1948-ban az akkori Csehszlovákia állami közigazgatásának döntése alapján több mint hétszáz magyar és német nevű település kapott új hivatalos megnevezést. Köztük Pereddel és Gútával együtt mintegy 20 olyan is volt, amely "szlovák történelmi személyiségekről" lett elnevezve.

- Ezek a települések, néhány kivétellel, államnyelven mindmáig ezt a megnevezést kénytelenek használni - mondta a Fórum Intézet munkatársa, Orosz Örs.

A települések történelmi neveinek visszaállításában már régóta reménykednek az ott lakók. Pereden, amelynek neve több mint 700 éves, a visszanevezés kérdése már korábban is szóba került. A népszavazás kiírásáról azonban csak a most januári testületi ülésén döntött a csaknem 80 százalékában magyarok lakta község önkormányzata.

"Délelőtt tíz óráig már elég sokan le is adták szavazataikat, én és a családom délután készülünk és természetesen igennel szavazunk majd a település történelmi nevének visszaállítására" - mondta Pered polgármestere, Borsányi Gyula. Hozzátette: jó hangulatban zajlik a szavazás, és bízik benne, hogy pozitív eredményt születik majd.

Gútán szombaton már a második népszavazást tartják a város eredeti nevének visszaadásáról. Az első népszavazásra 1992-ben került sor. Bár akkor a Gúta megnevezés elsöprő többséget kapott, a népszavazás eredményeit mégsem vette figyelembe az akkori kormány.

"Reggel óta folyamatosan szavaznak az emberek, de eredményeket egyelőre még saccolni sem lehet. Én viszont bízok benne, hogy mindenki, aki a parlamenti választásokra leadja a szavazatát, betér azokba a helyiségekbe is, ahol a város eredeti nevének visszaállításáról lehet voksolni" - nyilatkozta Gúta polgármestere, Horváth Árpád szombaton. Hozzátette: reméli, hogy ezúttal már sikerül visszaadni a történelmi nevét a városnak.

Ha a két népszavazáson döntés is születik a települések történelmi nevének visszaállításáról, azt még az új kormánynak is jóvá kell hagynia.

(MTI korrigálva)