Magyarország 10 év alatt 105-135 milliárd Ft összeget kíván elkölteni a hidrogénstratégiára, a pénz elköltése már megkezdődött.[1] Tekintsük át tehát ebből az alkalomból, mivel kellene számolnunk, ha a magyar földgázfelhasználást zöld hidrogénnel szeretnénk kiváltani.
Zoom
Magyarország éves földgázfelhasználása 10,44 milliárd m3, ami megfelel 101 930 GWh-nak.[2] Ha ezt az energiamennyiséget hidrogénnel szeretnénk kiváltani, akkor ehhez
3 058 206 t hidrogénre van szükségünk.
A hidrogén energiatartalma 33,33 kWh/kg, ami megfelel 33,33 Mwh/t-nak, illetve 0,03333 GWh/t-nak.
Számítás: 101 930 / 0,03333 = 3 058 206.
Egy kg zöld hidrogén elektrolízissel történő előállításához 48 kWh energiára van szükségünk. A 33,33 és a 48 kWh közötti különbség az elektrolízissel velejáró veszteség. Ehhez szükséges még 6 kWh energia a 600 bar-ra történő komprimáláshoz. Az összes ráfordítás tehát 54 kWh.
Amennyiben tehát zöld hidrogénnel szeretnénk kiváltani az ország földgázfelhasználását,
1 kg hidrogén előállításához szükséges 54 kWh
1 t hidrogén előállításához szükséges 54 MWh.
3 058 206 t hidrogén előállításához szükséges 165 143 GWh.
A teljes magyar áramfelhasználás jelenleg évi 46 924 GWh.[3]
Paks áramtermelése 2020-ban 16 055 GWh volt.[4]
Paks II teljesítménye 20%-kal lesz nagyobb, mint a jelenlegi erőműé.
Magyarul, a teljes magyar áramfelhasználás több mint háromszorosa volna szükséges a földgáznak a zöld hidrogénnel történő kiváltásához.
Másképp fogalmazva: tíz paksi vagy kilenc Paks II erőmű termelésének megfelelő elektromos energiára volna szükségünk, ha az ország földgázfelhasználását hidrogénnel szeretnénk kiváltani.
Vessünk még egy pillantást a fotovoltaikus energiatermelésre. 2021-ben a magyar napelemparkok 3793 GWh energiát tápláltak be a hálózatba – 36 Ft/kWh áron – és hogy be tudjanak táplálni, ezért vissza kellett és kell fogni a 12 Ft-ért, ugyancsak CO2-kibocsátásmentesen termelő paksi áramtermelést, az evvel járó műszaki nehézségekről nem is beszélve.[5] Tehát, ha a zöld hidrogén előállításához napelemparkokban gondolkodunk, ez azt jelentené, hogy a 2021-es kapacitást 44-szeresére kellene növelni. De evvel még semmi sincs megoldva, mert elektrolízis nem működhet szakaszosan, a nap 24 órájában biztosítottnak kell lennie az áramellátásnak. Hogy az akkumulátoros áramtárolás egy zsákutca, ismeretes olvasóink számára.[6]
Számításainkban nem tértünk ki az infrastruktúra hidrogén miatt szükséges átalakítására, amely szintén gigantikus összegeket emésztene föl.
Ha valakinek ez még nem volna elég:
Paks jelenleg 12 Ft-ért állít elő egy kWh-t. Induljunk ki abból, hogy Paks II. termelési ára 50%-kal magasabb lesz. A véletlenszerűen rendelkezésre álló áramforrások jelenleg 36 Ft-ot kapnak a magyar adófizetőktől egy kWh energiáért (anélkül, hogy az adófizetők ehhez jóváhagyásukat adták volna).
Tehát, ha paksi áramellátásban gondolkodunk a zöld hidrogén előállítására, ez évente
2 972 576 057 606 Ft-tal (csaknem háromezer milliárd Ft),
ha napelemparkokban, akkor évente
5 945 152 115 212 Ft-tal (csaknem hatezer milliárd Ft)
terhelné a magyar költségvetést.
Amihez természetesen jönnének még akár a napelemparkok, akár a kilenc atomerőmű beruházási költségei, plusz a járulékos kamatok. Korényi Zoltán tanulmánya óta tudjuk, hogy élettartamra, illetve az élettartam alatt termelt energiamennyiségre vetítve a napelemparkok a legdrágább és legrosszabb mutatókkal rendelkező erőmű típusok közé tartoznak, úgy a fajlagos költségek, mint az életciklus alatti energia megtérülési tényező (EROEI) tekintetében.[7] EROEI = Energy Return on Energy Investment.
