Az 1850-ig tartó megtorlást Haynau, a „bresciai hiéna”, 1849-1850 közt a bécsi udvar teljhatalmú magyarországi megbízottja vezényelte le. Utasítására az osztrák rögtönítélő bíróságok 4628 magyar szabadságharcost fogtak perbe, és mintegy 500 halálos ítéletet hoztak, ebből 110-et végrehajtottak. Az 1849. október 6-án hajnalban Aradon golyó, illetve kötél általi halált halt 13 vértanú: egy altábornagy, tizenegy honvédtábornok és egy honvéd ezredes. Ugyanezen a napon Pesten gr. Batthyányi Lajos felelős magyar miniszterelnököt főbe lőtték.

Magyarországon úrrá lett a gyász és a fájdalom. Minden magyar családban sirattak valakit. Nem lehet tudni, hogy a haza vesztét vagy a szeretteik elvesztését gyászolták-e jobban. A kettő elválaszthatatlanul egybeforrt a magyar szívekben.

Az 1849. október 6-i gyászos ítéletvégrehajtás után lábra kelt a kivégzett aradi tizenhárom vezetéknevének kezdőbetűiből összeállított mementó, s hogy az osztrákok se feledjék, németül:

(Pannónia! Ne felejtsd el a halottaidat, felperesként élnek ők.)

P - Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok - osztrák nagybirtokos nemes, 1829-től hivatásos katona, huszárkapitány a 4. huszárezredben; átállt a magyarokhoz..

V - Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok - kisbirtokos magyar főnemes, Ferenc József nevelője volt, 1848 tavaszától őrnagy a Hannover huszárezredben, átállt.

D - Damjanich János honvéd tábornok - szerb katonacsaládból származik, 1820-tól katona Temesvárt, 1848-ban szóváltásba keveredett Haynauval, ezért Olaszországba vezényelték, visszaszökött és átállt a magyarokhoz.

D - Dessewffy Arisztid honvéd tábornok - magyar nemes, 1819-1839-ig a Radeczky huszárezred kapitánya, nyugállományú katonatisztként csatlakozott a magyar szabadságharchoz.

T - Török Ignác honvéd tábornok - kisbirtokos magyar nemes, 1816-tól szolgált az osztrák hadseregben, 1848 szeptemberétől Komáromban alezredesként várerődítési parancsnok; a vár őrségével együtt átállt a magyarokhoz.

N - Nagysándor József honvéd tábornok - vagyontalan magyar nemes, 1819-1847-ig az osztrák hadseregben huszártiszt, nyugállományú kapitányként állt át a magyarokhoz; le1848-ban nemzetőr-őrnagy. A tavaszi hadjárat után tábornokká nevezték ki.

A - Aulich Lajos honvéd tábornok - pozsonyi német polgár, 1812-től katona, részt vett a napóleoni háborúban, 1848-ban lépett át a magyar honvédségbe, a Batthyány-kormány hadügyminisztere.

K - Knézić Károly honvéd tábornok - horvát katonacsaládból származik, 1824-től a varasdi határóezredben, majd Galíciában szolgál 1848-ban századosként csatlakozott a magyar honvédséghez.

Kiss Ernő honvéd altábornagy, dúsgazdag magyar-örmény nemes, 1818-tól utász, 1848-ban a Hannover-huszárezred parancsnoka, átállt a magyarok oldalán harcol a délvidéki szerb felkelők ellen, a bánáti hadtest vezére, majd az Országos Főhadparancsnokság vezetője.

L - Láhner György honvéd tábornok - német polgári családból való, 1812-től a komáromi 33. gyalogezredben szolgált, 1848-ban lett őrnagy, majd átállt a magyarokhoz. A hadügyminisztériumban a feladata a honvédhadsereg felfegyverzése és ellátása. Nagyváradon létrehozza a szabadságharc fegyvergyártásának központját.

Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok - elszegényedett német főnemesi család sarja, 1835-ben lett katona, a családja tulajdonában levő un. 31. „Leiningen” gyalogezred századosa; 1848-ban magyar honvéd, majd a tavaszi hadjárat után tábornokként a 3. hadtest parancsnoka.

Lázár Vilmos honvéd ezredes - magyar-örmény nemesi család sarja, 1834-1844-ig az osztrák–magyar hadsereg hadnagya. 1848-ban a magyar 39. honvédzászlóaljnál szolgál. Bem apó ezredessé nevezi ki, a 9. hadtest parancsnoka. Törzstiszt létére a tábornokokkal együtt ítélik halálra.

S - Schweidel József honvéd tábornok - vagyontalan német polgári család sarja, 1814-ben Simonyi óbester keze alatt közhuszár, harcolt a napóleoni háborúkban. Az osztrák 4. huszárezred tisztjeként felesketi tiszttársait a magyar alkotmányra, 1848-tól magyar tábornok, Buda visszafoglalása után a város parancsnoka.

Haynau bíróságai mintegy másfélezer kisebb-nagyobb rangú honvédtisztet és katonát a hírhedt kufsteini, bécsújhelyi, brünni stb. várfogságra ítélt. A közhonvédek harmadát besorozták az osztrák hadseregbe, s a hazájuktól távoli, főleg magyarellenességükről elhíresült osztrák tartományokba vezényelték.¹

Aki tehette, hogy elkerülje a halálbüntetést, a rabságot vagy a besorozást, idegenbe menekült:

Forrás: martonveronika.freeblog.hu

1 Varga Ottó: Aradi Vértanúk Albuma, Arad Szabad királyi Város tulajdona, Budapest, 1890.

2 Honvéd búcsú 1849-ből, Zilah János kis daloskönyvecskéje (Kiskunhalas)