A Quality Poultry beszámolóját átnézve ugyanakkor van „előrelépés” a korábbi évek rettenetes mínuszaihoz képest. Tavaly a cégnek ugyanis már volt jelentősnek mondható, bruttó 1,2 milliárd forintot meghaladó bevétele, míg egy évvel korábban, 2023-ban ez az adat mindössze 80 millió forint volt, írja a 24.

Igaz, eközben majd 700 millióval nőttek a kiadások is (bérköltség, anyagjellegű ráfordítás stb.), de a veszteség így is mérsékeltebb lett, mint egy évvel korábban, hiszen a 2023-as évet még mínusz 715 milliós adózott eredménnyel zárta a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) csengelei vágóhídját üzemeltető Quality Poultry Kft.

Az EMIH kóser vágóhídját 2017 nyarán nyitották meg a Csongrád vármegyei településen, az esemény jelentőségét David Lau izraeli főrabbi és Fazekas Sándor akkori földművelésügyi miniszter jelenléte is jelezte. Az Orbán-kormány ugyanakkor nem csak az ünnepi eseményen vállalt szerepet, mivel a korábbi konzervgyár helyén létesített, alapvetően libára szakosodott, összesen 2,8 milliárd forintba kerülő vágóhíd az állami Eximbank 1,75 milliárdos hitelének, valamint közel 400 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásnak köszönhetően valósult meg. Köves Slomóék a rendezvényen nem is fukarkodtak a nagy szavakkal, ekkor hangzott el, hogy a csengelei lesz a világ legnagyobb kóser vágóhídja.

Ehhez képest nem alakultak fényesen a vállalkozás eredményei:

Arról épp a közelmúltban számoltunk be, hogy több beszállítójának is pénz helyett libában fizetett az Egyesült Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) csengelei kóser vágóhídjának üzemeltetője. A pénzükre adott esetben akár egy évet is váró beszállítók vegyes érzelmekkel fogadták a hírt, hogy kislibában fizetnek nekik. A Quality Poultry ellen több beszállító is indított végrehajtást, amikor már egy jó ideje nem fizettek, a vágóhíd viszont ezek után is mindig libás törlesztésben állapodott meg a cégekkel.

Köves Slomó idén tavasszal beszélt az Ötpontban podcastban a csengelei vágóhíd hatalmas mínuszairól. Ennek okát azzal magyarázta, hogy szerinte a nyitás óta „gyakorlatilag minden évben van madárinfluenza”, de jelezte, hogy fel tudnak állni a padlóról, mert átalakították a vágóhidat, amely csirkevágóhídként is működhet majd, és így tudnak majd Európába exportálni.

A 2024-es (150 milliós veszteséget hozó) évről azt mondta, hogy

Hozzátette: „gyakorlatilag működési veszteség nincs, csak az értékcsökkenésből van veszteség”. (Az értékcsökkenés a beszámoló szerint 2024-ben 109 millió volt, a teljes veszteség pedig 150 millió.) Köves azt is mondta, hogy „a 2025-ös évben már nyereséges lesz a vállalat”, méghozzá azért, mert átalakították a vágóhidat. A műsorban azt is közölte, hogy a vágóhíd veszteségét támogatói pénzből, illetve a hitközség sikeres üzleti projektjeiből, így például a nyereséges várpalotai alumínium-feldolgozójából fedezik.

Az említett műsorban idén Köves arról is beszélt, hogyan került a zsidó szekta az alumíniumüzlet kellős közepébe. Eszerint hat évvel ezelőtt ennek a vállalkozásnak az egyszemélyes tulajdonosa (vagyis az Inotal akkori vezetése), aki az EMIH közösségéhez tartozik, megkereste Köveséket, „hogy az ő gyerekei nem akarják ezt továbbvinni, és keres erre vevőt, és nem akarjuk-e mi megvenni”. A rabbi úgy folytatta: „nekünk nem volt annyi forrásunk ahhoz, hogy ezt egyedül megvegyük”, így jutottak végül Michaeli Shabtaihoz, aki ugyancsak az EMIH-közösség tagja, „körülbelül 20 éve, tehát messze azelőtt, hogy ő mint Rogán Antal legjobb barátja híresült volna el”. Köves azt is elmondta, hogy az EMIH-nek van egy „külön, az itt élő izraelieknek fenntartott rabbija és közössége” a Károly körúton, és Shabtai is oda jár. A grúz üzletember „így jött be kisebbségi tulajdonosnak. […] Rogán Antallal erről soha nem egyeztettünk” – hangsúlyozta Köves a műsorban.