Az Athena Intézet (Athena) gyűlöletcsoport-térképén huszonöt szervezet szerepel, ezekből egy baloldali, a Radikális Állatvédők, a többi szélsőjobboldali. Az utóbbiak közül kettő tagja, illetve vezetője gyilkolt, összesen hét ember halt meg. A Radikális Állatvédők két áldozata is az életét vesztette, de a nyomozás nem tudta megállapítani a támadás és a haláluk összefüggését. A 2010-ben alakult Athena tevékenysége szigorúan pártpolitika-semleges, az extremitásokat és a terrorizmust, illetve összefüggéseiket kutatják.

A térképükön nyolc aktív, tíz inaktív és hét megfigyelőlistára tett gyűlöletcsoport szerepel, a 2014-es helyzetet figyelembe véve. A szervezetek kockázati besorolására számozást használnak. A szimbolikus erőszak 4-es, a fizikai erőszak 5-ös, a fegyverhasználat (ideértve a robbantásokat, Molotov-koktélok használatát is) 6-os, az emberölés 7-es kockázati besorolást jelent.

A 2014-es helyzetnek megfelelően 7-es kockázatú egyetlen, inaktív szervezet, a Halálbrigád, amelynek tagjai hat romát öltek meg. A négyfős debreceni brigád – amelynek tagjai 78 lövést adtak le és 11 Molotov-koktélt dobtak el – összesen 55 ember testi épségét veszélyeztette. A céljuk a cigányság egészének a megfélemlítése volt, ami kimeríti a belföldi terrorizmus (domestic terrorism) kategóriáját.

Az aktív csoportok közül a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) 2014-ben csak 4-es – szimbolikus erőszak – kockázati besorolású volt. Idén az alapító, id. Győrkös István rendőrgyilkossá vált. Az MNA kockázati besorolása így a legmagasabbra, 7-esre nőtt. Az Athena korábbi elemzése szerint az MNA hazánk egyik legnagyobb és legszervezettebb félkatonai gyűlöletcsoportja. „A […] szervezet a magyar extremizmus egyik főszereplője, központi feladatot lát el más gyűlöletcsoportok félkatonai kiképzésében.

Célja a fegyveres harcokra való felkészülés, amit propagandája is jól érzékeltet: egy, a csoport által készített kisfilm amerikai katonák lemészárlását mutatja be, és dicsőíti a gyilkosság elkövetőit” – írják az MNA-ról. A rendőrgyilkosság után háromszor is lecsaptak a hatóságok az MNA-ra. A szervezethez köthető 18 férfit elfogtak és meggyanúsítottak fegyverrel, lőszerrel, illetve robbanóanyaggal való visszaéléssel, valamint kisebbségek elleni erőszak előkészületével.

Utóbbival és lőszerrel való visszaéléssel a rendőrgyilkos fiát, ifj.Győrkös Istvánt is meggyanúsították. Ő Vona Gábor Jobbik-elnökkel mutatkozott egy követségi fogadáson. Ám más gyűlöletcsoportok is kapcsolódnak a Jobbikhoz. Az aktív szervezetek közül 5-ös – fizikai erőszak – kockázati besorolású a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). A szervezet alapítója, egykori vezetője, Toroczkai László ma a Jobbik alelnöke, jelenlegi társelnöke Zagyva György Gyula, a Jobbik volt országgyűlési képviselője.

Az Athena elemzése szerint a HVIM kockázati tényezőjét nagyban emelheti a 2014. július elején létrehozott „Farkasok” nevű harcászati alcsoportjuk. A „Farkasok” toborzóvideója tavasszal került fel a világhálóra, ami alapján az MNA-nál megtapasztalt katonai kiképzést feltételeznek a hatóságok a szervezetnél is. Az ugyancsak aktív, 5-ös kockázati besorolású Betyársereg vezetője Tyirityán Zsolt, aki saját közlése szerint Vona Gábor jó barátja, és id. Győrkös Istvánt példaképének tartja. Öt további aktív csoport 4-es kockázati besorolású.

Egyikük a Jobbikkal együttműködő Magyar Gárda betiltását követően létrejött Új Magyar Gárda, ami az Athena elemzése szerint „az egyik parlamenti párt aktív támogatásával” jött létre és működik. A Magyar Nemzeti Gárda ugyanebbe a körbe tartozik. 4-es kockázatú még az azóta feloszlatott békési Szebb Jövőért Magyar Önvédelem, a váci Kárpát Haza Őrei Mozgalom, a Kuruc.info.

Az utóbbi az Athena szerint Magyarország legaktívabb és legnagyobb hatású gyűlöletcsoportja, amelynek fő tevékenysége a „hírportálnak” nevezett internetes propagandakiadványnak a megjelentetése. Fontos még említeni az egyetlen baloldali gyűlöletcsoportot, a szervezet által inaktívnak minősített Radikális Állatvédőket. Ők 2008-ban videofelvételen rögzítették három, az általuk állatkínzónak bélyegzett férfi brutális bántalmazását, hogy ezzel riasszanak el mindenkit, aki „kínozza az állatokat”.

Az összevertek közül kettő később meghalt, ám az Athena szerint a hatóságok nem tudták kideríteni, hogy haláluknak köze volt-e az elszenvedett súlyos testi sértéshez. Az Athena megjegyzi: a csoport nagy valószínűséggel még mindig aktív, de fedetten folytatja extrém tevékenységét.

Az inaktív csoportokból megemlítendő a Magyarok Nyilai Nemzeti felszabadító Hadsereg/Hunnia Mozgalom. A Budaházy György vezette 6-os – fegyverhasználat – kockázati besorolású szervezet vezetőjét és társait első fokon elítélték, mások mellett terrorizmusért is. A vád szerint a vádlottak baloldali politikusok lakóházait, pártok irodáit, melegbárokat és a Vörös Csepel nevű szórakozóhelyet támadták meg Molotov-koktélokkal, Csintalan Sándor volt politikust, műsorvezetőt bántalmazták, egy pénzautomatát megrongáltak, valamint egy autóban, melyben több későbbi vádlott is ült, labdába rejtett robbanószert talált a rendőrség.

Az inaktív csoportok közül még két csoport veszélyesebb az átlagnál. Az Őrző Magyar Gárda 4-es kockázati besorolású, míg a Véderő Honvédelmi Nemzeti Felszabadítófront (Véderő) 5-ös – fizikai erőszak – kockázati besorolású. A Véderő fő tevékenységét katonai kiképzőtáborok szervezésében határozta meg, amelyen több extremista szerveződés fegyveres felkészítése is zajlott.

Rendszeresen képviseltette magát hungarista rendezvényeken, ideológiai eszmerendszere a nemzetiszocializmushoz köthető. Eszes Tamás, a Véderő 2011 novemberében öngyilkosságot elkövető vezetője a magyar médiában antiszemita, romaellenes és homofób kijelentéseiről volt ismert.