Gaudi-Nagy Tamás |
Ezt a szabályt - a rendőrség ezirányú téves álláspontjával ellentétben - a Magyar Köztársaságban is közvetlenül alkalmazni kell, tekintet nélkül a belső jogszabályok (Gytv. és 15/1990 BM rendelet) ezzel ellentétes normatív tartalmára, figyelemmel az Alkotmány 7. § (1) bekezdésében foglaltakra. A rendőrségre vonatkozó jogszabályok szigorú betartása, az azzal bármely vonatkozásban ellentétes esetleges kormányutasítás megtagadása a rendőrségi vezetés részéről elengedhetetlenül szükséges az emberi jogok védelmére és biztosítására vonatkozó alkotmányos kötelezettség megvalósításához.
Morvai Krisztina |
A Rendőrség feladata ilyenkor a lehető legkevesebb és legenyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása és az emberi jogok lehető legcsekélyebb megsértése mellett a közlekedés visszaállítása. Tartózkodni kell az eltúlzott reakcióktól, a rendőri erődemonstrációtól, a tömeges megfélemlítéstől, jogellenes magatartást nem tanúsító személyekkel szembeni rendőri fellépéstől, ez ugyanis nem egyeztethető össze a jogállamiság és a demokrácia szellemével és gyakorlatával.
Rendkívüli körülmények között is tilos például a földre vitt ember ütlegelése, bántalmazása, tiltott eszközök - így a kínzó fájdalommal járó gyorsbilincs - alkalmazása. Nem megengedhető a feladatukat végző sajtómunkások zaklatása, akadályozása. Nem megengedhető, hogy valaki ellen csak azért indítsanak eljárást, és csak azért állítsák elő, mert kezében magyar zászlóval tartózkodik közterületen. Idén a Legfelsőbb Bíróság két olyan felülvizsgálati ítéletet is hozott, amelyekben magyar zászlót tartó vagy annak közelében álló elfogott személyeknek kártérítést ítélt meg jogellenes fogva tartás miatt. A nemzeti lobogó közterületen való használata minden egyéb manifesztálódott demonstrációs cselekmény nélkül a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. (83.) törvény 11. § (1) bekezdésében is védett módon történő kifejezése a nemzethez való tartozásnak, ahogy ez a világ sok más pontján is természetes.
Úgyszintén a lehetséges minimális jogkorlátozásnak kell jellemeznie a jogsértéssel gyanúsított személyekkel szembeni eljárásokat s az ezekben alkalmazott kényszerintézkedéseket. Az előállítások a szükséges legrövidebb ideig tarthatnak, őrizetbe vétel szigorúan csak a törvényben megjelölt előfeltételek esetén lehetséges. Tájékoztatjuk a nyilvánosságot, hogy az előállítások többségének alapjául szolgáló „passzív engedetlenség” szabálysértés alkotmányellenes, idén májusban a Nemzeti Jogvédő Alapítvány emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult.
Kérjük az illetékes parancsnokokat, hogy a demonstrációkban részvétellel gyanúsítottakkal szemben tartsák be az emberséges bánásmód követelményeit, s biztosítsák a törvényben foglalt jogokat, így a védelemhez való jogot.
Szükség esetén tegyék lehetővé a hozzátartozók értesítését, illetve a sajnálatosan tömeges előállításokra tekintettel mûködtessenek információs szolgálatot az előállítottak hollétéről. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy „magánhadseregek”, őrző-védő cégek semmilyen jogcímen ne végezhessenek olyan feladatokat, jogkorlátozásokat, amelyek kizárólag a rendőrség hatáskörébe tartoznak.
Az emberi jogok védelme és biztosítása, valamint a jogállamiság megőrzése szempontjából szükségesnek tartjuk, hogy a politikai pártok iránymutatást adjanak választóiknak arról, hogy az Alkotmány és a jogszabályok keretei között mit lehet tenni az ország csődhelyzetből történő kilábalása érdekében. Ezzel és a demonstrációk túlreagálásának elkerülésével, a rendőri erődemonstrációk, megfélemlítések abbahagyásával lenne lehetőség az ország nyugalmának megőrzésére.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány
Civil Jogász Bizottság
(Kuruc.info)
Kapcsolódó cikkünk:
1 hete jogerős: a be nem jelentett, békés tüntetések nem oszlathatók fel