"Majd mindenki változást sürget
Körkép - Egyre szélesebb társadalmi párbeszéd bontakozik ki arról, hogy a rendszeres szociális segélyekhez a jövőben ne pusztán alanyi jogon, hanem bizonyos feltételek teljesítése esetén juthassanak az érintettek.
A miniszterelnök, az ellenzék és több szakmai szervezet is a munkavégzést ösztönző szociális rendszer kialakítása mellett foglalt állást a napokban. Dr. Gyimesi Endre zalaegerszegi polgármester a Megyei Jogú Városok Szövetségének alelnökeként a hét végén nyilatkozott a témában, támogatva a segélyezés és a társadalom számára hasznos munkavégzés összekapcsolását. Tegnapi megkeresésünkre elmondta: politikai él nélkül, közös felvetés alapján kezdeményeznek törvénymódosítást, javaslatukat pedig a kormányzattal is egyeztetni szeretnék. A lényeg: a munkaképes korú emberek tegyenek annak érdekében, hogy megkaphassák a szociális segélyt, gyermekeiket járassák bölcsődébe, óvodába, iskolába, illetve ha lehet, vállaljanak munkát.
Felvetettük: több helyütt, például a kis falvakban nincs munkalehetőség, rászorultság viszont annál inkább. (Kuruc.info: ha a fehérek tudnak ingázni, akkor tudjanak a cigányok is. Vagy az öt km az már nekik sok? Hogy lehet, hogy a fehérnek még a tízszerese sem az?! Látszik bizony, hogy a lap szélsőlib-fajvédő, és már a kérdéseiben uszít.)
- Éppen ezért körültekintőnek kell lenni a törvény módosításakor, hiszen azoknak az embereknek, akik képtelenek a munkavégzésre, az elemi létfeltételeket biztosítani kell. Ugyanakkor a közhasznú munkavégzés területén több lehetőséget kellene biztosítani az önkormányzatoknak, hiszen a legkisebb településen is akad a közösség érdekében elvégzendő feladat - fogalmazott dr. Gyimesi Endre. Mint mondta, néhány településen (Monokon és Ivádon) az érvényben lévő törvények ellenére már most hasonló feltételekhez kötik a segélyek kifizetését, azonban nem szerencsés erre az útra lépni, inkább a konszenzusos megoldást kellene megtalálni. Ez utóbbira amúgy megvan az esély, a parlamenti pártok többsége hajlandóságot mutat a törvény újragondolására. (Kuruc.info: konszenzusos megoldás = kiherélés; könnyen kijátszható, “nesze semmi fogd meg jól” szabályozás. Ahogy a putriscigányok most is mindent kijátszanak, ezt is ki fogják, ha “konszenzusra” törekszünk velük, ill. a fajvédőkkel.)
Nadrai Lászlóné szociológust arról kérdeztük, szakmailag indokolt-e efféle ösztönzőket a rendszerbe építeni.
- Két probléma ütközik: egyrészt a társadalomnak szolidaritást kell vállalnia a többszörösen hátrányos helyzetű csoportokkal (Kuruc.info: Tessék mondani, a HHH putriscigányok nem akarják ezt fordítva is megtenni? Pl., ha már “urassan” ellátjuk őket itallá tehető, eljátékgépezhető segílykével, legalább annyit tennének meg, hogy ne bűnöznének, ne gyilkolnának napi rendszerességgel), másrészt a szociológiai kutatások azt mutatják, a szegénységből akkor lehet kikerülni, ha munkát vállalnak az érintettek. A munkavégzés ugyanis nem csupán pénzszerzést jelent, hanem társadalmi kapcsolatokat, továbblépési lehetőséget és példát, jövőképet a gyerekek számára - hangsúlyozta, majd hozzátette: az érintetteket erőteljesen kellene ösztönözni a munkavállalásra, ám ügyelni kell arra is, hogy méltányos megoldás szülessék. Nem szabad tehát kizárni, hogy munka híján segélyt kapjon a rászoruló, ugyanis a foglalkoztatás bizonyos helyeken kivitelezhetetlen. Ezért differenciáltan, az egyén élethelyzetét és a térség adottságait is figyelembe véve kell a szabályozást módosítani. (Kuruc.info: vö. a fent említett “kiherélt” szabályozás. Ha ezt teszik, megette a fene az egészet.)
- Elsősorban a 20-as, 30-as éveiben járó, alacsony iskolázottságú munkanélküliekre kellene koncentrálni, mivel nem szabadna hagyni, hogy az ő gyerekeik úgy nőjenek fel, hogy nem tudják, miért kell reggelente felkelni, s mit jelent iskolába járni.
