tengeren túli vs. tengerentúli, „csinálmányszavak”
Egybe vagy külön kell-e leírni a következő „csinálmányszavakat”:
csupaszárny, nevenincs, halandzsavers, nonszenszvers, párjanincs, óperenciántúli, percopera? És a valós, de idetartozó „tengerentúli”-t hogyan kell írni?
csupaszárny, nevenincs, halandzsavers, nonszenszvers, párjanincs, óperenciántúli, percopera? És a valós, de idetartozó „tengerentúli”-t hogyan kell írni?
A „tengeren()túli” szerkezet két írásmódja két jelentésre utal:
tengeren túli – olyan személy, aki a tenger másik partján él
tengerentúli – amerikai (vö. OH. 1372. o.).
tengeren túli – olyan személy, aki a tenger másik partján él
tengerentúli – amerikai (vö. OH. 1372. o.).
A „csinálmányszavak” írásmódjánál befolyásoló szerepe van a szövegkörnyezetnek. Ha tulajdonságként, típusjelölőként, esetleg személynévként állnak a felsorolt szavak, akkor az egybeírás javasolt, de alapvetően a szöveg szerzője dönt, mit szeretne kifejezni.
A diósgyőri vár
A Diósgyőrben található várnak az eredeti neve a Diósgyőri vár, vagy ez csak mint megjelölés él, tehát diósgyőri várként írjuk? Ha nem ez a neve, akkor mi az eredeti neve?
A diósgyőri vár (várrom) neve így (kis kezdőbetűvel) szerepel a Vártúrák kalauzában (Bp., 1975. 163.), címként természetesen nagy kezdőbetűs: Diósgyőri vár. A név helyesírása illeszkedik a hasonló várnevekéhez, pl. visegrádi vár. Esetleges korábbi nevéről a jelzett helyen nincs említés, lehetséges, hogy tulajdonosairól, de az is, hogy korábban is a természeti környezetéről nevezték el.
magyar nemzeti bizottság
Két autentikus személy, Drábik János leírásában csupa nagy, Orbán Viktor honlapján csupa kis kezdőbetűvel szerepel az Új Atlanti Szövetség (m)agyar (n)emzeti (b)izottsága. Melyik a helyes írásmód?
Tipikus átmeneti jelenségről van szó. A nagyobb szervezetek kisebb, alárendelt egységeit írhatjuk nagybetűvel (189/a.), a kisebb egységek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel (189/c). Azt nehéz meghatározni, hogy az Új Atlanti Szövetség Magyar Nemzeti Bizottsága inkább az első, vagy inkább a második csoportba sorolható (mindkettő mellett tudunk érvelni), ezért mindkét forma helyes. A magyar helyesírás alapvető logikájából inkább a kisbetűs forma következik. (A tervezett új szabályzat e kérdésben egyértelműen javasolni fogja az is-is megoldást.)
Az előző rész itt található.
