2020. április 1., szerda, Hugó, Agád napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
11:01 Egymás után a vírussal is összefogtak a ballibek: "erre van szükség ahhoz, hogy Orbán rendszere elinduljon a bukás felé"10:37 Kína holdjárója már több mint 424 métert haladt előre a Hold távoli oldalán10:12 Rajzfilmhős lett Puskás Ferencből, íme az első rész09:52 New Yorkban olyan magas a halottak száma, hogy hűtőkamionokban tárolják őket09:48 Újra megnyílt a balassagyarmati határátkelő az ingázók előtt09:37 Türkmenisztánban a torkánál ragadták meg a kérdést: egyszerűen "betiltották" a koronavírust09:17 Egy louisianai szektavezérnek "Isten azt mondta", ne törődjön a járvánnyal09:01 Tizenhárom éves fiú a koronavírus legfiatalabb brit áldozata08:50 Fagyos idővel indult az április Erdélyben08:45 Még a végén a macskák számára is kijárási tilalmat rendelnek el08:31 Mától új menetrend szerint közlekednek a budapesti tömegközlekedés járatai08:04 Trump szerint "nagyon fájdalmas két hét" vár az amerikaiakra07:43 Meghalt négy beteg, 525-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, minden megyében van koronavírusos07:32 Először volt hőhullám az Antarktiszon06:56 Több száz egyeddel ritkítja bölényállományát a Yellowstone Nemzeti Park
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika, Holokamu ::

Egy kis holokauszt-emléknapi figyelmesség, némi hollywoodi giccses öntettel

Reklám

Sajnos, technikai okok miatt az elmúlt néhány napban nem volt internetem, így április 16-án nem tudtam méltó szellemiségű, aktuális írással jelentkezni.
No, de sebaj, hiszen épp a budapesti nagy megemlékezések menetnapján jelent meg a német Bild am Sonntag című lapban egy igen érdekes, lebilincselően érdekfeszítő írás. Charlotte Chandler, a renegát, ám kétségkívül tehetséges német származású színésznő, Marlene Dietrich egy nagy titkáról rántja le a leplet. A Heinrich Mann regényéből készült, Josef von Sternberg zsidó rendező által forgatott A kék angyal című film Lolájaként nyújtott alakításával egy csapásra világhírűvé vált, majd Hitler uralma elől Amerikába távozott a pár, viszont Marlene az 1930-as évek második felében állítólag halálosan komolyan foglalkozott a gondolattal, hogy megöli elhagyott és elárult hazájának Führerét, Adolf Hitlert. A Hitlerrel foglalkozó életrajzírók eddig 42 tervezett és meg nem valósult, vagy sikertelen merényletről tudtak, a dolgok jelen állása szerint ez az eddig szigorúan hétpecsétes titokként őrzött női fondorlatos terv lett volna a 43. gyilkossági kísérlet.
Tudjuk, hogy Hitler valóban rajongott Dietrichért, és 1936-ban Goebbels révén felajánlotta neki, hogy hazatérése esetén luxuséletre, kiemelt javadalmazásra és fényes karrierre számíthat. A zsidó szellemiséghez kora ifjúságától vonzódó Marlene (óriási hatást gyakorolt rá Weimar szellemi-erkölcsi fertője) azonban Hollywoodban megmásíthatatlanul és véglegesen a cionista-jenki életérzés hatása alá került, s állítólag, miként az egyik, 2000-ben elhalálozott szeretőjének, a szintén színész Douglas Fairbanknak korábban írott leveléből tudható, Dietrichet erősen hatalmába kerítette az a gondolat, hogy visszatér Németországba, és merényletet követ el a Führer ellen.
Állítólag magába akarta bolondítani a Vezért, akár szexuális kapcsolatot is létesített volna vele, majd az intim együttlét meghitt perceiben egy mérgezett hajtűvel agyonszúrta volna a kancellárt. Asszonyunk még azt sem rejtette véka alá, hogy amennyiben ő lett volna Eva Braun helyében, „az idióta tapétázó mellett”, úgy a történelem is másként alakul. Ennyit arról, mit tudtak Amerikában Hitler valós életpályájáról. A Kuruc.info néhány éve igen szép és esztétikus kiállítást közölt a nagy német államférfi festményeiből. Ráadásul Dietrich 28 éves koráig német földön élt. Persze, ő Eva Braun ellenében a felszínes, zsidó gigerlik tucatjait boldogította bájaival.
Szép kis történet a mártír és heroikus amazonról, szépséghibája mindössze annyi, hogy túlságosan is hollywoodi-as és bulváros, miként annyi más második világháborús amerikai sztori, amelyeknek a legtöbb esetben semmi közük nincs a valós történelmi eseményekhez. Nos, kétségtelen, rajondói és a Dietrich-mitológia kiagyalói mindenféle legendás hősi eposzokat terjesztettek imádottjukról, ezekből kétségtelenül igaz, hogy előadásokat tartott, s énekelt a vérei ellen harcoló amerikai katonának a nyugati fronton a háború utolsó szakaszában s a vele együtt rendező – egyébként szintén zsidó – Ausztriából, illetve Németországból származó Billy (Samuel) Wilder ezt a nyilvánvaló költői túlzásban fogant képtelenséget terjesztette róla: „Gyakrabban volt a fronton, mint Eisenhower tábornok”.
Ezek után talán nem véletlen, hogy utolsó nagy filmje, az életpálya logikus végkifejleteként a történetileg abszolút „hiteles”, 1961-ben forgatott, Ítélet Nürnbergben című alkotás volt… Hiszen akárhogy is, ez morálisan is méltó lezárása volt egy hazaáruló díva életpályájának, hiszen ő erkölcsi nagyságra, de bátorságra sem közelítette meg nagy kortársát, aki 1945 után sem tagadta meg múltját és meggyőződését, Leni Riefenstahlt.
Kereszteslovag
(Kuruc.info)
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready