Gútán viszont érvénytelen lett az a népszavazás, aminek során a települések magyar nevének visszaállításáról szavazhattak.
Borsányi Gyula, Pered polgármestere az MTI-nek elmondta: a népszavazáson a választásra jogosultak 64,47 százaléka vett részt. A 2049 szavazóból 1341 támogatta a település 700 éves történelmi nevének visszaállítását, ami a leadott voksok 65,45 százalékának felel meg.
A döntést még az új tót kormánynak is jóvá kell hagynia. Gútán érvénytelenül zárult a város nevének visszaállítására tett kísérlet, a referendumon részt vevők száma nem érte el a 40 százalékot sem. A törvény szerint érvényesnek akkor minősíthető a népszavazás, ha a választásra jogosultak minimum fele az urnákhoz járul.
Gútán a referendumon részt vevők 66,41 százaléka támogatta a névváltoztatást, 33,59 százaléka ellenezte. A település történetében ez volt a második népszavazás a város eredeti nevének visszaadásáról, az elsőt még 1992-ben rendezték meg. Bár akkor a Gúta megnevezés elsöprő többséget kapott, a népszavazás eredményeit mégsem vette figyelembe az akkori kormány.
1948-ban az akkori Csehszlovákia közigazgatásának döntése alapján több mint hétszáz, magyar és német nevű település kapott, új hivatalos megnevezést. Köztük, Pereddel és Gútával együtt mintegy 20 olyan is volt, amelyet tót "történelmi" személyiségekről neveztek el. Ezek a települések néhány kivétellel, államnyelven mindmáig ezt a megnevezést kénytelenek használni.
(MTI nyomán)
