, a gazdasági önállóság növekszik, és a legfontosabb kérdésekben a döntés joga Székelyföldön és azon régiókban, ahol még a magyarok többségben vannak, Bukarestből a helyi magyar–székely közösség kezébe kerül – mondta a Bar!kádnak Gaudi-Nagy Tamás Európa-jogi szakjogász. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője március 13-19. között Erdélyben teljesített emberi jogi monitorozó körutat Morvai Krisztina független EP-képviselővel, ahol elkeserítő tapasztalatokkal gazdagodtak, de a helyi magyarság jogi öntudatra ébresztésével és a politikai szereplők lépéskényszerbe hozásával visszafordíthatónak tartják a folyamatokat.

A miniszterelnök és a Fidesz nem hivatalos tanácsadója is felbukkan a letelepedési kötvényekkel üzletelő offshore cégek környékén. A közvetlen kapcsolatot egy franciaországi luxusszállóban készült fotó leplezte le. Az ügynöki tevékenységet végző cégek eddig milliárdos profitra tettek szert, miközben az adófizetőket a kötvény lejártakor borsos fizetnivaló terheli majd.

Migránsvérre szomjazó fideszes képviselő, egy halott ember hagyatékának csalárd megszerzésével vádolt kormánypárti polgármester. Végképp átszakadtak a morális gátak a politikai vezetés legfelsőbb és legalsó szintjein is. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Magyar Nemzeti Bank cégeinek és alapítványainak gazdálkodását titkosító törvényt. Ez csak apró megtorpanást idézett elő a rendszerben. A Parlament fideszes többsége a héten már arról döntött, hogy a Parlament által elfogadott költségvetés bizonyos számait a kormány egy egyszerű határozattal is átírhassa.

A mindennapjaink részévé vált a terrorfenyegetettség, az Iszlám Állam belga származású főhóhérja pedig Magyarországot is megemlítette legutóbbi fenyegető üzenetében. A kormány terrorellenes akciótervvel készül, míg a Jobbik az önkényes visszaélésekre lehetőséget adó intézkedések kigyomlálását várja el a konszenzusért cserébe.

Politikai védettséget élvezhet a Volánbusz, valamint a Dél-Alföldi Közlekedési Központ (DAKK) vezetője, Fekete Antal. A sajtó rendre lepattan az illetékesekről, amikor a vezérigazgató iskolai végzettségét firtatja. A közlekedésért felelős államtitkár pedig a nyilvánosság előtt tartotta rendjén valónak, hogy olyan mikrovállalkozás jusson, összességében tízmilliárdot is meghaladó megbízáshoz a DAKK-tól, amelynek tulajdonosa érdekelt abban a csapatban, amelynek színeiben Fekete tereprally-versenyzőként állt rajthoz. A kormány illetékese abban sem talált kivetnivalót, hogy darabonként 23 millióért vásároltak 650 ezer kilométert futott nyolc-kilenc éves buszokat, holott azokat harmad áron is kínálják eladásra.

A rendkívüli események elemzésével szerencsésebb néhány napot várni, hogy az érdemi és biztosabb információk alapján történhessen. Ma már valószínűsíthető: a brüsszeli események közvetlenül is megelőzhetők lettek volna. Az elmúlt egy év során három nagy terrortámadás sújtotta Nyugat-Európát, azonban a tragédiákat követő diskurzus újra a hasonló mederben folyik tovább, vagyis többletcselekvés nélkül rövid időn belül elkerülhetetlen lesz az újabb támadás.

A rendszerváltás után megvolt az esély arra, hogy mérséklődjön a magyarországi szellemi elit vidékről fővárosba és külföldre menekülése, hogy megerősödjön néhány regionális centrum, közelükben pedig alcentrumok gyűrűje alakuljon ki. Az egészen nyilvánvaló volt, hogy nem a fővárost kell gyengíteni. Sőt: egyetemeit és kutatócentrumait a gazdasági szereplők bevonásával alaposan át kell formálni. Ilyen fővárosi program mellett nyilvánvalóan túlzás lett volna mindjárt hét, a fővároséval szellemi versenyképes vidéki tudáscentrumot elővarázsolni. Azonban volt realitása legalább két vidéki pólus kifejlesztésének. A fővárosi politikai elit feltehetően nem érzékelte, hogy elemi érdeke erős partnerpólusok kialakítása. A megyei városok közötti rivalizálástól nem függetlenül az ország hét gyenge régióra felosztása zajlott közel egy évtizeden át – mondta el a Bar!kádnak adott interjúban Kőszeghy Attila építész, településtervezés-városgazdaság szakmérnök.

„Történnek dolgok az ember életében, melyekre jobb volna nem emlékezni. Jobb volna, de emlékezni kell.” Nem találjuk ám meg mindenütt a pozitív üzenetet… Pedig még a szórványok szórványában is szoktunk látni egy olyan példát, egy olyan történetet, amely az ellenünk dolgozó folyamatok ellenére is biztató a jövőre nézve, garantálja a megmaradást. Az Erdélyi-Hegyalján ezt nem találtuk meg. Előre szólunk, nagyon szomorú történet következik.