2019. szeptember 19., csütörtök, Vilhelmina, Szabolcs napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
15:11 Molnár Ricsi videózta magát a baleset pillanatában - de ezúttal is csak jót akart, sőt, nem tudta, hogy nem vezethet, nem ő tehet erről14:31 Táskájával ütötte a kalauzt egy nő Ceglédbercelen - de persze csak előzetes szóváltást követően13:55 Lelőtték Amszterdamban a Kecskemét egyik korábbi négerét13:24 Ez előzi meg füstösék utcai telefonkínálgatását13:03 Lezuhant egy belga harci repülő Franciaországban12:55 Budapesti tolvajt fogott egy felvidéki BMW12:24 Dávid-csillag került egy plakátra - a DK szemrebbenés nélkül a zsidóbérenc kormányt tette felelőssé12:10 Az időhúzásos színjáték legújabb "fordulata": Bibi izraeli egységkormányról tárgyalna Ganzcal11:40 Sz@rba nyúlt egy momentumos10:51 Miért borult fel a vezetési oktató által vezetett tűzoltóautó?10:07 Trudeau lebukott: húsz évvel ezelőtt még nem tudta, hogy Aladdin egy kanadai fehér ember09:42 Pompeo már Szaúd-Arábiából ágál Irán ellen09:11 Farkas Flóri szabadlábon van és virul - annyira, hogy éppen a Lungo Dromnak kampányol08:41 A jobbikosok még azzal sincsenek tisztában, támogatják-e Karácsonyt egyáltalán08:04 21 milliárdos forgalmat bonyolított a mobilfizetési rendszer
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika ::

Egy éve tiltotta le a judeo-plutokrata rezsim a Kuruc.infót - vázlat a hazai sajtó állapotáról

Reklám


1990 óta már számos különös furcsaságot élhettünk meg a szabadnak és függetlennek hazudott Magyarországon. Elvileg húsz éve élvezhetjük a sajtószabadság áldásait magyar honban, a valóságban azonban a hatalmat bitorló posztkommunista-neoliberális erők  véleménydiktatúrája valósul, illetve valósult meg legalább másfél évtizedig a hazai sajtópalettán. Ez rá is nyomja bélyegét az újságírás eszmeiségére és színvonalára egyaránt.
Képzeljük el, miféle nívó érvényesül ott, ahol a Várkonyi Tiborok, az Avar Jánosok, az Aczél Endrék, a Mészáros Tamások, a Németh Péterek, a Bolgár Györgyök és társaik számítanak etalonnak, ők a megmondóemberek. Meg is tettek ezek az elvtársak mindent azért, hogy a magyar nemzetet szellemi éjsötétségben tartsák, s elhitessék vele, hogy az újbolsevista, neoliberális uralomnak nincsen alternatívája, ez maga a földi paradicsom. Nekik. Ők csak a saját kasztjukat érintő kérdéseket (kirekesztés, rasszizmus, fajgyűlölet, antiszemitizmus és társaik) tudták az elmúlt húsz esztendő alatt megfogalmazni, amely a magyar társadalom jó 99 százalékát nem érdekelte, tehát lényegében egyfajta intellektuális maszturbációt folytattak.
Másrészt ezeknek az újságíróknak, illetve neveltjeiknek, az új generációnak köszönhetően – akik a 168 Óránál, a Mancsnál, az ÉS-nél és egyebütt helyezkedtek el – meghonosodott a honi publicisztika nyelvezetében és stílusában egy rendkívül agresszív, militáns mentalitás és magatartásforma a ’90-es évek elejétől. A teljesség igénye nélkül néhány „gyöngyszem” abból, amit 1990 óta olvashattunk tőlük: visszatérő, kedvenc témájuk volt, hogyan kellene felakasztani, kibelezni és likvidálni a nekik nem tetsző valóságos vagy vélt jobboldali  politikusokat, mennyire gyűlölnek ők mindent és mindenkit, ami vagy aki nemzeti, hogyan kellene szemétdomra hányni tradicionális jelképeinket, a legtrágárabb kifejezéseket honosították meg a magyarországi újságírás nyelvezetében a politikai ellenfelet illetően („szarmagyarok”, „ebfasz”, még a radikálisnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető Orbán Viktor is megkapta az Élet és Irodalom publicistájától, miszerint ő „a gecizmus oltárképén az egyik fő alak”, s a példákat hosszasan folytathatnánk még…)
No mármost ezeket az idézeteket korántsem öncélúan írtam le, s mindennek azért van kardinális jelentősége, mert a Kuruc.infóval kapcsolatban talán leggyakrabban elhangzó vád az, hogy nyelvezete és stílusa elfogadhatatlan egy magát polgárinak tekintő politikai erő, irányzat vagy személy számára. Ehhez csupán annyi hozzáfűzni valónk lehet, hogy a jobboldali újságírás mintegy másfél évtizedig igencsak visszafogott volt verbálisan és stilisztikailag egyaránt, s a politikai- és médiabűnözőkkel (értsd: baloldali politikusok és újságírók) kapcsolatosan úgy írt, mintha itt úriemberekről és vitapartnerekről volna szó, a diskurzus színhelye pedig Svájc vagy Nagy-Britannia valamely elegáns kávéháza lenne.
