Az Alkotmánybiróság nem a "gyűlöletbeszédet" védi, hanem a beszéd szabadságát, amennyire lehet, annak tartalmára való tekintet nélkül - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybiróság (AB) elnöke.
Az AB elnöke, aki a Népszabadságnak nyilatkozott, úgy véli: a becsmérlő, megalázó, gyűlölködő kifejezések használatát az Alkotmánybiróság még megengedettnek minősiti, a gyűlöletre és tettlegességre való uszitást már nem. Ha valaki egy népcsoport kitelepitéséről, pláne kiirtásáról beszél, akkor mindenképpen túllépi a szólásszabadság határát.
Az AB elnöke, aki a Népszabadságnak nyilatkozott, úgy véli: a becsmérlő, megalázó, gyűlölködő kifejezések használatát az Alkotmánybiróság még megengedettnek minősiti, a gyűlöletre és tettlegességre való uszitást már nem. Ha valaki egy népcsoport kitelepitéséről, pláne kiirtásáról beszél, akkor mindenképpen túllépi a szólásszabadság határát.
A Btk. számos olyan bűncselekményt határoz meg, amelyet alkalmazni lehetne a társadalomban visszatetszést keltő jelenségekre. Ugyanakkor a jogi tiltásnál sokszor eredményesebb a társadalom morális elutasitása - véli az elnök.
(FN)