Mint ismeretes, múlt hét pénteken került tiltólistára oldalunk: a kuruc.infós linkeket nem lehetett megosztani Facebookon, sőt, maga a Kuruc.info kifejezés begépelése is tiltott volt, az elküldésnél hibát írt ki a rendszerük: "Ez az üzenet letiltott tartalmat tartalmaz, korábban sértőnek vagy durvának jelölték. Tudasd velünk, ha szerinted téves". Ilyen rendkívül durva beavatkozást a szólás szabadságába Kínában lehet tapasztalni, s gyakorlatilag ahhoz hasonlítható, mintha a Gmail nem küldené el azon leveleinket, amiben pl. a Jobbik szó szerepel, mert ők nem értenek egyet Vonáékkal.

A zsidó sajtó persze örömtáncot járt, ilyenkor valamiért nem akarnak a szabad sajtóért tüntetni. A 168 Tóra például így tájékoztatta kiválasztott olvasóit: "A Kuruc.info végül csak megszívta". Am kiderült, nem mi szívtuk meg, hanem az örömködő lúdtalpúak.

Facebookos rajongói oldalunkon a "tetszikelők" száma már a 30.000-et is meghaladta, rengeteg tiltakozó visszajelzés érkezett tőlük a Facebookhoz, sőt, a Jobbik két európai parlamenti képviselője is felemelte a szavát a tiltás ellen. Szegedi Csanád hétfőn írt nekik levelet a szólásszabadság védelmében, és Morvai Krisztina is tiltakozott, aki ma délelőtt jelezte nekünk: kapcsolatba tudott lépni Richard Allannel, a Facebook európai irányelveiért felelős igazgatójával.

Allan azt állította, a Kuruc.info tiltására tévedésből került sor, valójában a Facebookra biztonsági kockázatot jelentő, vírusos oldalakat kívánták kiszűrni, ennek esett áldozatul hírportálunk is. A kellemetlenségekért elnézést kértek, és a tiltást feloldották - mindez persze hosszabb folyamat a szerverrendszerükben, ám egyre több olvasónk tapasztalhatja, hogy a Kuruc.info kifejezést és linkjeinket már átengedi rendszerük.

 

 

Szerkesztőségünk köszönettel tartozik elsősorban Morvai Krisztinának és Szegedi Csanádnak, továbbá a letiltásunkról korrekten tudósító Barikádnak és a Szent Korona Rádiónak, valamint mindazoknak - főként olvasóinknak -, akik kiálltak mellettünk. Úgy gondoljuk, megérte, hiszen komoly sikerélménnyel gazdagodtunk mindnyájan, s ami a legfontosabb: újra szabadon terjeszthető az igaz szó, honfitársaink szemét pedig tovább nyitogathatjuk híreinkkel. Éljünk hát a lehetőséggel, és ne feledjük: mindig és minden körülmények között küzdenünk kell az igazunkért!

Kuruc.info, Washington DC

Morvai Krisztina vagyok, magyar, emberi jogokkal foglalkozó jogász és független európai parlamenti képviselő. Szeretném kifejezni komoly aggodalmamat a www.kuruc.info nevű igen népszerű magyar honlapnak a Facebook által történt betiltása miatt. 

Az elmúlt évek során a Facebook világszerte a szólásszabadság és a véleménynyilvánítási szabadság jelképévé vált. Egészen mostanáig azt hittem, hogy a Facebook olyan valódi "szabad piaca a gondolkodásnak" ("marketplace of ideas"), ahol az emberek a gondolataikat, nézeteiket, elképzeléseiket szabadon, cenzúra nélkül cserélhetik ki - éppen úgy, ahogy azt a szólásszabadság úttörői egy ideális világ számára elképzelték. A www.kuruc.info mostani betiltása azt jelenti, hogy tévedtem. 

A szólásszabadságra és a véleménynyilvánítási szabadságra vonatkozó elméletek, a szakirodalom és az esetjog középpontjában a következő felfogás áll: nem az állam, és nem is valamiféle központi hatóság az, amelynek a beszéd, a kifejezések "értékét" el kell bírálnia, hanem ezt maguknak az embereknek kell megtenniük. 

Mi több, nem csak a "korrekt/megfelelő" vagy "szép" beszéd az, amely (emberi jogi) védelmet érdemel, hanem az olyan beszéd és az olyan szavak is, amelyek esetleg sokkolják, vagy zavarják az emberek egyes csoportjait, vagy akár az emberek többségét. A "nem megfelelő", vagy "nem szép" beszédre a megfelelő reakció nem az elhallgattatás, hanem az olyan beszéd, az olyan kifejezések, amelyek megcáfolják, megkérdőjelezik a zavaró, sokkoló szavakat, nézeteket, vagy érveket. 

Voltaképpen ha valaki azt mondja, hogy például "Minden ember egyenlő", mi is az, amit úgy tekinthetünk, mint "az emberi jogok védelme", a "szólásszabadság védelme" abban, hogy az ilyen kifejezést nem tiltják be? Őszintén szólva semmi. Az ilyen beszéd nem igényel semmiféle védelmet, hiszen senki nem kérdőjelezi meg azt a jogot, hogy bárki ilyen kijelentést tegyen. 

