Minden magyar vállalkozónak előnyös az egy számjegyű, 9 százalékos társasági nyereségadó, ami kétségkívül egy „kiemelkedő hegycsúcs” a magyar gazdaságpolitikai történetében – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Azért beszélhetünk társasági nyereségadó-csökkentésről, vagy a minden korábbinál nagyobb mértékű minimálbér-emelésről, illetve a kisvállalkozások adókedvezményeinek – a katának és a kivának – növeléséről, a családi adókedvezmény szélesítéséről, mert megvannak azok az alapok, melyekből kinőhetnek ezek a gazdasági intézkedések.

Emlékeztetett: 2010-ben a görögországinál rosszabb helyzetben volt a gazdaságunk. Nem csak az volt a baj, hogy rossz volt a gazdaságpolitika, nem voltak világos alapjai a magyar gazdaságnak. Muszáj néhány vasszabályt, ökölszabályt, meg nem sérthető elvet kijelölni, amire föl lehet építeni utána egy működő gazdasági rendszert – hangoztatta.

Az első, amit kimondtunk, nem méltó a magyar emberhez, hogy másnak a lábán álljon. Hiszen aki fizeti a prímást, az rendeli a nótát. Vagyis egy eladósodott országban az IMF mondja meg, mit csináljunk, és nem mi. Ezért az IMF-et haza kellett küldeni, és s saját lábunkra kellett állni – magyarázta a kormányfő.

A másik, amit ki kellett mondani, hogy nem akarunk segélyen élni. Kell egy olyan gazdaságpolitika, amely segélyalapú gazdaság helyett munkaalapú gazdaságot teremt. Legyen először munka, utána pedig még érje is meg dolgozni – fogalmazott Orbán Viktor, aki felhívta a figyelmet arra: 2010-ben 1,8 millió ember fizetett adót, ma pedig fizet 4,3 millió, soha nem látott arányban dolgoznak az emberek, 5 százalék alatt van a munkanélküliség, közel vagyunk a teljes foglalkoztatottsághoz, gyakorlatilag munkaerőhiány van, nem munkaerő-felesleg – érvelt.

Kimondtuk ezeket az elveket és érvényesítettük őket, majd 3-4 évig működtettük ezt a masinériát, és most megjöttek az eredmények. Az alapok rendben vannak, a költségvetés rendben van, az államadósság csökken, pénzügyi helyzetünk stabil. Ez köszön vissza a hitelminősítő intézetek véleményében is – jegyezte meg.

A magyar egy olyan fajta, mely elvesztette a XX. századot. Mi kudarcra és pesszimizmusra vagyunk iskolázva. (…) Ebből nem olyan könnyű előjönni, és azt mondani, holnaptól elhiszem, hogy jobb lesz. Ezért fontos, hogy olyan emberek álljanak a kormányrúdnál, akiknek az életszemlélete eleve derűs, bizakodó, és ki mernek tűzni nagy célokat, meggyőzni a polgárokat, emberek, ezt érdemes csinálni – hangoztatta.

Kell még sok-sok év, hogy naponta sikerrel is szembesülhessenek az emberek. Ha ma sikerről beszél egy politikus, azt sikerpropagandának tekintik az emberek, és nem egy tudósításnak a valóságról. Azonban elindultunk egy olyan irányba, melynek a sikerében lehet bízni. A magyar modell sikeres. A Most pedig jön a következő szakasz, egy hatéves gazdasági tervről tárgyal a gazdasági miniszter a munkaadókkal és a munkavállalókkal, nem vagyunk messze a megállapodástól, a szakszervezetekkel való együttműködés bajtársias, a vállalkozóknál megosztottság van – tájékoztatott a kormányfő.

Arra a kérdésre, hogy a társaságinyereségadó-csökkentésnek köze van-e a Brexithez, a miniszterelnök nemmel válaszolt.

Nem vagyunk kommunisták. Nem hiszünk abban a sok szomorú és buta dologban, melyek tönkretették az egész közép-európai térség gazdasági rendszerét. Nem gondoljuk azt, hogy az állam direktben fogja működtetni a gazdaságot, ezért hinnünk kell a vállalkozókban, szükségünk van rájuk. Mi csak szabályozni tudunk, működtetni nem. A kormány úgy tudja segíteni a vállalkozókat, hogy minél kevesebb bürokratikus akadályt állít eléjük és csökkenti az adókat – mondta Orbán Viktor.

Ha jól csináljuk, akkor a gazdasági teljesítmény is nő, és kisebb adókulcsok mellett is meglesznek az állam bevételei. Nem mondok le arról a célról, hogy kisebb adóval színvonalasabb sport, kultúra teremthető meg – emelte ki.

Arra a kérdésre, számolnak-e azzal, hogy az adócsökkentés hatására a külföldi cégeknek vonzóbb lesz Magyarország, illetve hazahozhatnak külföldön élő magyarokat a szaktudásuk miatt, azt válaszolta: az ide érkező befektetések nőni fognak. Az adórendszerben bekövetkezett változás azonban nem azonnal váltja ki a kívánt hatást. Ehhez kell 2-3 esztendő.

A külföldön dolgozó magyarok tekintetében mindenki jajgatva beszél, én azonban lehetőséget látok ebben – fogalmazott a kormányfő, aki emlékeztetett arra, korábban azért harcoltunk, hogy ha külföldön akar dolgozni egy magyar, akkor ezt az európai államok ne tagadhassák meg tőle. Most pedig ha él ezzel a lehetőséggel, a politikusok fejében átfordul negatív megítélésbe, az emberek fejében azonban nem. Inkább arra kell felkészülni, hogy egy olyan világban élünk a következő időszakban, amikor Magyarország az egységes európai gazdasági tér tagállama, országa, lesz, és a mi embereink is jönnek-mennek, és nem javaslom, hogy az állam ebben korlátozza őket – érvelt.

Kérdésre válaszolva elmondta: a helyi iparűzési adót nem tervezik megszüntetni.

Amihez van tehetségünk, abban szeretnénk a legjobbak lenni. Mi tehetségesek vagyunk, mint vállalkozó nép, ha le is szoktattak bennünket erről. Ha jó az adórendszer, ha a bankok működnek, akkor a magyar vállalkozók versenyre kelnek bárkivel. Mi a régió legjobb vállalkozói világát akarjuk létrehozni Magyarországon – hangsúlyozta a kormányfő.

A minimálbér-emelésről azt mondta: az most elérhető, és az alsó középosztály munkájának jelent nagyobb elismertséget. Emlékeztetett arra, hogy 1998-ban kevesebb mint 20 ezer forint volt a minimálbér, és ezt a kormány akkor 50 ezer forintra emelte. Noha sokak szerint ez szerepet játszott akkor a Fidesz választási bukásában, a miniszterelnök meg van győződve arról, jótékony hatása van annak, ha a legkisebb bért egy kategóriával megemelik.

Az adócsökkentésről azt mondta: egy komolyan vehető ajánlat, amelyet még soha nem kaptak a vállalkozók az utóbbi 30 évben, ezért érdemes megfontolniuk.

Beszélt arról is, hogy 2010-ig a nyugdíjat elvették az emberektől. A kormány garanciát vállalt arra, hogy megőrzi a nyugdíjak értékét. Ezt maradéktalanul teljesítettük, sőt, a nyugdíjak értéke nőtt az elmúlt hat évben. Most elérkeztünk egy olyan időszakhoz, amikor az infláció mértéke alacsony, a tervek szerint jövőre is 1 százalék alatt lesz. A nyugdíjakat az inflációhoz mérten emeljük, ezért egy alacsony szám jött ki, ami mindenkit bántott érthető módon. Ha azonban létrejön egy magasabb minimálbéremelés, annak következtében az infláció is magasabb lesz, és tér nyílik egy nagyobb nyugdíjemelésre – fejtette ki a miniszterelnök, aki szerint a jövő évi nyugdíjemelés 1,6 százalékig is fel tud menni.

Itt nem gesztusokról beszélünk, hanem korrektségről – hangoztatta Orbán Viktor, aki azt is mondta: a politika azért művészet, mert úgy kell adni, hogy ne fogyjon el.

Végül szó volt a vasárnap és hétfőn a dél-szerbiai Nisben zajló magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozóról, amelyről szólva megerősítette: Magyarország támogatja, hogy Szerbia az Európai Unió tagja legyen. Nincs az EU-nak fényes jövője, ha azokat az országokat, amelyek alkalmasak, képesek és kötődnek Európához, nem veszi fel. Szerbia ilyen ország – fogalmazott.

Kiemelte, hogy a kisebbségpolitika területén Szerbia magatartása több mint korrekt.

Jelezte, hogy most szeretnék a magyar vállalkozások lehetőségeit Dél-Szerbiában is erősíteni.

(Híradó - Kossuth Rádió)

- Magasabb minimálbér-emelés, magasabb nyugdíjemelés - kampánymódba kapcsolt Orbán

- Szijjártó: ha mindenki feleannyit tett volna a magyarokért, mint Szerbia, a Kárpát-medence ma jóval boldogabb hely lenne