Az utóbbi év politikai sajtója többek között Veres János támogatóinak botrányaitól volt hangos. Az egyikük börtönben ül adócsalásért, egy másik Veres-lobbistát pedig első fokon, nem jogerősen ítéltek el nemrégiben ugyanezekért a bűnökért. Veres körül azért is izzott a médiahangulat, mert ismerősei, rokonai is kaptak az államtól jelentős támogatást a pénzügyminisztersége idején. Azt azonban eddig senki nem térképezte fel, hogy a tárcavezető eddigi életében hogyan és mikor jelentek meg ezek az események. Összeállításunkban arra teszünk kísérletet, hogy felrajzoljunk egy portrét: a nyírbátori termelőszövetkezeti főkönyvelő életútját az első cégalapításoktól az adócsalásba keveredett kampánytámogatókon át a bársonyszékig.
Veres János pénzügyminiszter első látásra legfeljebb egy termelőszövetkezeti könyvelő benyomását kelti, de valójában egy igazi „nagy ember”. Nemcsak több mint száz négyzetméteres családi háza van szűkebb hazájában, Nyírbátorban, hanem örökölt közel 20 hektárnyi gyümölcsöst, és felvásárolt 2,7 hektárnyi szántót, valamint 2,3 hektárnyi erdőt is. Erdő- és szántóterületekbe betársult Piricsén és Bátorligeten is, de társtulajdonos egy debreceni lakásban és két üdülőben, Vásárosnaményben és Hajdúszoboszlón. Jelenleg van egy tésztagyára és egy cége, amely fő tevékenységeként textil-nagykereskedelemmel foglalkozik.
Nem is beszélve arról a politikai pályáról, amely Veres János életében szinte töretlen az 1975-ös érettségitől egészen a bársonyszékig. Alig négy évvel a középiskolai záróvizsga után ugyanis Veres belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP), és innen szinte egyenes úton haladt a ranglétrán a legmagasabb pozíciók felé. Ehhez persze el kellett viselnie néhány év köztes állomást az életében, például egy darabig a mátészalkai Szamosmenti Állami Tangazdaságnál dolgozott a fontos pártmunka mellett, majd a nyírbátori Új Barázda Mgtsz-nél jutott el a főkönyvelőségig, miközben Debrecenben agrármérnöki diplomát és mérlegképes könyvelői képesítést szerzett. A termelőszövetkezeti éveket homály fedi, de el lehet képzelni milyen volt „a földbirtokos elvtársak” pénzügyeit intézni két hajnali nyírségi vadászgatás között. Veres ebben is igen jól teljesíthetett, hiszen 1986-tól már bekerült az MSZMP Városi Bizottságába, és a rendszerváltozás idején kiérdemelte, hogy az Észak-Kelet Kereskedőház Rt. ügyvezető igazgatója legyen.
Ekkoriban alapítja meg saját cégét, a Monéta Kft.-t Nyírbátorban, amely éppen kereskedelmi tevékenységgel, használt rongyok és ruhák forgalmazásával foglalkozott. Ez a társaság egy idő után bútorokat is vesz és elad, majd egy hirtelen váltással bowlingklubbá alakul, meglepve az összes környékbelit, akik már a cég székhelyén felépült hatalmas villaépületeket is lenyűgözve nézik.
De ne szaladjunk ennyire előre a pályaképben. Veres, a rongykereskedő pártember az első szabad választásokon természetesen önkormányzati képviselő lesz Nyírbátorban a Magyar Szocialista Párt színeiben, amelynek egyik alapítója. Az iskolai végzettségek felhalmozását sem hagyja abba, olyan papírokat szerez meg, amelyek elengedhetetlenek lesznek későbbi ténykedéseihez. Például adó-tanácsadói szakképesítéshez és felsőfokú kereskedelmi áruforgalmi szakvizsgához jut 1991-ben. Újabb cégekben lesz érdekelt, tulajdonosa lesz például egy tésztagyárnak, és beszáll a hulladéküzletbe is, 1993-ig ügyvezetője, 1995-ig pedig résztulajdonosa lesz a fémkereskedelemmel foglalkozó Bogát-Ferr Kft.-nek. Veres ebben az időszakban már megkerülhetetlen az országos politikában, hiszen eljön az egykori MSZMP-sek „nagy reneszánsza”, a Horn-kormány négyéves országlásának ideje.
Szocialista országgyűlési képviselőként természetesen az egyik legmeghatározóbb testületbe, az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságába kerül, ahol parlamenti szleng szerint „eldőlnek a dolgok”.
(Részletek a Magyar Nemzet 2007. december 28-i számában)
(Haraszti Gyula - MN)
