„Azt látni kell, hogy ha pénzről van szó, akkor nincsenek ellentétek a politikai érdekcsoportok között. Az aktuális kormányoldal és az aktuális ellenzék is kanalazhat a „leveses tálból” - persze nem egyforma mértékben. Az arányok nagyjából úgy néznek ki, hogy hozzávetőlegesen 70 százalékot visz az aktuális kormányoldal, és mintegy 30 százalékot az aktuális ellenzék” - magyarázta a Privát Kopónak adott exkluzív interjú második részében az a férfi, aki pénzzel telerakott táskákat hordott a politikai elit „pénzcsinálóinak”, annak érdekében, hogy egy osztrák óriásvállalat kaparintsa meg a közbeszerzési eljárásokban meghirdetett zsírosabb építőipari beruházásokat.
- Melyik cég - vagy cégek - megbízásából, érdekében hordta a pénzzel megrakott táskákat?
- Strabag.
- Strabag Magyarország?
- Nem. Strabag Ausztria.
- Közvetlenül a Strabag vezetésével állt kapcsolatban?
- Aczél Zoltánon keresztül álltam kapcsolatban a Strabag több akkori felső vezetőjével. Aczél a cég úgynevezett „lobbistája” volt. Ő egy magyar származású osztrák állampolgár, akinek mindenhova bejárása volt. A Strabag szervezte le a kivitelező cégekkel, hogy mely érdekcsoport hány százalékban részesült a beruházásokból, mekkora összeg erejéig vett részt a munkálatokban. Aczélnak az volt a feladata, hogy kapcsolatokat keressen a döntéshozókhoz, illetve azokhoz a személyekhez, akik befolyással bírtak a döntések kimenetelére. Körüljárta a megfelelő embereket, akiknek felvázolta, hogyan lehet az együttműködés mindenki számára „gyümölcsöző”. Ezen a területen a legfontosabb a politikai akarat. Aczél arra kapott megbízást a Strabagtól, hogy a politikai akaratot befolyásolja, a megbízó által elvárt irányba terelje. A pénzügyek bonyolításában segítségére volt egy osztrák úr, Kyrill Lapin.
 Aczél Zoltán, a "lobbista" |
- Ön milyen nagyobb beruházásokban működött közre „táskahordóként”?
- Például az M6-os autópálya építésével összefüggésben…
- …Akkor maradjunk is az M6-os autópályánál! Ezen projekt kapcsán mekkora vesztegetési pénz mozgott?
- Ami rajtam keresztül ment, az 3 millió euró volt. Ez az összeg kizárólag a balliberális érdekkörök „jussa” volt. A jobboldal korrupciós igényének kielégítése nem rajtam keresztül történt.
- Ez a bődületes pénz kitől került Önhöz?
- Aczél Zoltántól, a Strabag emberétől.
- Honnan tudta, hogy kiknek kellett kézbesíteni a pénzeket?
- Fogalmazzunk úgy, hogy tudnom kellett „magamtól”, kiknek kézbesítsem a táskák tartalmát. Ismertem a „szokásokat”, a rendszert, azokat a személyeket, akik várták a „küldeményeket”. Voltak olyanok is, akik jelentkeztek, hogy „ne feledkezzünk” el róluk sem ebben a „szép projektben”…
- Most politikusokról beszél?
- Is. És olyan döntéshelyzetben lévő kulcsfigurákról, akik hatással voltak a közbeszerzési pályázatok elbírálására. Például egy olyan személy, aki korábban a balliberális oldalon „ügyintézett”, ma már a fideszes holdudvarban munkálkodik. Nevezzük H. Sz. J.-nek. (Hatvani Szabó János - Kuruc.info szerk.)
- Kik vettek át vesztegetési pénzeket Öntől?
- Szocialista és szabaddemokrata emberkék, mivel én az úgynevezett balliberális oldallal álltam kapcsolatban. A fideszeseket Aczél Zoltán intézte.
- Konkrétan?
- Puch László és érdekköre. Mesterházy Ernő és érdekköre.
- A fideszeseket hogyan „intézte” Aczél?
- A megállapodás szerint Simicska Lajoson és Nyerges Zsolton keresztül. Aczél gyakorlatilag napi kapcsolatban állt az említett pénzemberekkel. Több alkalommal a jelenlétemben bonyolított telefonos beszélgetéseket a nevezett urakkal.
- Azt honnan tudja, hogy Aczél Zoltán korrupciós pénzeket juttathatott Fidesz-közeli vállalkozóknak?
- Ez volt az egyezségben, amelynek megkötésén jelen voltam.
- Jelen volt olyan találkozókon, amelyeken Aczél pénzeket adott át Simicskának vagy Nyergesnek?
- Nem voltam tanúja pénzátadásoknak, mivel - mint azt már említettem - az én feladatom a balliberális oldal (MSZP, SZDSZ) „lerendezése” volt. De nem észleltem háborgást a jobboldal részéről, tehát, feltételezem, „rendben” lehetett minden.
- Az Ön által megnevezett pénzemberektől kikhez „szállhattak” a piszkos pénzek?
- Úgy vélem, nem vállalok nagy kockázatot azzal, ha azt mondom: a legmagasabb politikai szinten tevékenykedő emberekhez. Miniszteri, államtitkári magasságokig…
- Ön részt vett olyan - az M6-os autópálya építéséhez kapcsolható - „érdekegyeztető” megbeszéléseken, amelyen a politikai pénzcsinálói arról konzultáltak, hogy milyen arányban részesülnek a vesztegetési pénzekből?