Nadrai Lászlónétól megtudtuk: a társadalomban körülbelül 15 százalékra tehető a többszörösen hátrányos helyzetűek aránya, s a lakosság 7-8 százaléka élhet nagyrészt vagy kizárólag segélyekből (Kuruc.info: tekintve, hogy magyar alig van a HHH-k között, durva ez a szám. Azt jelenti, hogy a putriscigányok számaránya 7 és 15% között van. Ez utóbbin se nagyon csodálkoznánk, tekintve EZT). Az alacsony iskolázottságú, középkorú nők és a roma közösségek körében e probléma hatványozottan jelentkezik.
A megyeszékhelyi Kontakt Humán Kht. immár 10 éve szervez közfoglalkoztatást, az önkormányzati cég ügyvezető igazgatója, Aladi Gusztáv pedig szakértői bizottságok tagjaként is többször tett már javaslatot a jelenlegi rendszer átalakítására. Tapasztalatairól kérdeztük.
- Bár a közfoglalkoztatottak munkabéréhez az állam támogatást ad, bevételt termelni nem lehet e módon, sőt, anyagiakkal a városnak is hozzá kell járulnia a munkavállalásukhoz - jelezte elöljáróban. Mint elmondta, az érintettek körülbelül harmada átmeneti munkanélküliséggel küzd, jó fizikai és mentális állapotban van, és tisztességgel dolgozik, tehát él a lehetőséggel. Másik harmada a versenyszférában nem volna képes megfelelni a munkahelyi kihívásoknak, vagy éppen pár évvel a nyugdíj előtt áll, ezért szorul segítségre. És van egy szinte kezelhetelen harmad, amelyik bármilyen eszközt megragad és minden kiskaput kihasznál annak érdekében, hogy ne kelljen dolgoznia. (Kuruc.info: ez a “harmad” valszeg sokkal számosabb, mint 33%...)
- Sok esetben amint munkába állnak, egyből kiíratják magukat táppénzre, máskor a a teljesítményük hiánya vagy a viselkedésük miatt rendkívüli felmondással kell élnünk velük szemben. Zalaegerszeg önkormányzata egyébként immár 10 éve közmunkához köti a rendszeres szociális segélyek kifizetését, a helyi rendelet értelmében a munkaképes korú és állapotú személyek kötelesek elvállalni a felajánlott munkát, ha segélyhez kívánnak jutni. Erre a szociális törvény felhatalmazást ad az önkormányzatoknak.
Azonban a közfoglalkoztatásra szánt állami pénzek kerete véges. Amint kimerül, s így az érintettek kikerülnek a munkából, megkapják a szociális segélyt (amíg dolgoznak, munkabér illeti őket). (Kuruc.info: Na ez a baj. Akkor élete végéig segílyeken fog élősködni. Ezen kell azonnal változtatni.) Mihelyt új program indul, a Kontakt Humán felveszi a kapcsolatot az önkormányzattal és toborozni kezdi a munkába bevonhatókat.
A dél-zalai önkormányzatok lapunk által megkérdezett vezetői még óvatosak a kérdésben, habár valamennyien üdvözlik a tervet. (Kuruc.info: ez utóbbinak őszintén örülünk.)
- Számomra nem újdonság az ötlet, a nálunk fejlettebb országokban már régóta így működik a szociális segélyezés - mondta érdeklődésünkre Marton István, Nagykanizsa polgármestere. - Szerintem semmi probléma nincs a tervezet szemléletével, hiszen nem mehet az tovább, hogy van, aki munka nélkül több pénzt vihet haza, mint az, aki dolgozik. Ezzel együtt megvárjuk az országos szabályozást, s önkormányzati szinten nem tervezünk a monokihoz hasonló lépést, hiszen nem akarunk bajt magunknak. (Kuruc.info: hát igen, Mohácsi Erzsike meg a többi szemétláda azonnal rájuk szállna…)
A város amúgy 244,8 millió forintnyi rendszeres szociális ellátást fizet 910 embernek - igaz, ennek az összegnek a 90 százalékát az állam visszatéríti. (Kuruc.info: vesd össze: a cigányok évi több ezermilliárdos károkozása, mindent – segílyeket, kárfelszámolást stb. – beleszámolva. A pénzben ki nem fejezhető, tönkretett emberéleteket [lásd pl. EZT a Népszabó(!)-cikket], elüldözött fehéreket, a környékre NEM betelepülő gyárakat, a meggyilkolt embereket nem tekintve...)