Csakhogy ez a felfogás tökéletesen eredménytelen és hatástalan volt ezekkel az alvilági figurákkal szemben, ti. minél inkább igyekeztek úriember módjára viselkedni velük a jobboldali sajtó képviselői, s minél inkább tekintették őket partnereknek, annál inkább megkapták tőlük a szokásos fasiszta, neonáci, kirekesztő, antiszemita stb. jelzőket és minősítéseket trágár mondatokba ágyazva.
A másik, alapvető tévedése az volt az ún. jobboldali újságírásnak, hogy magára nézve kötelezőnek ismerte el az ellenséges oldal által megalkotott játékszabályokat és normákat, így nem mert a politikai korrektségnek nevezett őrület nyelvi-tartalmi béklyóiból kitörni, sőt, hagyta, hogy ellenségei tematizálják a hazai közbeszédet, s a jobboldalinak nevezett sajtó egyre csak reagált, utánalőtt a dolgoknak és magyarázkodott, körülbelül olyanformán, hogy „igen, elhangzott részünkről korábban, miszerint létezik Magyarországon zsidókérdés, ezzel foglalkozni is kell, de nem úgy gondoltuk, s mi nem vagyunk  antiszemiták…”. Ugyanez a szánalmas meakulpázás volt a helyzet a másik tabutéma, a cigányprobléma vonatkozásában is.
Teljesen kiszámítható és törvényszerű volt, hogy előbb-utóbb megszületik a megfelelő válasz a baloldali sajtó mocskolódásaira és rágalmaira: ezt a feladatot vállalta magára  karakteresen a Kuruc.info. Itt nincsenek tabutémák, a zsidókérdés épp úgy néven neveztetik, mint a cigánybűnözés, illetve a magyarellenes tevékenység, s ez az az internetes hírportál, amely magasról tesz a politikai korrektség nevezetű képmutatásra, s azokra a dogmákra, melyeket ellenségeink fogalmaztak meg, s betartásukat próbálják számon kérni tőlünk, radikális nemzeti jobboldaliaktól. Summa summárum: a Kuruc.info legnagyobb „bűne” ellenségei szemében az, hogy metaforikus értelemben rájuk borította azt a játékasztalt társasjátékostól, melyen eddig kisded játékaikat játszották, játszhatták – jókora csalásokat elkövetve – zavartalanul.
Minthogy azonban hírportálunk tabutémákat érint és taglal kellő részletességgel, ezzel kiváltja az uralmon lévő rezsim hatalmasságainak, eszeveszett, mértéket nem ismerő gyűlöletét. Ez vezetett oda, hogy egy évvel ezelőtt a Gyurcsány-Draskovics vezette bűnszövetkezetnek sikerült két alkalommal is átmenetileg elhallgattatnia a Kuruc.infót. Először a július 5-ei homokosmaskarádéval összefüggésben, majd az újraindulást követően két hét múlva, július 19-én ismét sikerült a cionista budapesti kormányzatnak leparancsoltatnia a villághálóról hírportálunkat, s ekkor csaknem egy hónapra elérhetetlenné vált a Kuruc.info.
Az első leállítással kapcsolatban a hatalom érve az volt, hogy internetes honlapunk erőszakra hívott fel, normális nemi orientációjú embereket ösztönzött arra, hogy erőszakkal kergessék szét a szexuálisan aberrált díszpéldányok menetét. Ebből persze egy szó sem igaz, bár a magam részéről egyáltalán nem ellenezném, ha egy ilyen, minden jóérzésű embert undorral eltöltő tangabugyis buziorgiának erőszakkal vetnének véget, ha már a minden szakmai színvonal alatti ÁVH-saink ezt a gyalázatmasírozást biztosítják, ellenben a Jobbik, a Magyar Gárda, a HVIM és más hazafias szervezetek békés demonstrációit állatias kegyetlenséggel szétverik.
