Félszáz Tiszavasváriban dolgozó közmunkást rendelt be tavaly nyáron a helyi járási hivatal foglalkoztatási osztálya, hogy jobb jövedelemmel kecsegtető, piaci munkát kínáljon nekik a város peremén működő baromfi-feldolgozó cégnél. A többségében cigány közfoglalkoztatottak jelentős része előbb saját sorsát mérlegelte a csirkék helyett, s arra jutott: a tálcán kínált lehetőség egyáltalán nem tetszik nekik, ám maguk alatt vágnák a fát, ha visszautasítanák azt - derül ki a Szon.hu cikkéből.
 Tiszavasvári közmunkások (és Vona Gábor; kép forrása: a volt pártelnök Fb-oldala) |
A törvény szerint a közfoglalkoztatás ideje alatt a közmunkások álláskeresőnek számítanak, így kötelesek elfogadni a járási hivatal kínálta, megfelelőnek nyilvánított piaci munkát, különben kizárják őket a közfoglalkoztatásból, és hónapokon át bevétel nélkül maradhatnak.
A cigányok úgy érezték, csapdába kerültek, ezért dr. Horváth Ferenc jogásztól, a helyi Haladjunk Aktivista Csoport közösségszervezőjétől és a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületét vezető Glonczi Lászlótól kértek segítséget.
– Közel ötvenen írták alá Tiszavasváriban azt a petíciót, amely a méltatlan munka kötelező elfogadása ellen emel szót, rávilágítva a mielőbbi törvénymódosítás fontosságára. Nem értünk egyet a jelenlegi szabályozással, mert gyakorlatilag kényszermunkára kötelezi a kiszolgáltatott embereket. Az alaptörvény szerint mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, kérdezem én, hogyan érvényesül ez az alapjog ebben az esetben? – vetette fel dr. Horváth Ferenc.
Elmondta: az idén tavasszal közérdekű bejelentéssel fordultak az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához a munka szabad megválasztáshoz fűződő jog sérelme miatt, részletesen taglalva a tiszavasvári esetet, egyben állásfoglalást és vizsgálatot kérve az ügyben.
A napokban megérkezett az alapvető jogok biztosának válaszlevele, amelyben dr. Székely László arról tájékoztat: a közfoglalkoztatottak kiközvetítésének gyakorlatát kifogásoló panasz kivizsgálása nem az ő határkörébe tartozik, az ügyben külön vizsgálatot nem indít. Álláspontja szerint a vonatkozó törvényi szabályozás egyértelmű, koherens, és miután a közfoglalkoztatás célja, hogy átvezessen a nyílt munkaerőpiacra, nem is jogsértő.
Megfizetik a jó munká(s)t
– Elképzelhető, hogy egy magas pozícióban lévő kormányzati szereplőt is megkeresünk, hogy végre tisztázódjon: a szociális ellátó rendszer és a közfoglalkoztatotti rendszer ilyenképpen való összefonódása sérti-e a munka szabad megválasztásához fűződő alapjogot vagy sem. Az, hogy Tiszavasváriban végül megnyugtató megoldás született a baromfi-feldolgozós ügyben, csak annak köszönhető, hogy a munkaadó inkább elkerülte a konfliktust, a kiközvetített „ellenállókra” végül nem tartott igényt, így ők visszatérhettek a közmunka világába.
Munkácsi Mihály, Tiszavasvári alpolgármestere elmondta:
– Nem szabad elfelejteni: a közmunka csupán átmeneti megoldás a dolgozni akaró állástalanok számára, lépcsőfok, ugródeszka a jobban fizető, de nagyobb elvárásokat is támasztó nyílt munkaerőpiacra. Sok jó (köz)munkaerőt vonzott már magához a baromfiüzem, ismerek olyan dolgozót, aki nem kevés munkával több százezer forintot is hazavisz havonta, tehát sok múlik a hozzáálláson is – kommentálta a történteket.
Szankciók
A jelenlegi jogszabályok szerint, ha a közfoglalkoztatott a járási hivatal által felajánlott munkahelyet nem fogadja el:
- 3 hónapra kizárják a közfoglalkoztatásból,
- minimum 2 hónapra törlik az álláskeresők nyilvántartásából
- megvonják az aktív korúak ellátására való jogosultságát