Halmi Béla letenyei polgármester ugyancsak üdvözli a lépést: - Ugyan a képviselő-testület egyik tagja felvetette már, hogy mi is kössük munkavégzéshez a rendszeres szociális segély kifizetését, úgy döntöttünk, szerencsésebb, ha megvárjuk az országos intézkedést. A rendszer egyébként nem új, Szlovákiában is jók a tapasztalatok. (Kuruc.info: de mennyire! Ha egy az egyben átvennénk a szlovák gyakorlatot – sajnos nagyon úgy néz ki, nem ez történik majd –, akkor, ha nem is olyan mértékben, mint északi szomszédunk, azért csak fejlődésnek indulnánk…)
Vigh László, Felsőrajk polgármestere szintén jó ötletnek tartja, hogy közmunkához kötnék a rendszeres szociális segélyek folyósítását.
- A testület még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel - mondta. - Érdekes felvetésnek tartom, s támogatni tudom; biztosan találni lehet olyan munkát, amit a segélyekért el lehet végeztetni ezekkel az emberekkel. Persze, olyan is akad, aki azért kér segélyt, mert egészségi problémái miatt nem tud dolgozni. Amikor a szabályozást megalkotják, ilyen szituációkat is számításba kell venni.
Vigh László hozzátette: a településen jelenleg két fő kap rendszeres szociális segélyt, amelynek éves összege félmillió forint alatt marad.- Tökéletesen egyetértek azokkal az önkormányzatokkal, amelyek már bevezették az új szabályozást, s azt várhatóan magam is felvetem a következő képviselő-testületi ülésen - mondta érdeklődésünkre Németh Zoltán, Balatonmagyaród polgármestere. Hozzátette: településükön elhanyagolható a rendszeres szociális segélyben részesülők száma. (Kuruc.info: gondolom szinte teljesen cigánymentes – mindjárt látjuk az ellenpéldát, a hírhedt Zalakomárt is) Véleménye azonban van a dologról, hiszen a térség egyik legnagyobb munkáltatójaként számon tartott mezőgazdasági szövetkezet vezetőjeként szerzett tapasztalatot a munkára foghatóságról: 300 behívott potenciális munkavállaló közül 14-et sikerült alkalmazni. (Kuruc.info: Ez még testvérek között is 4,6%... Szép munkakerülési arány a 95,3%, mi?)
Zalakomár polgármestere, Varga Miklós úgy véli: kicsit elkéstünk a szabályozással, amely egy korábban felszámolt rendszer visszaállításáról szól. - Hasonló volt a jövedelempótló támogatások rendszere, ugyanis akkor a támogatásban részesülőt havi öt nap közmunkavégzésre lehetett kötelezni - mondta a többségében hátrányos helyzetűek (Kuruc.info: azaz cigányok; meg is lehet nézni a bűnügyi statisztikákat. Tessék rákeresni a keresővel arra, hogy Zalakomár...) lakta település első embere. - Azt a szabályozást 2005-ben helyezték hatályon kívül, ami szerintem elhibázott lépés volt. Településünkön 2007-ben 139 személy kapott rendszeres szociális segélyt, amelynek összege 41 millió forint (Kuruc.info: vö. putriscigányokra értelmetlenül elpazarolt pénz), ez a teljes költségvetés tíz százaléka... A foglalkoztatás ötletét tehát jónak tartom, a kérdés csak az, hogy ezeket az embereket milyen munkába lehet bevonni? Zalakomárban elsősorban a szemétszedést végezzük a közmunkásainkkal. (Kuruc.info: ugye, hogy lenne meló, akárcsak Monokon vagy bárhol?!)
Az egyik helyi presszó előtt elegyedtünk beszédbe Bogdán Lajossal és Bogdán Györggyel, akik maguk is támogatják az újabb módit .
- Igazuk van, az ember dolgozzon meg a pénzéért - mondta Bogdán György. - Ez a gyerekeknek is jó lesz, hiszen rendszeresen iskolába kell járatni őket. Sokan nem iskoláztatják a gyerekeiket, a pénzt meg elverik. - Így talán jobban megbecsülik a közmunkát is - vette át a szót Bogdán Lajos. - Ráfér egyébként a falura a takarítás... (Kuruc.info: ott is összeszarnak mindent a putrisok, mint Nyírmihálydiban, vagy azért egy fokkal konszolidáltabb a helyzet?)"
