Már a cím is érdekes: pikáns, izgalmas történeteket foglal magában. Thurzó Zoltán zongoraelőadói érzékenysége a kritikusok szerint legalább annyira sokszínű ezeken az eseményeken, mint amennyire a háttérinformációk átadása is a zeneművek életre keltéséhez. Saját személyiségén átszűrve vezeti még közelebb a koncert látogatóihoz magukat a zeneszerzőket és az előadott zongoradarabok személyes hangulatvilágát is. A Magyar Kultúra-díjas zongoraművész nem első alkalommal tart hasonlóan interaktív előadást Budapesten. Önálló zongorahangversenyei sokszor „one-man-show” jellegűek, ahol elhagyva hangszerét, magyarázva sétál a közönség sorai közt, és olykor meglepő „sztorikkal” idézi meg az érinthetetlennek vélt zenei ikonok szellemét. Különleges zenei kalandra hívó, feltérképező szándékú műsorai vannak. Élvezi a zenét, és mindent, ami vele kapcsolatos. Ez az ösztönösség természetesség hatja át minden előadását.

A májusi hangversenyen több zeneszerző személyes szerelmi története kerül előtérbe, szép zongoradarabokba rejtett üzenetekkel, történetekkel.

Kiváló kommunikációs képességeit kihasználva, továbbá betekintést nyújt a művek „születésének” körülményeibe, történeteibe. Interaktív módon vonja be közönségét hangversenyeinek menetébe. Nem titkolt szándéka, hogy a közönség soraiban ülő felnőtteket és gyerekeket is minél inkább megérintse a zene rejtelmes világa.

Thurzó Zoltán pár gondolata a zongorakoncerttel kapcsolatosan:

“Élettörténetek, szokások, érzelmek, szerelmek. Felvetek egy újabb gondolatot: mennyire ismerjük a zeneszerzők emberi oldalát? Azt tudjuk, hogy a zene az adott zeneszerző legbelső karikatúrája. A zenéje által ismerjük meg természetét, személyiségét. Olykor önmagunkat is megtaláljuk mindenben, amit képviseltek, éreztek. Ami közös bennük, hogy hasonlóan keveredik testükben az érzelem, és az értelem – viszont sokszor a mindennapjaikban kontrában élnek önmagukkal. Feltettük valaha is a kérdést magunkban, hogy hogyan élték meg ők a mindennapjaik azon részét, amiről oly keveset tudunk? A mesterek oldalának “hétköznapi” érzéseit? Tudjuk, hogy talpig úriemberek voltak mindannyian - szakmailag vitathatatlan zsenik, emberileg törékeny, érzelmekkel teli emberek. A “szakmai” tevékenységük nyomai megmaradtak vaskos történelemkönyvekben. A zenetörténelem misztifikálta a szakmai oldalukat, ami meg is illeti őket - de az embernek van egy belső, törékeny oldala is, ami ezt az oldalt „táplálja”. Mindenkiben volt/van egy kettősség. Akárcsak mi is, ők is nyakig voltak a teendőikkel. A zenében páratlan érzékkel megszervezett hangjaikkal fejezték ki mindazt, amit lényegesnek gondoltak a világról és természetesen benne az emberről magáról. De ugye azt mindenki tudja, hogy ezek a zeneszerzők ugyanolyan emberek voltak a maguk idejében mint mi? Csupán szemléletük, hivatásuk tette őket mássá – ami viszont egy nagyon fontos eltérőpont hozzánk képest. Szeretném elmesélni, és előadni mindazt mindenkinek, ami emberi lényünket jellemzi. Zenében, szóban. A jó oldalunk határtalan színességét, szerelmes oldalukat. Abból indulunk majd ki, hogy elsősorban emberek voltak. Rengeteg érdekességet is megosztok majd. Különböző reális élethelyzeteket mesélek el, amik visszatükröződnek a zenéjükben is. Egy érdekes lelki utazásra hívok mindenkit, ahol jobban megismerhetjük őket. És kikről is lesz most szó szóban és zenében? Hát íme: Liszt Ferenc, Chopin, Beethoven, Schubert, Scarlatti, Rachmaninov, Vieira, és Enescu. Milyenek is voltak Ők igazából?, és minden …ami mögöttük van. Aki már volt hasonló eseményen (Szereti Ön Chopint?, Szereti Ön Strausst?) – azok tudják, hogy mire számíthatnak.”

Bővebb információkat a www.thurzozoltan.com weboldalon olvashatnak, valamint a facebook/ThurzoZoltanOfficial oldalon.

Műsoron:
L. van Beethoven: Holdfény szonáta - I. tétel
L. van Beethoven: Für Elise
Liszt Ferenc: Albumblatt – Feuilles d’album in A flat
Kodály Zoltán: Kilenc Zongoradarab Op. 3., Nr. 3 - Lento N. Rimszkij Korszakov / S. Rachmaninov: A dongó S.Rachmaninov: Elegia op. 3 Nr.1 S. Rachmaninov: Melodie op. 3 Nr. 3 Bartók Béla: Román néptáncok Sz. 56
G.Enescu: “Szvit régi stílusban”: Adagio
A.Vieira: Pavanne
Rossini Liszt: Soirées musicales de Rossini No.9: “La Danza” (Tarantella napolitana)
Domenico Scarlatti: Sonata in si minor
Fr. Schubert: Gesz - Dúr Impromptu D899, Nr.3