Előző feladványunk itt található.

Megfejtés: Tildy Zoltán („Palástos hóhér”) és Vorosilov marsall a Gundel étteremben húzatják a cigánnyal (1945–46)

„Tildy Zoltánt, az egykori szeghalmi református lelkészt 1946. február 1-jén választották köztársasági elnökké, és ugyancsak ekkor kezdődtek meg azok a sorozatos kivégzések is, amelyek mindegyikét Tildy Zoltán hagyta jóvá, és az ő nevével kísérték bitófa alá az otthon elfogott, vagy az amerikai CIC által kiadott áldozatokat. A halálra ítéltek névsorát már előre elkészítették, és előre megadott ítélettel lejátszatták a tárgyalást. Akárhogyan is vallottak a tanúk, akárhogyan is védekezett a vádlott, az előre megszerkesztett ítéletek ellen nem volt fellebbezés. Arcpirítóan szégyenletes bírósági komédiák ezrei kezdődtek akkor, amikor Tildy Zoltán elfoglalta elnöki székét. És ez a volt református lelkész, aki kenetteljes beszédével annyiszor szerepelt a nyilvánosság előtt, soha egyetlen esetben sem mert ellenszegülni a halálos ítéletek tulajdonképpeni megszerkesztőinek, a Magyarországi Kommunista Párt vezetőségének.

Mint engedelmes báb írta alá az eléterjesztett kivégzéseket, és úgy utasította el a kegyelmi felfolyamodásokat, mintha nem is emberéletről, sok esetben nem is becsületes családapákról, kötelességüket teljesítő katonákról, vallásuk szolgálatában álló katolikus, református és evangélikus papokról, meggyőződéses, becsületes politikát folytatott államférfiakról, hanem rablógyilkos cigányokról lett volna szó. Tévedés ne essék, nem egy, tíz vagy száz, hanem ezer és ezer halálos ítéletet hagyott jóvá Tildy Zoltán, akit a nép már akkor palástos hóhérnak nevezett. A Kommunista Párt vezetői ismerték Tildy Zoltán múltját, s Tildy Zoltán tisztában volt azzal, hogy számon tartják régi beszédeit, tudják, hogy ő is megszavazta a zsidótörvényt, és hogy pártjával egyetemben az összes akkori magyar pártokhoz hasonlóan helyeselte a Szovjetunió ellen megindított háborút. De Tildy Zoltán gyáva volt ahhoz, hogy otthagyja a közéleti szereplést, főleg azután, hogy ő az ország első férfia, felesége pedig, Tildy Zoltán rossz szelleme – az ország első asszonya lett. Ez az elérhetetlen vágyakat kergető házaspár olyan kényelmesen ült a Sorg-családtól ellopott leányfalui villában, ami minden gyávaságot és árulást megért.

A történelem talán sok mindent megbocsát Tildy Zoltánnak. Megbocsátja a felesége által fűtött nagyra törő vágyakat, a régi bajtársak elárulását, a minden szakértelem nélküli két fiának és vejének országos pozícióba helyezését. Magasabb politika szempontjából még talán a szégyenteli koalíciós esztendőket is megbocsátja, de sohasem fogja neki és szűkebb munkatársainak megbocsátani azt a sok-sokezer sírdombot, amelyek alatt az eltört nyakcsigolyájú vagy átlőtt szívű halottak hevernek, akik a túlvilágra való belépési jegyüket a Palástos Hóhérnak nevezett köztársasági elnöktől kapták.”

(Marschalkó – Fiala: Vádló bitófák)