Soros György nem mond igazat, a kegyeltjeit az átláthatóságon kívül semmi nem fenyegeti Magyarországon - állítja az atv.hu-nak adott interjúban Gulyás Gergely. A Fidesz alelnöke világossá tette: nincs szó arról, hogy vagyonbevallásra kötelezzék majd a Soros-pénzeket elfogadó "civileket". Részlet az interjúból.
(Olvasóink megértését kérjük, amiért a Csuhaj Ildikó nevű ex-népszabadságos újságíró kifejezetten magyarellenes provokációival is kénytelenek találkozni, de sajnos a műfaj megköveteli, hogy a válaszok előtt a kérdések is szerepeljenek...)

Gulyás az Izrael Szövetségesei Alapítvány konferenciáján 2013-ban Washingtonban - nem azt kell figyelni, amit itthon mondanak...
- Davosban Soros György reagált a civil szervezetek elleni támadásra. Azt mondta, "ez nagyon komoly fenyegetés", de mivel kedvezményezettjeik és alkalmazottaik sorsa forog kockán, körültekintően fogalmazott: a magyar kormánytagoknak a magyar civil társadalomnak címzett fenyegetései ellentmondanak az Európai Unió értékeinek és a jogállamiság iránti elkötelezettségnek, amelyre az EU épült évtizedeken át.
- Soros még amikor körültekintően igyekszik fogalmazni, akkor sem képes igazat mondani. A kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. Senki semmilyen fenyegetést ebből a körből nem fogalmazott meg. A magyar civil társadalom több mint 75 ezer szervezetét kár lenne összetéveszteni a jogállami elkötelezettség jegyében országokat államcsődbe juttató, ezáltal emberek százezreit nyomorba döntő tőzsdecápa kegyeltjeivel, akiket az átláthatóság követelményén kívül semmi nem fenyeget.
- Azt állítja, hogy a kormány-nyilatkozatok és Németh Szilárd az "el kell takarítani” a civil szervezeteket megnyilvánulásával nem adnak elég muníciót ahhoz például, hogy a TASZ, a Helsinki Bizottság vagy a Transparency International bepereljék a kormányt, ahogy Konrád György javasolta nekik?
- Ügyvédként nem vállalnám. Ugyanazért, amiért e szervezetek esetében sem áll fenn az elűzetés veszélye. Magyarországon véleménynyilvánítási szabadság van, és ez Németh Szilárdot is megilleti. Sokat elmond Konrád György intoleranciájáról, hogy a neki nem tetsző véleményekkel szemben jogi szankciókat szeretne látni.
- Most viccel? Kovács Zoltán kormányszóvivő Németh Szilárd "kitakarításozása" után a Reutersnek Orbán Viktor 2016-os mondatait ajánlotta a figyelmébe: "A következő év Soros és az általa szimbolizált erők, Ngo-k kiszorításáról fog szólni".
- A miniszterelnök ezt európai dimenzióban mondta, az amerikai elnökválasztás eredményével összefüggésben. Az a szimbiózis, amely eddig fennállt az amerikai külügy és Soros György között, az új adminisztráció hivatalba lépésével nagy valószínűséggel megszűnik.
(...)
- Közkeletű vád a kormány, a Fidesz részéről, hogy a Soros-pénzeket elfogadó magyar civil szervezetek munkatársai az amerikai "háttérhatalom" ágensei. Ezt mire alapozzák?
- Lépjünk túl a múlt heti vitán, és ragaszkodjunk a tényekhez. Mióta az átláthatóság az amerikai Demokrata Párt e-mail üzeneteit is elérte, azóta tudjuk, hogy Soros - aki Hillary Clinton egyik legfőbb anyagi támogatója volt - Clinton kampányfőnökén keresztül hogyan kívánta megvalósítani a migráció ügyében a nyitott határok Európára nézve gyilkos politikáját, miként tekintette a népvándorlást az "új normalitás"-nak és "új lehetőségnek". Ezzel egyidejűleg az általa támogatott civil szervezetek a magyar államot minden létező fórumon elmarasztalva folytatták ugyanezt. Majd csodák-csodája, e szervezetek véleménye mint egyedüli és megfellebbezhetetlen igazság jelenik meg az amerikai külügyminisztérium - műfaját tekintve is érdekes - Magyarországról szóló "országjelentésében". Ezek a szervezetek az alkotmányos alapjogok gyakorlásának a lehetőségét használva a magyar kormányról 2010 óta még tévedésből sem szóltak egyetlen jó szót sem.
- Ehhez joguk van. Az a baj velük, hogy migránsoknak, illetve hozzátartozóiknak jogi segítséget nyújtottak, ahogy Németh Szilárd mondta?
- Hosszan tudnám sorolni, hogy miben nem értünk velük egyet, de valóban a legjobb példa a migráció, ahol e szervezetek alapállása minden tekintetben ellentétes Magyarország érdekeivel. Nem a magyar kormány, hanem az ország érdekeivel…
- A fenyegetés a büntetésük?
- Nincs szó büntetésről. Nagyon sok kormányellenes szervezet működhet, és azt sem tudjuk kizárni, hogy...
- Mindenki féljen és rettegjen, aki külföldi pénzt mer elfogadni, plusz kormányellenes kritikát fogalmaz meg?
- Remélem, a külföldről érkező támogatások átláthatóságának követelménye keveseknek ad okot rettegésre. A miniszterelnök is az átláthatóság szükségességéről beszélt pénteki rádióinterjújában. Se többről, se kevesebbről. Hogyha más esetben a miniszterelnök bármit mond, akkor annak a kormányoldalon való teljes körű támogatottságát senki nem vitatja. Most se tegyék.
- A Szabadság-kör, aminek ön az alapító tagja volt Balog Zoltánnal, Szájer Józseffel, Hegedűs Zsuzsával, Hammerstein Judittal együtt, kapott külföldi pénzeket? A német Konrad Adenauer Alapítványtól, vagy a müncheni székhelyű Hanns-Seidel Alapítványtól?
- Nem, soha nem kapott egyetlen fillért sem. A Szabadság egy szabad civil tarsulás volt, jogi személyiség nélkül.
- Ha kaptak volna német pénzt, akkor önök a németek ügynökei lettek volna? Önökön keresztül avatkoztak volna be a németek a magyar belügyekbe? A kört 2007-ben, a Gyurcsány-kormány alatt alapították, a kör javaslatot tett a rendőrségi törvény módosítására, és tiltakoztak a Kossuth téri kordonok ellen is.
- Hogyha kapott volna, akkor ezt nem titkoltuk volna el, hanem nyilvánosságra hoztuk volna, mert a külföldről jövő támogatások esetén az átláthatóság követelményének maradéktalan érvényesítésével akkor is egyetértettünk.
- A TASZ, a Transparency International, a Helsinki Bizottság sem titkolja. Nyilvános, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványtól is kapnak támogatást. Ezt Önök is tudják.
- Nagyon helyes, ezért nem is szeretném három szervezetre szűkíteni a vitát, hanem általánosságban az átláthatóság élvének kikényszeríthetőségében indokolt egyetértenünk. Hogyha ez az egyetértés az említett szervezetekkel fennáll, az örömteli. Minden állam védi a szuverenitását. Ha valaki külföldről kap pénzt, akkor jogos feltételezés, hogy ez a véleményalkotására is befolyással lehet, ezért közérdek, hogy mindenki tudhasson róla. Hogyha ebben egyetértünk, akkor az az egyetértés, ami a 2006. őszi rendőrterror után ezen szervezetek és közöttünk fennállt, legalább részben ma is létezik.
- Ön annak a parlamenti albizottságnak volt akkor az alelnöke, amelyik a 2002-10 közötti szabadságjog-sértéseket vizsgálta és 2006 őszére koncentrálva a Gaudi-Nagy Tamás-féle Nemzeti Jogvédő mellett külön dicséretben részesítették a TASZ-t és a Helsinki Bizottságot a jogvédő tevékenységéért.
- Így van.
- Mi változott?
- A konkrét, 2006-os kiállásuk megítélésével kapcsolatosan semmi. Legfeljebb a TASZ változott sokat Schiffer András távozása után. Mégsem szeretném semmilyen formában kétségbe vonni e szervezetek akkori érdemeit. Inkább még kiegészíteném, hiszen Ékes Ilona volt képviselőtársamnak, Morvai Krisztinának, aki ma jobbikos EP-képviselő és az általa vezetett Civil Jogászbizottság tagjainak, illetve Bodoky Tamásnak, az Átlatszó.hu mai főszerkesztőjének, Magyar Péter jogász kollégámnak, barátomnak a neve is kell hogy szerepeljen azon a dicsőségfalon, ahol azokról emlékezünk meg, akik 2006 őszén sokat tettek azért, hogy a magyar jogállamot ért legdurvább jogtiprás, a Gyurcsány-kormány által alkalmazott rendőrterror ne maradjon titokban és következmények nélkül. Mindannyian azonnal - illetve a Helsinki Bizottság csak elég hosszú ébredés után - a jó oldalra álltak.
- Most is jogsegélynyújtást végeznek. A Helsinki Bizottság 2016-ban például rendőri intézkedéssel és bántalmazással, valamint fogvatartotti jogokkal kapcsolatos ügyekben 832 ügyfélnek adott jogi tanácsot.
- Hála Istennek ugyanazt a tevékenységet nem tudják folytatni, mert az erre okot adó körülmények megszűntek. A véleménynyilvánítási szabadság és a gyülekezési jog ismételten alkotmányos keretek között gyakorolható. A magyar jogállamot az akkorit megközelíthetően durva támadások nem érték - sem azelőtt, sem azóta.
- Ön a parlament törvényalkotási bizottságnak az elnöke is. Csak azoknak a civil szervezeteknek kell majd vagyonnyilatkozatot tenniük, akik külföldi támogatást fogadnak el?
- Nem lehet olyan cél alkotmányos, amely jogi úton kíván korlátot állítani a kormánnyal szembeni kritikának Magyarországon. Ez a gyakorlatban is érvényesül: ha valaki bekapcsolja a tévét, olvassa az újságokat, akkor - ha erre van igénye - számtalan médiumban a becsületsértést is sokszorosan megvalósító kormánykritikákat láthat, hallhat és olvashat nap mint nap. Pillanatnyilag e témakörben semmilyen törvényjavaslat nincs az Országgyűlés előtt. A vagyonnyilatkozattételi kötelezettséggel kapcsolatosan kíváncsian várom azokat az érveket, amelyek ennek a szükségességét alátámasztják. A magyarországi jogi személyt lehet kötelezni arra, hogy a külföldi támogatásokat részletesen hozza nyilvánosságra.
- Elég, ha a honlapján nyilvánosságra hozza?
- A honlapján vagy máshol, ez részletkérdés, de mindenki számára elérhető módon. Ez kulcsfontosságú. Minden más ötletet meg lehet vitatni, de Magyarországon az alaptörvény világosan kijelöli azokat a korlátokat, amelyeken belül jogszabályt lehet alkotni.
Amerikában egyébként ügynökszervezetként kell nyilvántartásba venni a külföldi támogatást kapott szervezeteket. Ezeknek az ügynökszervezeteknek - amilyennek amerikai terminológia szerint a Soros által támogatott magyarországi egyesületek is minősülnek - a törvény szerint minden informális anyagot, dokumentumot, amelyet akár nyomtatott, akár elektronikus formában kettőnél több személy között kívánnak terjeszteni, a terjesztés megkezdését követő 48 órán belül köteles megküldeni az igazságügyi miniszter részére. A dokumentumokon a külföldi megbízó nevét minden esetben fel kell tüntetni. Továbbá e szervezeteknek hathavonta részletes beszámolót kell benyújtani az igazságügyi minisztérium nemzetbiztonsági főosztályának.