A szólásszabadsághoz való jogra vonatkozó nemzeti és nemzetközi emberi jogi eszközrendszer alapján voltaképpen pontosan a zavaró, a megkérdőjelezhető beszéd az, amely védelmet igényel, mert az államok illetve azok az emberek vagy csoportok, akiket zavarnak a szokatlan, vagy sokkoló szavak vagy kijelentések hajlamosak arra, hogy elhallgattassák azokat, akik sokkoló vagy zavaró dolgokat mondanak. Ebből következően pontosan az olyan kifejezéseknek kell (emberi jogi/szólásszabadsággal összefüggő) védelem, mint például az, hogy "Az emberek nem egyenlőek - egyesek felsőbbrendűnek születnek, mint mások". Az ilyen kifejezések ugyanis azok, amelyek sok embert sokkolnak vagy zavarnak (ideértve például saját magamat is). 

A megfelelő reakció az ilyen beszédre az "ellen-beszéd", az ellenérvek, a további beszéd általi cáfolat. Nem pontosan az az egyik fő célja a Facebooknak, hogy teret adjon az ilyen vitáknak? 

Ami a www.kuruc.infót illeti, kétségtelen, hogy a "sokkoló", a "zavaró" beszéd jelen van az oldalon (s hasonlóképpen jelen van számos más, nem betiltott oldalon, amelyek pedig az emberek más csoportjai számára zavaróak). 

Ugyanakkor azonban a megfelelő reakció erre a sokkra, vagy zavarra nem a betiltás, hanem megfelelő tér biztosítása az "ellen-beszéd", az ellenérvek számára. Ez pontosan az, amit elvben a Facebooknak is tennie kellene, ez az, amire a Facebook szolgál. A Facebooknak elvben és gyakorlatban egy olyan (kommunikációs) térnek kellene lennie, amelyben a különböző nézetek és érvek anélkül jelenhetnek meg, hogy valamiféle "felsőbb hatóság" eldöntené, hogy mi a helyes és mi a helytelen. 

Politikusként, aki nem tartozik az Európai Parlament egyetlen nagy, "status quo" politikai pártjához sem, személyesen is hálás vagyok a www.kuruc.info oldalnak, amiért közzéteszik európai parlamenti felszólalásaimat - szemben a fősodratú médiával, amely ezt nem teszi meg -, s ezáltal a munkámat átláthatóvá, követhetővé teszik. Van, amikor a gazdasági globalizáció bűneiről beszélek, van, amikor általános emberi jogi kérdésekről, más esetekben a nők egyenjogúságáról, vagy a nők elleni erőszak különböző formáiról, vagy éppen gyermekjogi kérdésekről. (Az ENSZ Nőkkel Szembeni Diszkrimináció Felszámolására létrejött /CEDAW/ Bizottságának egykori tagja vagyok). A Kuruc.info soha nem cenzúrázza a mondanivalómat, akár összhangban van az adott beszédem a szerkesztők politikai nézeteivel, akár nem. 

Csak hogy egy példát említsek: nemrégiben TV-interjút adtam, amelyben azt mondtam, hogy helytelen a "cigánybűnözés" kifejezés használata. Az interjú teljes terjedelmében megjelent a www.kuruc.infón, így az emberek követni és érteni tudták az érveimet, bár az olvasók közül voltak, akik megkérdőjelezték azokat. Sokat tanultam abból a vitából, amely az interjú megjelenését követte, s valószínűleg az olvasók szintén sokat tanultak belőle. 

Az elmúlt 30 évben sokat dolgoztam az emberi jogok és az emberi méltóság védelme érdekében Magyarországon és a nemzetközi színtéren is. Mély meggyőződésem, hogy a gondolkodás szabadsága, a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága a legfontosabb emberi jogok közé tartoznak, s egyben elválaszthatatlan elemei az emberi méltóságnak is. Az emberek méltóságának része, hogy - szembesülve a különböző nézetek, kifejezések, elképzelések széles választékával - saját maguk válasszák ki, hogy mi az, amit elfogadnak közülük, s mi az, amit nem.

 Ebből következik, hogy a www.kuruc.info betiltása a Facebook részéről súlyos megsértése az emberi jogoknak, az emberi méltóságnak, s végül, de nem utolsó sorban a demokráciának. Nem az államoknak, nem a kormányoknak, s nem is az internetes közösségi oldalak szerkesztőinek/cenzorainak kellene válogatniuk a "helyes gondolatok" és a "helytelen gondolatok" között, hanem maguknak az embereknek.

 Kérem, hogy tartsák szem előtt az alapvető nemzetközi emberi jogi, s a szólásszabadsággal összefüggő normákat és mércéket, s szüntessék meg a www.kuruc.info betiltását.

Hálás lennék, ha levelemre a lehetséges legrövidebb időn belül választ kapnék. 

Nagyon köszönöm, tisztelettel, 

Dr. Morvai Krisztina (J.D; LL.M; PhD)
(Jogi)Egyetemi Docens
európai parlamenti képviselő