Zoom
Nyilván a jelenlegi energiaár-változások némileg módosíthatják ezeket a számokat. De hogy nem kedvező irányba, az biztos.
Nem folytatjuk. Talán ennyi is elég, hogy lássuk, minden további forint kiadása a hidrogénstratégiára értelmetlen.
Mindezek a számok természetesen ismertek úgy Palkovics László TIM-miniszter, illetékes államtitkárai, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter számára. Valamilyen szinten miniszterelnökünknek is tudnia kell róluk.
Tehát tudják, hogy a hidrogénstratégia soha eredményt nem fog hozni az éghajlat megmentésében (most tekintsünk el attól, hogy a CO2-kibocsátás csökkentésének nincs ráhatása a Föld klímájára). Mégis töltik az adófizetők keservesen kiizzadott adóforintjait a napelembárók és szélkeréklovagok, illetve a hidrogénstratégián nyerészkedők zsebeibe. Miért? Mi motiválja őket?
Viszont valószínű, hogy a parlament tagjainak nagy többsége ilyen mélységig nem ismeri ezeket a számokat, összefüggéseket. Ami pedig a közvéleményt, az ország lakosságát illeti, még csak el sem tudja képzelni, mi folyik itt adóforintjaival.
Talán nem kell senki felé különösebben mostanság magyaráznunk: az ország vízgazdálkodása katasztrofális állapotban van, a beavatkozás nem tűr halasztást. Egy napot, egy percet sem. A szemünk láttára megy tönkre országunk.
Ha a politikai osztályban (kormánypártok és ellenzék) maradt még egy csöppnyi tisztesség, akkor csak egyet tehetnek:
azonnali hatállyal (átmenetileg) leállítani MINDEN, az éghajlat megmentésére, megújuló energiaforrások támogatására történő ráfordítást, kiadást, és az összes rendelkezésre álló pénzeszközt a vízgazdálkodás komplex átalakítására fordítani. Ha jogi akadályok miatt másképp nem megy, akkor átmenetileg, és vészhelyzet kihirdetésével. Mert a jelenlegi helyzet csakugyan megérdemli ezt a titulust.
Meg kívánom még jegyezni, hogy a magyar és világsajtóban futószalagon jönnek az enthuziasztikus hírek:
• Brit tudósok megtalálták…
• Angol tudósok rájöttek…
• Ausztrál kutatók…
• Japán kutatók új módszert javasolnak…
• Hosszabb élettartalmú akkumulátorok…
• Olcsóbb energiatárolás…
• Új módszer a zöld hidrogén előállítására stb.
Zoom
A fényes hidrogén-jövő a médiaszakemberek vágyálmaiban (a szerző korábbi illusztrációja)
A lelkesítő, további kitartásra ösztönző híradásoknak egyetlen funkciója van: ne adjuk fel a pénzek töltögetését a feneketlen hordóba, már nem tart soká. A sok innováció viszont nem azt eredményezi, hogy egyre kevesebbet kell költenünk az éghajlat megmentésére, épp ellenkezőleg: egyre borsosabbak országunk éghajlatmegmentési kiadásai. Tehát meglehetősen szkeptikus vagyok az innovációkkal szemben, mindaddig, amíg a logikusan várt kiadáscsökkentés be nem következik.
Írásunk természetesen nem azt jelenti, ne folytassunk kutatásokat. De a kutatásnak annak kell lenni, ami ezt a nevet megérdemli, nem pedig pénzelégetésnek. A zsákutcában nem szabad haladási sebességünket megkettőznünk, hanem ki kell hátrálni belőle.
Hogy Nyugat-Európában a szénerőművek újraindításával már de facto feladták a klímarögeszmét, még ha nyíltan ezt nem is ismerik be, köztudott. Igaz, a közpénzek elégetése ott is tovább folyik, és ebben a német Zöldek irányította kormány az élenjáró. De ez már egy másik írás témája lehetne.
2022. augusztus
Király József
okl. vegyészmérnök
(klimarealista.hu)
[1] Magyarország Kormánya – Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiája (kormany.hu) A megcélzott pénz elherdálások a 13. oldalon találhatók.
[5] https://villanyautosok.hu/2022/02/26/igy-termelt-aramot-magyarorszag-2021-ben/
[6] Energiatárolás – Mit mondanak a számok?
[7] Erőművek életciklus alapú komplex értékelése