- Igen.
- Kik voltak jelen ezeken a tárgyalásokon?
- Puch László bizalmi embere, Mesterházy Ernő bizalmi embere, Aczél Zoltán és én.
- A Fidesz érdekében senki?
- De, Aczél Zoltán.
- Hogyan bizonyíthatóak ezek az „érdekegyeztetések”?
- Gyanítom, készülhettek hangfelvételek… (nevet)
 Az offshore cég, amelynek számlájáról a vesztegetési pénzek egy része érkezett |
- Az M6-os autópályaprojekthez tapadó 3 millió euró vesztegetési pénz egy összegben, készpénzben került Önhöz?
- Részletekben. Az összeg 80 százaléka készpénzben, táskákban, 20 százaléka offshore cégen keresztül.
- Kinek az érdekeltségébe tartozott az offshore cég?
- Aczél Zoltán.
- Az M6-os autópálya építésén kívül mely nagyobb beruházásokban bukkant még fel „táskahordóként”?
- Vasúti beruházásokban közreműködtem. Nem „táskahordóként”, hanem én mondtam meg, hogy a pénzzel teli táskákat kikhez kell vinni. Gyakorlatilag koordináltam a vesztegetési folyamatokat.
- A vasúti projektekkel összefüggésben mekkora csúszópénzek mozogtak?
- 3 millió eurónál biztosan nem kevesebb…
- A címzettek?
- Gyakorlatilag ugyanazok, akik más nagyobb projektben is „címzettek” voltak. A „színdarabok” változtak, a szereposztás nem.
- A 4-es metróberuházásban milyen tevékenységet fejtett ki?
- Táskahordók irányítója voltam. Úgymond „érdekharmonizációs menedzser”.
- Ebben a projektben mekkora vesztegetési pénz vándorolhatott a politikai „elit” zsebébe”?
- 3 millió eurónál biztosan több. Sokkal több. Ez a projekt magasabb szinten „művelődött”: kormányzat, főváros… A mérnökök ukázokat kaptak, hogy mekkora vesztegetési pénzeket kell beépíteniük a kivitelezés árába.
- A politikai szereplők között milyen arányban kerültek felosztásra a vesztegetési pénzek?
- Azt látni kell, hogy ha pénzről van szó, akkor nincsenek ellentétek a politikai érdekcsoportok között. Az aktuális kormányoldal és az aktuális ellenzék is kanalazhat a „leveses tálból” - persze nem egyforma mértékben. Az arányok nagyjából úgy néznek ki, hogy hozzávetőlegesen 70 százalékot visz az aktuális kormányoldal, és mintegy 30 százalékot az aktuális ellenzék.
- A korrupciós pénzek miként térültek meg a vesztegetőknek? Beépítették a projektek árába?
Így van. Túlszámlázásokkal, „előre nem tervezett” pótmunkákkal „hozták vissza” a csúszópénzeket a korrumpáló cégek, amiket kizárólag a mérnökök tudtak úgymond leigazolni - jogilag védhetően. Mondok példát erre: volt egy budapesti nagyberuházás, amellyel összefüggésben olyan műszaki tartalmak voltak „elhelyezve” a tervdokumentációban, amelyről egy adott fázisban mind a kivitelező, mind a beruházó - látszólag - joggal mondhatta, hogy arra a szerződés aláírásakor nem lehetett számítani, és „mindenképpen” meg kellett csinálni, vagy bukott volna a projekt. Általában 20-40 százalékkal szoktak eltérni a szerződésben rögzített összegtől - felfelé. Ez lehet a korrupciós ráta Magyarországon.
 Pancsoló liberálisok: Aczél Zoltán, Bojár Iván András és Mesterházy Ernő |
- A Margit-híd felújításával összefüggésben is „harmonizálta” az érdekeket?
- Aktívan nem, abban a projektben Aczél Zoltán „menedzselte” a vesztegetési folyamatokat. Amint azt korábban említettem: ő állt közvetlen kapcsolatban a fideszes pénzcsinálókkal. Azt teljes biztonsággal kijelenthetem, hogy az eredeti szerződésben rögzített összegnek közel a kétszeresébe kerülhetett a híd felújítása. És nem azért, mert annyi - előre nem látható - valóságos utómunkálat merült fel a kivitelezéssel összefüggésben, hanem így „vették ki” a korrupcióra fordított pénzeket és az extraprofitot a projektben részt vevő társaságok. Egyébként ez volt az első szele a politikai környezetváltozásnak a gazdasági háttértársaságokra gyakorolt hatásának. Ebben az esetben a Fideszhez kötődő gazdasági érdekcsoport már nagyobb falatot követelt és kapott a 2010-es választások előtt. Átrendeződött a „színpad”.
A Privát Kopó megjegyzése: A Szolnoki Olaj KK férfi kosárlabda klub honlapjának főoldalán a csapat „hivatalos szponzoraként” helyezték el a Strabag és a Swietelsky építőipari társaságok hirdetését. A sportklub elnöke: Nyerges Zsolt.
(A Privát Kopó több alkalommal kereste Aczél Zoltánt - a Strabag bécsi központján keresztül is -, azonban a „lobbista” a hozzá intézett kérdésekre nem válaszolt.)
(Folytatása következik. Forrás: privatkopo.hu)
