Ma kezdődik hivatalosan a 15. Maccabi Európa Játékok, amely egészen augusztus 7-ig fogja „boldogítani” kis hazánkat. Látszik már, hogy megérte fejleszteni a magyarországi sportstadionokat, hiszen a keddi megnyitót az Új Hidegkuti Nándor Stadionban fogják szervezni. Érdekes, ilyenkor valahogy az ellenzék sem nyafog azon, hogy „kórház helyett stadionok” épülnek.
Az ember úton-útfélen azt hallja, hogy Magyarország büszke, keresztény, jobboldali ország, újfent „Európa védőbástyája”. Az általános közvélemény jobbratolódása valóban érzékelhető, Nyugat-Európához képest legalábbis biztosan, de az ember valahol mélyen belül mégis érzi, hogy nincs minden rendben. Van-e igazán mély gyökere ennek a jobbratolódásnak? Nos, kormányszinten sokszor tűnik úgy, hogy nincsen. A lóláb sokszor alig észrevehetően, sokszor elég otrombán lóg ki. Otthont adni a Maccabinak kétség kívül az utóbbi kategóriába tartozik.
Zoom
Ilyenkor persze szó sincs faji felsőbbrendűségről meg holmi soviniszta kirekesztésről
Aki kicsit is jártas a magyar történelemben, az most helyesen visszaemlékezhet: „én valahol már olvastam hasonlót.” Bizony, Bethlen István miniszterelnöksége idején valahogy egészen hasonlóan mentek a dolgok. A külsőségek patentra megvoltak, a háttérben mégis meghúzódott egy „másodvonal”, egy „háttérország”, amelynek csak azért kellett meghúzódni, mert előtérbe tolása visszatetsző lett volna annak fényében, amit a politikai kurzus állít magáról – külsőségekben.
A nyugat-európai országokban a „szélsőjobboldal”, ami szigorúan idézőjelben értendő, hosszú évek óta működik együtt az adott ország zsidóival, pusztán azért, mert utóbbiak sem éppen szívlelik a muszlim bevándorlókat. Leginkább a bevándorlás elutasítása köti össze a magyarországi kormánypártot és a magyarországi zsidóságot is. Megvan a közös pont, s amíg ez „kitart” (márpedig a bevándorlás valószínűleg ennél már csak erősebb lesz), ez a szövetség nagy eséllyel meg is marad a két fél között. E szövetség jegyében szervezünk Maccabi Játékokat, e szövetség jegyében tanúsít zéró toleranciát a kormány az antiszemitizmus iránt, e szövetség jegyében emeli ki szinte minden jelentősebb beszédében Orbán Viktor azt, hogy „Magyarország egy biztonságos állam, ahol a zsidó élet reneszánsza zajlik.” Ez a tény pedig elképesztő erejű legitimációt és mozgásteret nyújt neki itthon és külföldön egyaránt. Aki ezek után ettől a kurzustól várja, hogy radikális jobboldali politikát folytasson, az valami teljesen más műsort néz és nézett eddig is. Márpedig a zsidósághoz való hozzáállás döntő jelentőségű a politikai élet számos területén a gazdasági kérdésektől egészen a kulturkampfig, amelyre pedig nagy szüksége lenne ennek az országnak.
Zoom
Orbán Viktor (b2) fogadja a 15. Maccabi Európa Játékok küldöttségét a karmelita kolostorban. A kormányfő mellett Motti Tichauer, az Európai Maccabi Szövetség elnöke (k), Jack Terpins, a Maccabi World Union alelnöke (b), Deutsch Tamás, az MTK elnöke (j3), Deutsch Péter, az MTK ügyvezető elnöke (j), Heisler András, a Mazsihisz elnöke (j2) és Jusztin Ádám, a Maccabi VAC Hungary elnöke (b3) (kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)
A „jobboldali, keresztény” ország képébe nem illik bele olyan cselekedet, mint a Maccabi megrendezése, mégis, az egyre inkább korrumpálódott ellenzék, amely állandóan nyavalyog az említett kifejezések miatt, most mélyen hallgat. Ha emlékszünk, a fiatalokból álló SZDSZ-klón Momentum úgy lett országosan ismert, hogy megakadályozta hazánk olimpiaszervezési ambícióit. Most hol vannak? „Normális olimpiát” nem szervezhetünk, de Maccabira elfolyhat a pénz? A „saját portámra nem piszkítok”, ugye, „kedves” Momentum? Vona Gábor most biztosan elégedetten csapná össze a tenyerét! Megvalósult az a hőn áhított lövészárok-betemetés. Egy „fontos” ügy, amelyben láthatóan konszenzusra jutottak a politikai pártok! Mi ez, ha nem az egység napfelkeltéje?
Végül pedig a bónuszkérdés: miért van szükség „zsidó olimpiára”? Miért nem jó a „sima olimpia”, mint mindenki másnak? Úton-útfélen halljuk, hogy a zsidóságot mindig csak kirekesztették a befogadó ország őslakosai. Ha saját olimpiát rendezel magadnak, az vajon nem az elkülönülés egyik csalhatatlan szándéka?
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info