A második alkalommal már ürügy sem kellett a budapesti-judapesti terrorkormány számára, elegendő volt ócska közhelyekre hivatkozniuk: lapunk személyiségi jogokat sért, uszít a fennálló hatalmi-politikai berendezkedés ellen, megsérti az újságírás elemi normáit stb., holott valójában arról van szó, hogy ez a velejéig züllött, alvilági és nemzetellenes hatalom semmiféle kritikát nem tud elviselni, noha megfogadhatná Stendhal tanácsát, miszerint, ha a tükörben csúnya és visszatetsző dolgokat látunk, ne a tükröt akarjuk összetörni érte, hanem azon a valós világon, amelyet az nekünk bemutat, illetve magunkon próbáljunk változtatni, tökéletesíteni. 
Különösen megmosolyogtató volt az az igyekezet, hogy milyen versenyfutás indult a jelenlegi hatalom prominensei között, vajha kié a fő érdem, hogy a Kuruc.info végre nem olvasható. Draskovics-Drazsé polihisztor mindenes miniszter neve mellett szóba került Bárándy Péter volt igazságügy-miniszteré is. Az ÁVH-s, III/III-as légkörben szocializálódott prókátornak valóságos rögeszméjévé vált a tőle eltérő nézeteket hirdető médiumok és politikai pártok, mozgalmak betiltása, illetve az ezzel történő permanens fenyegetőzés. Újabban őtévedhetetlensége a Jobbikot akarja feloszlatni, illetve törvényen kívül helyezni, kitörvén rajta és társain a kapuzárás előtti pánik a június 7-ei, EP-választási eredményeket látván.
A jelenleg regnáló hatalom azonban óriási baklövést követett el a Kuruc.info egy évvel ezelőtti betiltásával: akarva-akaratlanul reklámot teremtett  honlapunknak, s olvasottságát az újraindulás után jelentős mértékben megnövelte. Ez azonban önmagában véve kevés lett volna ahhoz, hogy a legnépszerűbb jobboldali internetes újság mai, akár napi 200 ezer fős olvasottságát elérje. Ehhez szükség volt arra is, hogy  a szégyenkormány tovább folytassa nemzetellenes, külföldi megbízói érdekeit kiszolgáló, s a magyar emberek legelemibb életfeltételei ellen irányuló politikáját, melyen már csak genetikai okokból is képtelen változtatni, nem lévén semmi köze szellemileg és kulturálisan sem e nemzethez. Ráadásul sajtója továbbra is a megszokott, hazug kliséket szajkózza, ellenben a legtöbb embert foglalkoztató kérdésekről hallgat, így a magyar társadalom mind jelentősebb rétegei fordulnak azon médiumok felé, melyekből hiteles tájékoztatást kaphatnak. (Pl: a teljesség igénye nélkül még Magyar Jelen, Szittyakürt, stb.).
Szerencsére a moszkovita bolsevikok mai vérségi és politikai örökösei már nem tudják azt megcselekedni, amit az általuk afféle „vörös szentekként” tisztelt elődeik megtehettek a daliás ’50-es években. A modern technika és informatika vívmányai ugyanis kétélű fegyverek: ellenük is felhasználhatók. Nem is szólva arról, hogy van a világnak számos olyan, a holovallástól és a cionizmus mételyétől mentes boldog pontja és övezete, ahová a szükséges szerverek telepíthetőek, s melyeket a Moszad vezérelte magyarországi titkosügynökök jónak látnak messzire elkerülni, legalábbis semmi esélyük arra, hogy siratófali ihletettségű jeremiádjaik és ószövetségi gyökerű ajvékolásaik meghallgatásra találjanak.
A jövőt illetően pedig bízvást kijelenthető, hogy a Draskovics-féle lumpentruppnak nincsen semmi esélye sem a Kuruc.info ellen, részint azért, mert a jövő az internetes újságírásé, az idő és a technika fejlődése pedig megállíthatatlan, részint pedig azért, mert az ő napjaik meg vannak számlálva. Akár kezdhetik is legendás bőröndjeik csomagolását.
Lipusz Zsolt – Kuruc.info
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready