Hozzátette: az orosz gárda csapatainak csaknem 35 ezer fős harccsoportját telepítették Ukrajna ideiglenesen megszállt területeire.

A katonai hírszerzés sajtószolgálata közleményt adott ki pénteken, amelyben kifejtik, hogy információk szerint Oroszország előző nap valószínűleg Kedr (Cédrus) típusú rakétarendszerrel lőtt ki ballisztikus rakétát Dnyipro városára az asztraháni régióból, és a rakéta repülési ideje 15 perc volt a becsapódásig. A rakéta hat robbanófejjel volt felszerelve, mindegyikben hat kazettáslőszer volt. A Kedr rakétarendszer tesztelésére az oroszországi asztraháni régióbeli Kapusztyin Jar-i lőtéren került sor 2023 októberében és 2024 júniusában.

Az ukrán légierő csütörtökön azt közölte, hogy a Dnyipro elleni rakétatámadás során Oroszország - első ízben - interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy az egyik legújabb fejlesztésű, Oresnyik elnevezésű közepes hatótávolságú rakétával támadták meg a kelet-ukrajnai várost. Az amerikai védelmi minisztérium később hivatalosan megerősítette, hogy Oroszország csütörtök reggel csapást mért Dnyipróra egy ballisztikus rakétával, amelyet a nukleáris robbanófejek szállítására készült RSZ-26 Rubezs interkontinentális ballisztikus rakétát alapul véve fejlesztettek ki - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés főnöke egy panelbeszélgetésen arra mutatott rá, hogy a Kedr egy kísérleti jellegű rakétarendszer, amelyből eddig legfeljebb egy-két darab készült, azaz a sorozatgyártása még nem indult be. Szavai szerint az Oresnyik a kutatómunka során adott kódneve a rakétának. "Maga a rakétarendszer neve Kedr. Ez egy kísérleti rendszer, egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta, amely nukleáris töltethordozó" - magyarázta. Hozzátette: az, hogy nem nukleáris töltettel vetették be, egyrészt azt mutatja, hogy figyelmeztetésnek szánták, másrészt pedig azt, hogy "nem őrültek meg teljesen".

Az ukrán elnöki hivatal pénteken a szokásos módon, a biztonsági szabályok betartásával működik – jelentette ki Szerhij Nyikiforov elnöki sajtótitkár. Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy az ukrán parlament elnapolta pénteki ülését, miután olyan figyelmeztetést kapott, hogy fokozottan fennáll a veszélye a kijevi kormánynegyed elleni orosz csapásnak.

Andrij Bileckij, a 3. ukrán rohamdandár parancsnoka az Ukrajinszka Pravdának adott interjúban rámutatott arra, hogy Észak-Korea hadiipari komplexuma, amelynek képességeit Oroszország felhasználja az Ukrajna elleni háborúban, nagyobb veszélyt jelent, mint az észak-koreai katonák, akiket Oroszország bevet a harcokban. Szerinte még 50 ezer észak-koreai katona bevetése sem változtat gyökeresen a harctéri helyzeten. Súlyos problémának nevezte viszont azt, hogy Phenjan nagyjából annyi tüzérségi lőszert szállított Oroszországnak, mint amennyit Ukrajna összesen a NATO-országoktól kapott csaknem három év alatt.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzói hivatala közölte, hogy kora reggel az orosz erők Sahíd drónokkal mértek csapást a megyeszékhely egyik lakóövezetére, aminek következtében az eddigi adatok szerint két ember vesztette életét, és 12-en megsérültek.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában 190 összecsapásra került sor a frontvonalakon, a védők 79 orosz támadást vertek vissza Donyeck megyében, Pokrovszk és Kurakhove térségében, valamint harminc ellenséges támadást a kurszki régióban.

A Donyeck megyei ügyészi hivatal közölte, hogy eljárást indított öt fogságba esett ukrán katona megölésének ügyében. "Hírszerzési információk szerint október 2-án az orosz erők katonái megrohamozták az ukrán csapatok állásait Vuhledar város közelében. Az offenzíva során a megszállók öt fegyvertelen ukrán védőt fogtak el. Egyiküket megölték egy erdősávban, négyet pedig kivittek az útra, ahol őket is agyonlőtték" - írta közleményében az ügyészség. Tarasz Szemkiv, az ukrán főügyészség háborús bűntettekkel foglalkozó osztályának helyettes vezetője egy pénteki tévéműsorban elmondta, hogy hónapról hónapra egyre több ukrán hadifoglyot végeznek ki az oroszok. Szavai szerint októberben és novemberben 13 eljárást indítottak 54 ukrán hadifogoly megölése miatt, s ez az összes idén indított eljárás egyharmada. Kifejtette, hogy jelenleg 53 büntetőeljárásban vezeti a nyomozást az ügyészség 177 ukrán hadifogoly kivégzése miatt. A csaknem három éve tartó háború alatt a legtöbb ilyen háborús bűntettet idén jegyezték fel: 109 embert végeztek ki az oroszok, ami miatt 37 eljárás indult.

(MTI)