"Magyarországon úgy mondjuk, hogy csak akkor lehetsz jó európai, ha jó magyar vagy" - válaszolta a kormányfő arra a kérdésre, mit jelent számára jó európainak lenni. Kifejtette, hogy a magyar felfogás szerint Európa szuverén nemzetekből áll össze, egyes tagországok viszont az európai intézmények megerősítésre törekednek és egyre több hatáskört adnának át Brüsszelnek. A magyarok ezt a "centralizmust" a történelmi tapasztalataikból adódóan aggodalommal szemlélik - mondta. A magyar történelem vezérfonala a birodalmak elleni küzdelem, és "nem akarjuk már megint feladni a Közép- és Kelet-Európa számára 31 éve kivívott szuverenitásunkat és a jogállamiságot" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem lép ki az EU-ból a brit példát követve, elmondta, hogy "jobb nekünk az unióban", a Brexit pedig "nagy hiba volt, meg kellett volna akadályozni".

Kifejtette, hogy elsősorban a kulturálisan különböző, szuverén nemzetek évszázados európai hagyományának megőrzését várja az EU-tól. "Olyan kulturális kontextust akarunk, amelyben jól érezzük magunkat" - mondta.

Magyarország a korszerű tudás és technológia megszerzésének lehetőségét is várja az EU-tól, valamint geopolitikai stabilitást és biztonságot. "Fontos nekünk, hogy egy szövetséghez tartozzunk, amely biztonságot nyújt" - mondta a miniszterelnök.

Kiemelte, hogy az EU-ról szóló Lisszaboni Szerződés második cikkelyében rögzített alapértékeket Magyarország természetesen teljes mértékben elfogadja. Ezeket az értékeket a magyar alaptörvény is tartalmazza - mutatott rá.

Hozzátette: Magyarországon elképzelhetetlen, hogy fegyveres védelemre szorul egy zsidó intézmény.

Budapesten él Európa egyik legnagyobb zsidó közössége, és "társadalmi feladat gondoskodni arról, hogy a zsidó élet teljesen szabadon kibontakozhasson" - mondta Orbán Viktor.

Kiemelte: a Magyarországot ma kormányzó erők az "antikommunista jogállami mozgalomból" érkeztek. "Jogállamiságunkban kételkedő nyugati partnereinknek mindig azt mondom, hogy kedves barátaim, ti hol küzdöttetek a jogállamiságért? Én Budapest utcáin harcoltam" - mondta Orbán Viktor. "Már a helyzetet is abszurdnak tartom, hogy kérdéseket szegeznek nekem a jogállamiságról", és "méltatlannak, mindenekelőtt azért, mert a bizonyítatlan vádakat soha nem kapcsolták világos, objektív kritériumokhoz" - mondta.

A sajtó helyzetéről a többi között elmondta: "objektív elemzések azt mutatják, hogy a kormánnyal szemben nagyon kritikus médiumok piaci részesedése jóval 50 százalék felett van". Hozzátette, hogy a kormány "nem szól bele" médiaügyekbe.

Családpolitikai kérdésekkel kapcsolatban egyebek mellett kifejtette, hogy az alaptörvény szerint a család nő és férfi köteléke, és ez nem jelent intoleranciát.

Azzal kapcsolatban, hogy egy "mesekönyv" körüli vitában kijelentette, hogy "hagyják békén a gyerekeinket", elmondta, hogy a kötet szexuális propagandát tartalmazó meséket tartalmaz, amelyek célja a gyermekek személyiségének befolyásolása.

"Magyarországon valóban van egy határ, és az emberek nagyon nagy része egyet is ért azzal, amit mondtam. Türelmesek vagyunk, de biztosítani kell, hogy a gyermekek nyugalomban fejlődhessenek" - emelte ki Orbán Viktor.

- mondta azzal kapcsolatban, hogy Dúró Dóra nyilvánosan megsemmisítette a mű egy példányát.

Az iszlámhoz fűződő viszonyról elmondta: a magyarok nem szeretnék, hogy muszlim vallású emberek nagy számban megjelenjenek országukban, és kulturális változást okozzanak életükben. A Magyarországon tartózkodó muszlimokat "mi magunk engedtük be", és ők "elfogadták, hogy egy keresztény-zsidó országban élnek, és betartják törvényeinket".

Ez az alapállás nem csak a muszlimokra vonatkozik. Így például "kitűnő viszonyban vagyunk a kínaiakkal, de nem szeretnénk, hogy holnap bejöjjön ötmillió kínai" - fogalmazott a kormányfő.

A "menedékkérők" elhelyezése körüli EU-s jogi vitákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy "alapvetően ellenezzük az illegális bevándorlást", ugyanakkor a menedékkérők "rendes ellátást" kaptak, kifogás csak azzal szemben volt, hogy nem mozoghattak szabadon a befogadóközpontokon kívül.

Ezért állították fel a Szerbia vagy Horvátország felé nyitott tranzitzónákat, de "az unió sajnos ezt sem fogadta el". Így bezárták a tranzitzónákat, de az Európai Bizottság azt a megoldást sem fogadta el, hogy a biztonságos harmadik országokban működő magyar külképviseleteken kell benyújtani a menedékjogi kérelmeket. Ezért most egy újabb bírósági döntésre kell várni ebben a "macska-egér játékban" - fejtette ki Orbán Viktor.

Kiemelte, hogy ellenez minden politikát, amely azt az érzést kelti a segítségre szorulókban, hogy a megoldás a bevándorlás Európába, hiszen így mindenki nekivágna az életveszélyes és megpróbáltatásokkal teli útnak. Mint mondta, Magyarország betartja azt a nemzetközi szerződésekben lefektetett szabályt, amely előírja, hogy az otthonukból alapos okból menekülő embereket megilleti a befogadás joga egy biztonságos országban. Azonban nincs olyan nemzetközi jog, miszerint ki lehet választani ezt az országot.

A magyar hozzáállás szerint a segítséget kell eljuttatni a rászorulókhoz, és nem "a problémákat behozni", ezért alapították meg a Hungary Helps segélyszervezetet, amely az ország nagyságához képest igen tekintélyes méretű - fejtette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy "egyfajta Marshall-tervet" kell elindítani "az afrikai és közel-keleti országoknak, amelyekből a migránsok jönnek".

Kiemelte, hogy az EU felfogása a "menekültek" befogadásáról jóval túlterjeszkedik a menekültek helyzetéről szóló nemzetközi egyezményben lefektetett jogoknál. Sajnos,ez a felfogás lett "a politikai mérce, és azonnal fekete báránnyá lesz, aki nem osztja ezt a politikát" - mondta.

A többi között hozzátette, hogy a következő húsz évben a migráció lesz az "európai civilizáció nagy kérdése", és ebben a kérdésben a nemzeti parlamenteknek kell dönteni. Hangsúlyozta, hogy Magyarország kulturális és vallási értelemben "nagyon sokszínű" ország, amelyben konfliktusok nélkül, harmonikusan élnek együtt vallások és világnézetek.

"Szeretjük a sokszínűséget a saját kultúránkon belül, de ami kívülről jön, azzal nagyon óvatosak vagyunk, azért is, mert kis ország vagyunk" - mondta Orbán Viktor.

Az interjú készítői által a németek ellen irányuló világháborús retorikaként jellemzett beszédmódjáról Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy szavai soha nem irányulnak a németek ellen, és mivel nem is a németek, hanem a magyarok választják meg hivatalába, nem a németeknek, hanem a magyaroknak címezi szavait. Vezető német politikusok Magyarországról tett kijelentéseit idézve hozzátette, hogy általában véve javítani kellene a politikusok szóhasználatán, és "verbális leszerelésre" lenne szükség.

Kiemelte: a 2015-ös menekültválságban megmutatkozott, hogy "a német politika egy posztkeresztény és posztnemzeti Európában hisz", amelyben a magyarok nem hisznek. Ebben a helyzetben "toleránsnak kellene lennünk egymással és ki kellene mondanunk, hogy ti úgy gondolkodtok, mi meg így, de ettől még lehetünk barátok". A németek azonban azt mondták, hogy úgy kell gondolkodni a migrációról, mint a németek többsége. A magyarok ezt nem akarják, ami visszatérő feszültséget okoz a kétoldalú kapcsolatokban. "Ez a magyar olvasat az utóbbi öt évről" - mondta Orbán Viktor.

Mások mellett szólt Angela Merkel német kancellárról is. Szavai szerint a politikus "erős asszony, aki két keresztet cipel: a német és az európai politikát", mégis mindig egyenesen jár, amiért tisztelet illeti.

(MTI nyomán)