- Mi történik majd itt, Magyarországon, ha például egy Soros-pénzt elfogadó civil szervezet nem teszi nyilvánossá a finanszírozását? Szankcionálják? Akár be is lehet tiltani?
- Nem szeretnék ötletelni. Mivel ma ilyen törvényi előírás nincs, szankciója sem lehet. Ha valaki hatályos jogszabályt sért meg, akkor annak jogkövetkezményt kell maga után vonnia. Egy alapelvet kell érvényesíteni: úgy nem működhet civil szervezet, hogy külföldről kap pénzeket, és azt eltitkolja. Ezen túlmenően minden olyan felvetést, amely az alkotmányos kereteken belül marad, meg lehet vitatni.
- Az, hogy a magyar kormány részéről milliárdokkal segítenek határon túli magyar civil szervezeteket (legutóbb 3 milliárddal az eszéki futball-akadémiát) nem a szerb vagy a román belügyekbe való beavatkozás?
- Már a kérdés mögött meghúzódó logikát is bántónak tartom. A magyar államnak legitim célja, sőt alkotmányos kötelezettsége, hogy támogassa a határainkon kívül élő magyar nemzeti közösségeket. Ezt a státustörvény vizsgálatakor a Velencei Bizottság is elismerte. Soros Györgynek nem látom azt a legitim célját, hogy a magyar politikába milyen alapon kíván beavatkozni. Az ő beavatkozása illegitim, de nem illegális. Alaptalan, de nem törvénytelen. Soros György az elmúlt két évben arra költött jelentős pénzeket, hogy az általa támogatott szervezetek mindent tegyenek meg azért, hogy Magyarországra és Európába a lehető legtöbb bevándorló érkezzen, mert véleménye szerint Európának mindenkit be kellene fogadnia.
- A pápa is ezt mondja. Valóban, Soros György a Wall Street Journalban megírta, hogy 500 millió dollárral támogatja a bevándorlókat.
- A pápa hit és erkölcs dolgában tévedhetetlen, minden másban akár tévedhet is, ezt a katolikusok nálam jobban tudják, én pedig reformátusként még mondhatom is. Ráadásul az egyház és az állam feladata eltérő.
- Orbán Viktor szereplése Tusnádfürdőn - ahol először beszélt külföldi ágensekről a norvég pénzeket kapó civilek okán másfél éve - nem volt beavatkozás mások belügyeibe?
- Ha egy miniszterelnök olyan országba utazik, ahol saját nemzettársai jelentős számban élnek, akkor mindenütt a világ legtermészetesebb dolga, hogy találkozik külföldre szakadt honfitársaival. Tusnádfürdő és Orbán Viktor esetében ez 27 éves hagyomány, és csak a legszélsőségesebb sovinizmus találhat ebben bármi kivetni valót.
- A hatalom szolgálatában álló és kormány-, illetve Fidesz-pénzt, közpénzt elfogadó, aktívan plakátoló/politizáló CÖF-öt nem kell elszámoltatni, átvilágítani?
- A teljes átláthatóság az állami oldalról biztosított, mert ha a CÖF bármilyen állami juttatást kap, vagy éppen ha a Fidesz pártalapítványa részesíti támogatásban őket, az nyilvános adat, ahogyan szinte heti rendszerességgel olvashatunk is erről.
- Mennyi juttatást kapott a CÖF a Fidesz pártalapítványától? Balog Zoltán miniszter az elnök, Ön a főigazgató.
- Volt, hogy évente 20, volt, hogy 40 millió forinttal támogattuk őket.