 Gyurcsány és Draskovics kutyái |
A legutóbbi, március 15-ei szereplésük okán teljes joggal fogalmazódik meg valamennyi jóérzésű állampolgárban a kérdés: mi szükség van erre a közveszélyes, gyáva, aljas, Untermensch-hordára? Mi a fészkes fenének tartjuk ezeket? Meglehetősen groteszk, hogy a zsandárok szerint ma már egy cumisüveg vagy egy sál is a közbiztonságra különösen veszélyes tárgynak minősíthető. Ennél csupán az groteszkebb, hogy a közrendre az utóbbi években a legnagyobb veszélyt jelentő ÁVH immár jogalkotói szerepben tetszeleg mintegy államot alkotva az államban, akárcsak elődszervezete az Eisenberger-Péter Gábor-féle állambiztonság.
Óhatatlanul felbukkan az ember olvasmányélményeinek tengeréből egy Brecht-műben található jelenet (Brecht egyébként kommunista, keményen baloldali drámaíró volt). Nos, tehát egy átlag szovjetunióbeli családhoz, valamikor a daliás 30-as években, vacsoraidőben (mikor is máskor?) betörnek az NKVD fogdmegjei, és közlik az ott lévőkkel, hogy valamennyien le vannak tartóztatva. – De hát elvtárs, nem csináltunk semmit – képed el és kapkod levegő után a családfő. – Na, látja, éppen ezért – hangzik a Bencze-féle verőlegények intellektuális színvonalát közelítő, mély értelemről tanúskodó válasz.
Azon túl, hogy az ÁVH-s gazemberek ezúttal is oszlattak, paprika-sprayt használtak az ünneplő állampolgárokkal szemben, a két leginkább felháborító eset az volt, hogy Morvai Krisztinát tettlegesen bántalmazták, egy fiatal ügyvédet, Rosdy Tamást pedig egy biológiai zsákutcás (populárisan: buzi) smasszer meztelenre vetkőztetett, és úgy vizsgálgatta, miközben kiélhette aberrált szexuális hajlamait ez az australopithecus.
A bevetési gönceikkel együtt vélhetően jó másfél mázsás keretlegények tehát megvertek egy nőt, majd utána paprika-sprayt méltóztattak az arcába fújni. Ennél gyávább, aljasabb, szadistább magatartás nehezen képzelhető el. És ez már nem (csak) a parancsnok felelőssége. Arról van szó, hogy ezek a szadista állatok maguk is kéjes örömüket lelik abban, ha például egy nőt bántalmazhatnak és megalázhatnak. Tehát nincs mentség, nem kell őket azzal felmenteni, hogy parancsot teljesítettek.
Ugyanez vonatkozik a meztelenre vetkőztetés esetére is. A dolog jogellenes, vélhetően bűncselekményi vonatkozásaitól eltekintve, most mindössze annyit állapítsunk meg, hogy egy normális szexuális orientációjú férfi fegyőr efféle vetkőztetést saját elhatározásából és örömére nem alkalmaz, nem követ el.
A címben felvetett kérdésre, úgy vélem, határozott és egyértelmű nemmel válaszolhatunk. Olyan terrorbandára, amely nemcsak állampolgári komfortérzetünket, hanem testi épségünket, sőt életünket is komolyan fenyegeti és veszélyezteti mind gyakrabban, az égvilágon semmi szükségünk nincsen. És az ÁVH feloszlatása önmagában kevés. A rendszerváltoztatás után, az új nemzeti kormány megalakulását követően, mindazokat a senkiháziakat, akik az elmúlt években e terrorszervezet tagjai közül a közterületi és fogdai vadállatkodásokban aktívan vagy passzívan részt vettek, börtönbe kell csukni. Tábornoktól közlegényig.
Lipusz Zsolt