Körkép - Egyre szélesebb társadalmi párbeszéd bontakozik ki arról, hogy a rendszeres szociális segélyekhez a jövőben ne pusztán alanyi jogon, hanem bizonyos feltételek teljesítése esetén juthassanak az érintettek.
A miniszterelnök, az ellenzék és több szakmai szervezet is a munkavégzést ösztönző szociális rendszer kialakítása mellett foglalt állást a napokban. Dr. Gyimesi Endre zalaegerszegi polgármester a Megyei Jogú Városok Szövetségének alelnökeként a hét végén nyilatkozott a témában, támogatva a segélyezés és a társadalom számára hasznos munkavégzés összekapcsolását. Tegnapi megkeresésünkre elmondta: politikai él nélkül, közös felvetés alapján kezdeményeznek törvénymódosítást, javaslatukat pedig a kormányzattal is egyeztetni szeretnék. A lényeg: a munkaképes korú emberek tegyenek annak érdekében, hogy megkaphassák a szociális segélyt, gyermekeiket járassák bölcsődébe, óvodába, iskolába, illetve ha lehet, vállaljanak munkát.
Felvetettük: több helyütt, például a kis falvakban nincs munkalehetőség, rászorultság viszont annál inkább. (Kuruc.info: ha a fehérek tudnak ingázni, akkor tudjanak a cigányok is. Vagy az öt km az már nekik sok? Hogy lehet, hogy a fehérnek még a tízszerese sem az?! Látszik bizony, hogy a lap szélsőlib-fajvédő, és már a kérdéseiben uszít.)
- Éppen ezért körültekintőnek kell lenni a törvény módosításakor, hiszen azoknak az embereknek, akik képtelenek a munkavégzésre, az elemi létfeltételeket biztosítani kell. Ugyanakkor a közhasznú munkavégzés területén több lehetőséget kellene biztosítani az önkormányzatoknak, hiszen a legkisebb településen is akad a közösség érdekében elvégzendő feladat - fogalmazott dr. Gyimesi Endre. Mint mondta, néhány településen (Monokon és Ivádon) az érvényben lévő törvények ellenére már most hasonló feltételekhez kötik a segélyek kifizetését, azonban nem szerencsés erre az útra lépni, inkább a konszenzusos megoldást kellene megtalálni. Ez utóbbira amúgy megvan az esély, a parlamenti pártok többsége hajlandóságot mutat a törvény újragondolására. (Kuruc.info: konszenzusos megoldás = kiherélés; könnyen kijátszható, “nesze semmi fogd meg jól” szabályozás. Ahogy a putriscigányok most is mindent kijátszanak, ezt is ki fogják, ha “konszenzusra” törekszünk velük, ill. a fajvédőkkel.)
Nadrai Lászlóné szociológust arról kérdeztük, szakmailag indokolt-e efféle ösztönzőket a rendszerbe építeni.
- Két probléma ütközik: egyrészt a társadalomnak szolidaritást kell vállalnia a többszörösen hátrányos helyzetű csoportokkal (Kuruc.info: Tessék mondani, a HHH putriscigányok nem akarják ezt fordítva is megtenni? Pl., ha már “urassan” ellátjuk őket itallá tehető, eljátékgépezhető segílykével, legalább annyit tennének meg, hogy ne bűnöznének, ne gyilkolnának napi rendszerességgel), másrészt a szociológiai kutatások azt mutatják, a szegénységből akkor lehet kikerülni, ha munkát vállalnak az érintettek. A munkavégzés ugyanis nem csupán pénzszerzést jelent, hanem társadalmi kapcsolatokat, továbblépési lehetőséget és példát, jövőképet a gyerekek számára - hangsúlyozta, majd hozzátette: az érintetteket erőteljesen kellene ösztönözni a munkavállalásra, ám ügyelni kell arra is, hogy méltányos megoldás szülessék. Nem szabad tehát kizárni, hogy munka híján segélyt kapjon a rászoruló, ugyanis a foglalkoztatás bizonyos helyeken kivitelezhetetlen. Ezért differenciáltan, az egyén élethelyzetét és a térség adottságait is figyelembe véve kell a szabályozást módosítani. (Kuruc.info: vö. a fent említett “kiherélt” szabályozás. Ha ezt teszik, megette a fene az egészet.)
- Elsősorban a 20-as, 30-as éveiben járó, alacsony iskolázottságú munkanélküliekre kellene koncentrálni, mivel nem szabadna hagyni, hogy az ő gyerekeik úgy nőjenek fel, hogy nem tudják, miért kell reggelente felkelni, s mit jelent iskolába járni.
Nadrai Lászlónétól megtudtuk: a társadalomban körülbelül 15 százalékra tehető a többszörösen hátrányos helyzetűek aránya, s a lakosság 7-8 százaléka élhet nagyrészt vagy kizárólag segélyekből (Kuruc.info: tekintve, hogy magyar alig van a HHH-k között, durva ez a szám. Azt jelenti, hogy a putriscigányok számaránya 7 és 15% között van. Ez utóbbin se nagyon csodálkoznánk, tekintve EZT). Az alacsony iskolázottságú, középkorú nők és a roma közösségek körében e probléma hatványozottan jelentkezik.
A megyeszékhelyi Kontakt Humán Kht. immár 10 éve szervez közfoglalkoztatást, az önkormányzati cég ügyvezető igazgatója, Aladi Gusztáv pedig szakértői bizottságok tagjaként is többször tett már javaslatot a jelenlegi rendszer átalakítására. Tapasztalatairól kérdeztük.
- Bár a közfoglalkoztatottak munkabéréhez az állam támogatást ad, bevételt termelni nem lehet e módon, sőt, anyagiakkal a városnak is hozzá kell járulnia a munkavállalásukhoz - jelezte elöljáróban. Mint elmondta, az érintettek körülbelül harmada átmeneti munkanélküliséggel küzd, jó fizikai és mentális állapotban van, és tisztességgel dolgozik, tehát él a lehetőséggel. Másik harmada a versenyszférában nem volna képes megfelelni a munkahelyi kihívásoknak, vagy éppen pár évvel a nyugdíj előtt áll, ezért szorul segítségre. És van egy szinte kezelhetelen harmad, amelyik bármilyen eszközt megragad és minden kiskaput kihasznál annak érdekében, hogy ne kelljen dolgoznia. (Kuruc.info: ez a “harmad” valszeg sokkal számosabb, mint 33%...)
- Sok esetben amint munkába állnak, egyből kiíratják magukat táppénzre, máskor a a teljesítményük hiánya vagy a viselkedésük miatt rendkívüli felmondással kell élnünk velük szemben. Zalaegerszeg önkormányzata egyébként immár 10 éve közmunkához köti a rendszeres szociális segélyek kifizetését, a helyi rendelet értelmében a munkaképes korú és állapotú személyek kötelesek elvállalni a felajánlott munkát, ha segélyhez kívánnak jutni. Erre a szociális törvény felhatalmazást ad az önkormányzatoknak.
Azonban a közfoglalkoztatásra szánt állami pénzek kerete véges. Amint kimerül, s így az érintettek kikerülnek a munkából, megkapják a szociális segélyt (amíg dolgoznak, munkabér illeti őket). (Kuruc.info: Na ez a baj. Akkor élete végéig segílyeken fog élősködni. Ezen kell azonnal változtatni.) Mihelyt új program indul, a Kontakt Humán felveszi a kapcsolatot az önkormányzattal és toborozni kezdi a munkába bevonhatókat.
A dél-zalai önkormányzatok lapunk által megkérdezett vezetői még óvatosak a kérdésben, habár valamennyien üdvözlik a tervet. (Kuruc.info: ez utóbbinak őszintén örülünk.)
- Számomra nem újdonság az ötlet, a nálunk fejlettebb országokban már régóta így működik a szociális segélyezés - mondta érdeklődésünkre Marton István, Nagykanizsa polgármestere. - Szerintem semmi probléma nincs a tervezet szemléletével, hiszen nem mehet az tovább, hogy van, aki munka nélkül több pénzt vihet haza, mint az, aki dolgozik. Ezzel együtt megvárjuk az országos szabályozást, s önkormányzati szinten nem tervezünk a monokihoz hasonló lépést, hiszen nem akarunk bajt magunknak. (Kuruc.info: hát igen, Mohácsi Erzsike meg a többi szemétláda azonnal rájuk szállna…)
A város amúgy 244,8 millió forintnyi rendszeres szociális ellátást fizet 910 embernek - igaz, ennek az összegnek a 90 százalékát az állam visszatéríti. (Kuruc.info: vesd össze: a cigányok évi több ezermilliárdos károkozása, mindent – segílyeket, kárfelszámolást stb. – beleszámolva. A pénzben ki nem fejezhető, tönkretett emberéleteket [lásd pl. EZT a Népszabó(!)-cikket], elüldözött fehéreket, a környékre NEM betelepülő gyárakat, a meggyilkolt embereket nem tekintve...)
Halmi Béla letenyei polgármester ugyancsak üdvözli a lépést: - Ugyan a képviselő-testület egyik tagja felvetette már, hogy mi is kössük munkavégzéshez a rendszeres szociális segély kifizetését, úgy döntöttünk, szerencsésebb, ha megvárjuk az országos intézkedést. A rendszer egyébként nem új, Szlovákiában is jók a tapasztalatok. (Kuruc.info: de mennyire! Ha egy az egyben átvennénk a szlovák gyakorlatot – sajnos nagyon úgy néz ki, nem ez történik majd –, akkor, ha nem is olyan mértékben, mint északi szomszédunk, azért csak fejlődésnek indulnánk…)
Vigh László, Felsőrajk polgármestere szintén jó ötletnek tartja, hogy közmunkához kötnék a rendszeres szociális segélyek folyósítását.
- A testület még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel - mondta. - Érdekes felvetésnek tartom, s támogatni tudom; biztosan találni lehet olyan munkát, amit a segélyekért el lehet végeztetni ezekkel az emberekkel. Persze, olyan is akad, aki azért kér segélyt, mert egészségi problémái miatt nem tud dolgozni. Amikor a szabályozást megalkotják, ilyen szituációkat is számításba kell venni.
Vigh László hozzátette: a településen jelenleg két fő kap rendszeres szociális segélyt, amelynek éves összege félmillió forint alatt marad.- Tökéletesen egyetértek azokkal az önkormányzatokkal, amelyek már bevezették az új szabályozást, s azt várhatóan magam is felvetem a következő képviselő-testületi ülésen - mondta érdeklődésünkre Németh Zoltán, Balatonmagyaród polgármestere. Hozzátette: településükön elhanyagolható a rendszeres szociális segélyben részesülők száma. (Kuruc.info: gondolom szinte teljesen cigánymentes – mindjárt látjuk az ellenpéldát, a hírhedt Zalakomárt is) Véleménye azonban van a dologról, hiszen a térség egyik legnagyobb munkáltatójaként számon tartott mezőgazdasági szövetkezet vezetőjeként szerzett tapasztalatot a munkára foghatóságról: 300 behívott potenciális munkavállaló közül 14-et sikerült alkalmazni. (Kuruc.info: Ez még testvérek között is 4,6%... Szép munkakerülési arány a 95,3%, mi?)
Zalakomár polgármestere, Varga Miklós úgy véli: kicsit elkéstünk a szabályozással, amely egy korábban felszámolt rendszer visszaállításáról szól. - Hasonló volt a jövedelempótló támogatások rendszere, ugyanis akkor a támogatásban részesülőt havi öt nap közmunkavégzésre lehetett kötelezni - mondta a többségében hátrányos helyzetűek (Kuruc.info: azaz cigányok; meg is lehet nézni a bűnügyi statisztikákat. Tessék rákeresni a keresővel arra, hogy Zalakomár...) lakta település első embere. - Azt a szabályozást 2005-ben helyezték hatályon kívül, ami szerintem elhibázott lépés volt. Településünkön 2007-ben 139 személy kapott rendszeres szociális segélyt, amelynek összege 41 millió forint (Kuruc.info: vö. putriscigányokra értelmetlenül elpazarolt pénz), ez a teljes költségvetés tíz százaléka... A foglalkoztatás ötletét tehát jónak tartom, a kérdés csak az, hogy ezeket az embereket milyen munkába lehet bevonni? Zalakomárban elsősorban a szemétszedést végezzük a közmunkásainkkal. (Kuruc.info: ugye, hogy lenne meló, akárcsak Monokon vagy bárhol?!)
Az egyik helyi presszó előtt elegyedtünk beszédbe Bogdán Lajossal és Bogdán Györggyel, akik maguk is támogatják az újabb módit .
- Igazuk van, az ember dolgozzon meg a pénzéért - mondta Bogdán György. - Ez a gyerekeknek is jó lesz, hiszen rendszeresen iskolába kell járatni őket. Sokan nem iskoláztatják a gyerekeiket, a pénzt meg elverik. - Így talán jobban megbecsülik a közmunkát is - vette át a szót Bogdán Lajos. - Ráfér egyébként a falura a takarítás... (Kuruc.info: ott is összeszarnak mindent a putrisok, mint Nyírmihálydiban, vagy azért egy fokkal konszolidáltabb a helyzet?)"
(zalaihirlap.hu)
Kuruc.info - Arppi S.
