2019. szeptember 19., csütörtök, Vilhelmina, Szabolcs napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
08:04 21 milliárdos forgalmat bonyolított a mobilfizetési rendszer07:30 85-88 éves magyarokat fosztott ki a dagadt cigány - ránézésre jól bírná az életfogytig tartó kényszermunkát is06:54 Japáné a legtöbb amerikai állampapír21:55 Netanjahu idén nem mer elmenni az ENSZ közgyűlésére, hogy a karnyújtásnyira lévő iráni atomról beszéljen21:31 Rend és virágzás - 1966 éve született Traianus római császár21:04 Trump kinevezte a legújabb nemzetbiztonsági tanácsadóját20:45 A székházbevétel évfordulójára: mégsem kell börtönbe vonulnia egy tüntetőnek20:21 Új cigány zsarolási forma ütötte fel a fejét, magyar vállalkozásokat tehetnek így tönkre20:07 Hét és félezer polgármesterjelölt indul októberben, négyötödük függetlenként19:42 Snowden azt állítja, az oroszok megpróbálták beszervezni19:18 Fegyveres cigány rabolt ki kábítószerárus "fiatalt" - nehéz bárkit is sajnálni ebben a történetben18:45 Megint tanú: már fel is bontották a burkolatot a fideszes képviselő által ünnepélyesen átadott parkolóban18:12 Bódult nőt erőszakoltak meg Miskolcon17:51 A székházostromtól a székházi paródiáig17:07 Kiderült, hogy az egész emberiség jövőjét elárulták ma a fideszesek
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika ::

Tragédia az óceán felett – rekviem az öt magyar emlékére

Reklám

Pünkösd szent napján eltűnt egy repülőgép az Atlanti-óceán felett, valahol félúton Dél-Amerika és Afrika partjai között 228 emberrel a fedélzetén. Az első hírek hallatán egy kicsit megborzongtam, megcsapott a tragédia előérzete, sejtettem, hogy ez a történet jól nem végződhet.
De ekkor még reménykedni lehetett abban, hogy valahogy mégis csak előkerül az Air France légitársaság airbus-a, esetleg terroristák térítették el, s akkor ugye mégis van remény. Aztán jöttek az újabb hírek arról, hogy a gépről továbbra sem tudnak semmit, azóta már az üzemanyagának is el kellett fogynia, s immár mind a francia, mind a brazil illetékesek majdnem bizonyosnak tartják a tragédiát. A legszörnyűbb a dologban az volt, hogy számos gyermek és egy csecsemő is utazott az eltűnt gépen.
Aztán jöttek az újabb hírek arról, hogy négy magyar név is szerepel az utaslistán, majd arról, hogy ők valamennyien magyar állampolgárok. Később azt is megtudhattuk, hogy egy felvidéki nemzettársunk is a repülőgépen volt. A magyarok között két kisgyermek, az egyikük hét, a másikuk tizenegy esztendős. S innentől kezdett igazán szomorúvá válni a történet, s szorult össze az ember szíve…
A televíziós hírműsorokban jelentkezett a kisebbik fiúcska édesapja, hallhattuk megtört hangját, elmondta, hogy igen, az ő gyermekéről, s egykori feleségéről van szó, aki élettársával és egy ismerős komlói kisfiúval szakmai úton töltött el három hetet a dél-amerikai országban, s épp hazafelé tartottak, ő pedig már készült eléjük kimenni a repülőtérre. Rio de Janeiróból előzőleg üzenetet is kapott tőlük, hogy már a gépen vannak, rövidesen indulnak.
Bár ne lettek volna… Aztán újra és újra jöttek a hírek arról, hogy immár semmi remény, biztos, hogy az abszolút biztonságos, hipermodern, kiváló műszaki állapotban elindult repülőgép azóta már az óceán fenekén pihen szerencsétlenül járt utasaival együtt.
S a televíziós csatornák bemutattak fényképeket az édesanyáról, akiről közben megtudtuk, hogy a Pető András Intézet konduktora, és kisfiáról, a hétéves Andriskáról, melyeket utolsó brazíliai napjaikon készítettek. S valahogy innentől kezdett személyessé válni a dolog.
Először csupán száraz hír volt az Airbus A 330-200 eltűnése, fedélzetén senki nem tartózkodott, akit személyesen ismertem volna, ám látva egy gyönyörű, mosolygós gyermeket, aki nyilván milliónyi csodás élménnyel készült vissza Magyarországra, az embernek elszorult a szíve, hiszen elég volt csak arra gondolni, hogy a képen látható fiúcska a sajátommal csaknem egy időben jöhetett a világra, s valahogy, amióta ő van, sokkal érzékenyebbé váltam magam is minden, a kicsinyeket ért sérelemre, bajra, tragédiára.
S iszonyú, hogy e két értelmes gyermeknek, amikor ma minden fiatal, magyar életre szükségünk van, ilyen értelmetlen módon kellett elvesznie. Nem ismertem őket és a családjukat személyesen, de osztozom a családtagok soha el nem múló gyászában, és kívánom, hogy adjon az Isten nekik némi enyhülést erre a pokoli fájdalomra, már amennyire ez egyáltalán lehetséges.
Nekik, ötüknek, különösen a két kisgyermeknek, akiket elnyelt a hullámsír, pedig adjon a Mindenható örök nyugalmat és túlvilági békességet és üdvösséget…
Lipusz Zsolt - Kuruc.info
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready