Bár Fletó pár napja még azt mondta, meggondolná a változtatásokat (miközben szociális minisztere azt a kezdetektől fogva ellenezte), a legújabb hírek szerint visszatáncolt, és semmilyen segílyke-megnyirbálásra nem hajlandó. Erre csak azt tudjuk mondani: vagy tényleg nem normális a pasi, vagy valóban polgárháborút akar, ahogy azt izraeli kenyéradó gazdái tervezik.
"Segélyért kényszermunka" - a kormány már elítéli a "monoki modellt"
"Meredeken eshet a rendszeres juttatásban részesülők száma
Bár korábban hangzottak el kétértelmű nyilatkozatok a kormány tagjai részéről, a szociális tárca államtitkára hétfőn egyértelművé tette: semmilyen módon nem támogatják, hogy munkavállaláshoz kössék a rendszeres szociális segélyezést.
Nem lesz országos a "monoki modell", vagyis hogy a kötelező közmunkához kössék a rendszeres segélyezést, a kormány - néhány korábbi félreérthető nyilatkozaton túl - mára egyre élesebben igyekszik megkülönböztetni saját elképzeléseit a mára több önkormányzatban is gyakorlattá tett rendszertől.
Monokon azután szigorították a fenti módon a segélyek folyósítását, hogy a helyi jegyző előre szólt az önkormányzatnak, a szociális törvénybe ütközik a döntés. A borsodi településhez azóta már több helyhatóság is csatlakozott, volt olyan elöljáró, aki nyíltan meg is mondta, hogy amíg a közigazgatási hivatal meg nem semmisíti a rendeletüket, addig ez marad érvényben, és kész.
"Mélyen elítélem a monoki modellt"
"Ma sajnos az a helyzet, hogy ezt egy önkormányzat minden különösebb következmény nélkül megteheti, miközben nem csak azzal sért törvényt, hogy szembemegy a jogszabályban megfogalmazott segélyezési gyakorlattal. A szociális törvény szerint például minden helyhatóságnak kötelező úgynevezett beilleszkedési programmal támogatni a segélyből élőket a munkaerőpiacra való visszatalálásukban. Nem ismerek egyetlen önkormányzatot sem, ahol ilyen működne" - mondta lapunknak Béki Gabriella.
"A közigazgatási hivatal döntését úgyis megfellebbezik majd, akkor jön az újabb procedúra. Ez legalább egy évig eltart majd" - ismerte el egy név nélkül nyilatkozó szocialista szakpolitikus is a helyzet abszurd voltát.
Béki Gabriella hétfőn az ügyben kérdést intézett Korózs Lajoshoz, a szociális minisztérium államtitkárához a Monokon bevezetett gyakorlatról. Ebben úgy fogalmazott: "Azt gondolom, van egy kérdés, amiben talán ellenzéki oldalon és kormányoldalon is egyetérthetünk, ez pedig az, hogy lehessen munkából magasabb jövedelemhez jutni, mint segélyhez. Ha ez az olló túl kicsi, akkor az tényleg lakossági feszültségeket gerjeszt. Csakhogy a probléma megoldását nem lehet abban keresni, hogy hogyan csökkenthetjük a segélyeket, mert a segélyek nagyon alacsonyak. Nem a segély sok, hanem a munkabér, a munkából szerezhető jövedelem kevés."
"Akárhogy változtathatunk a segélyezési gyakorlaton, az alapprobléma akkor is az, hogy túl alacsonyak a munkabérek" - mondta a Hírszerzőnek a liberális képviselő, aki a KSH adataira hivatkozott, mely szerint egy kétgyerekes, négytagú család minimális szinten történő megélhetéséhez havonta 190 ezer forintra van szükség. Ma pedig egy két minimálbéren kereső szülővel rendelkező család havi jövedelme, a családi pótlékokkal együtt is, 50 ezer forinttal elmarad a létminimumtól.
Korózs Lajos a parlamenti kérdésre úgy válaszolt: "mélyen elítélem a monoki ügyet, úgy ahogy van, ha szabad ezt mondanom: szőröstül-bőröstül. Szinte nincs olyan paragrafusa ennek a rövid rendeletalkotásnak, amely ne lenne alkotmánysértő". Az államtitkár szerint egyébként nem igaz, hogy akár ugyanannyi bevételhez is juthat egy család munka nélkül, mintha keresnének a szülők, az átlagos segélyösszeg mindössze 27 100 forint. (Kuruc.info: hazugság, úgy ahogy van. Ahogy az a Népszabadság pár nappal ezelőtti cikkéből is kiderül, egy ötgyerekes cigánycsalád simán megkapja a havi 150 segílyt. Arról nem is szólva, hogy maga a II. Mohácsi vész egyik tagja, Mohácsi Erzsébet is elismerte ugyanezt tegnapi interjújában.)
Poszt-koalíciós vita várható
A monoki önkormányzat többek között arra is hivatkozott a saját rendelete megalkotásánál, hogy a munkával "együttműködésre" is szeretné kényszeríteni a segélyezetteket. Erre ugyanakkor bármely helyhatóságnak ma is lehetősége lenne, törvényes keretek között: a szociális törvény már ma is felhatalmazza a jegyzőket, hogy a segélyek 75 százalékát visszatartsák, ha "nem együttműködőek" a segélyezettek, vagyis - jellemzően nem vesznek részt olyan munkákban, amelyekre felkérik őket. Igaz, ezt a gyakorlatot ki lehet játszani, ha orvosi igazolást visz az illető.
"Persze, hogy ki lehet játszani, mindent ki lehet játszani, mint ahogy adót is mindig fognak csalni, és gyorsan is fognak hajtani" - mondta a már említett szakpolitikus, aki szerint emiatt nem szabad értelmetlenül szigorúra szabni a törvényt. "A 'segélyért kényszermunkát' elve elfogadhatatlan" - mondta forrásunk. Mint korábban megírtuk, a kormány őszre terjesztheti a parlament elé a szociális törvény módosítását, ez tartalmaz azért szigorításokat a jelenlegi gyakorlathoz képest.
Az ügyben egy kis "poszt-koalíciós" vita is várható, mert Béki Gabriella szerint "érzem az erős társadalmi igényt az 'ingyenélők' segélyeinek megkurtítására, és azt is látom, hogy a szocialista frakció egy része is azonosul ezzel". Szocialista forrásunk szerint azonban "sok mindenre van társadalmi igény, többek között a halálbüntetés visszaállítására is, mégsem jut eszébe senkinek ezen gondolkozni. Most sem fogunk abszurd döntéseket hozni".
A képviselő szerint egyébként is sikerült túlzó perspektívába helyezni a kérdést. Ma 160-200 ezer ember kap rendszeres szociális segélyt, de szerinte ez a szám a következő hónapokban meredeken csökkenni fog. Azokon a településeken ugyanis, ahol már bevezették a monokihoz hasonló gyakorlatot, a segélyezettek jelentős része vagy elvállalta a munkát, vagy lemondott a juttatásról. "Vagyis a jelenleginél sokkal kevesebben lehetnek, akik rászorulnak a segélyre, és valóban nem tudnak dolgozni" - mondta forrásunk."
(Hírszerző)
"Segélyért kényszermunka" - a kormány már elítéli a "monoki modellt"
"Meredeken eshet a rendszeres juttatásban részesülők száma
Bár korábban hangzottak el kétértelmű nyilatkozatok a kormány tagjai részéről, a szociális tárca államtitkára hétfőn egyértelművé tette: semmilyen módon nem támogatják, hogy munkavállaláshoz kössék a rendszeres szociális segélyezést.
Nem lesz országos a "monoki modell", vagyis hogy a kötelező közmunkához kössék a rendszeres segélyezést, a kormány - néhány korábbi félreérthető nyilatkozaton túl - mára egyre élesebben igyekszik megkülönböztetni saját elképzeléseit a mára több önkormányzatban is gyakorlattá tett rendszertől.
Monokon azután szigorították a fenti módon a segélyek folyósítását, hogy a helyi jegyző előre szólt az önkormányzatnak, a szociális törvénybe ütközik a döntés. A borsodi településhez azóta már több helyhatóság is csatlakozott, volt olyan elöljáró, aki nyíltan meg is mondta, hogy amíg a közigazgatási hivatal meg nem semmisíti a rendeletüket, addig ez marad érvényben, és kész.
"Mélyen elítélem a monoki modellt"
"Ma sajnos az a helyzet, hogy ezt egy önkormányzat minden különösebb következmény nélkül megteheti, miközben nem csak azzal sért törvényt, hogy szembemegy a jogszabályban megfogalmazott segélyezési gyakorlattal. A szociális törvény szerint például minden helyhatóságnak kötelező úgynevezett beilleszkedési programmal támogatni a segélyből élőket a munkaerőpiacra való visszatalálásukban. Nem ismerek egyetlen önkormányzatot sem, ahol ilyen működne" - mondta lapunknak Béki Gabriella.
"A közigazgatási hivatal döntését úgyis megfellebbezik majd, akkor jön az újabb procedúra. Ez legalább egy évig eltart majd" - ismerte el egy név nélkül nyilatkozó szocialista szakpolitikus is a helyzet abszurd voltát.
Béki Gabriella hétfőn az ügyben kérdést intézett Korózs Lajoshoz, a szociális minisztérium államtitkárához a Monokon bevezetett gyakorlatról. Ebben úgy fogalmazott: "Azt gondolom, van egy kérdés, amiben talán ellenzéki oldalon és kormányoldalon is egyetérthetünk, ez pedig az, hogy lehessen munkából magasabb jövedelemhez jutni, mint segélyhez. Ha ez az olló túl kicsi, akkor az tényleg lakossági feszültségeket gerjeszt. Csakhogy a probléma megoldását nem lehet abban keresni, hogy hogyan csökkenthetjük a segélyeket, mert a segélyek nagyon alacsonyak. Nem a segély sok, hanem a munkabér, a munkából szerezhető jövedelem kevés."
"Akárhogy változtathatunk a segélyezési gyakorlaton, az alapprobléma akkor is az, hogy túl alacsonyak a munkabérek" - mondta a Hírszerzőnek a liberális képviselő, aki a KSH adataira hivatkozott, mely szerint egy kétgyerekes, négytagú család minimális szinten történő megélhetéséhez havonta 190 ezer forintra van szükség. Ma pedig egy két minimálbéren kereső szülővel rendelkező család havi jövedelme, a családi pótlékokkal együtt is, 50 ezer forinttal elmarad a létminimumtól.
Korózs Lajos a parlamenti kérdésre úgy válaszolt: "mélyen elítélem a monoki ügyet, úgy ahogy van, ha szabad ezt mondanom: szőröstül-bőröstül. Szinte nincs olyan paragrafusa ennek a rövid rendeletalkotásnak, amely ne lenne alkotmánysértő". Az államtitkár szerint egyébként nem igaz, hogy akár ugyanannyi bevételhez is juthat egy család munka nélkül, mintha keresnének a szülők, az átlagos segélyösszeg mindössze 27 100 forint. (Kuruc.info: hazugság, úgy ahogy van. Ahogy az a Népszabadság pár nappal ezelőtti cikkéből is kiderül, egy ötgyerekes cigánycsalád simán megkapja a havi 150 segílyt. Arról nem is szólva, hogy maga a II. Mohácsi vész egyik tagja, Mohácsi Erzsébet is elismerte ugyanezt tegnapi interjújában.)
Poszt-koalíciós vita várható
A monoki önkormányzat többek között arra is hivatkozott a saját rendelete megalkotásánál, hogy a munkával "együttműködésre" is szeretné kényszeríteni a segélyezetteket. Erre ugyanakkor bármely helyhatóságnak ma is lehetősége lenne, törvényes keretek között: a szociális törvény már ma is felhatalmazza a jegyzőket, hogy a segélyek 75 százalékát visszatartsák, ha "nem együttműködőek" a segélyezettek, vagyis - jellemzően nem vesznek részt olyan munkákban, amelyekre felkérik őket. Igaz, ezt a gyakorlatot ki lehet játszani, ha orvosi igazolást visz az illető.
"Persze, hogy ki lehet játszani, mindent ki lehet játszani, mint ahogy adót is mindig fognak csalni, és gyorsan is fognak hajtani" - mondta a már említett szakpolitikus, aki szerint emiatt nem szabad értelmetlenül szigorúra szabni a törvényt. "A 'segélyért kényszermunkát' elve elfogadhatatlan" - mondta forrásunk. Mint korábban megírtuk, a kormány őszre terjesztheti a parlament elé a szociális törvény módosítását, ez tartalmaz azért szigorításokat a jelenlegi gyakorlathoz képest.
Az ügyben egy kis "poszt-koalíciós" vita is várható, mert Béki Gabriella szerint "érzem az erős társadalmi igényt az 'ingyenélők' segélyeinek megkurtítására, és azt is látom, hogy a szocialista frakció egy része is azonosul ezzel". Szocialista forrásunk szerint azonban "sok mindenre van társadalmi igény, többek között a halálbüntetés visszaállítására is, mégsem jut eszébe senkinek ezen gondolkozni. Most sem fogunk abszurd döntéseket hozni".
A képviselő szerint egyébként is sikerült túlzó perspektívába helyezni a kérdést. Ma 160-200 ezer ember kap rendszeres szociális segélyt, de szerinte ez a szám a következő hónapokban meredeken csökkenni fog. Azokon a településeken ugyanis, ahol már bevezették a monokihoz hasonló gyakorlatot, a segélyezettek jelentős része vagy elvállalta a munkát, vagy lemondott a juttatásról. "Vagyis a jelenleginél sokkal kevesebben lehetnek, akik rászorulnak a segélyre, és valóban nem tudnak dolgozni" - mondta forrásunk."
(Hírszerző)
Kuruc.info / Arppi S.: Nem árt feleveníteni, amit ITT írtam:
Ez a kormány
1.) vagy nagyon, bődületesen, de valami hihetetlen módon ostoba, és még egy falusi parasztbácsi is okosabb nála.
2.) vagy borzasztóan szervilis, és amiatt fél, hogy “jaj, mit mond az EU”. Ahogy már oly sokszor elmondtuk, semmit sem mondana, hisz még az olaszokat sem basztatják a sziklakemény cigányellenes politikájuk miatt, hát még a putrikat fel nem gyújtó, cigányokat el nem űző, “csak” normális segílyke- és rendfenntartás-politikát folytató szlovákokat… és nekünk tökéletesen elegendő lenne a szlovák modell átvétele.
3.) vagy, és ez messze a legrosszabb, legborzasztóbb lehetőség, tényleg tudatosan arra játszik, hogy polgárháború robbanjon ki a cigány és a nemcigány életvitelű emberek között, ahol igazi győztes nem lesz – csak az, aki a nevető harmadikként kimarad. Ha nem Magyarországon lennénk, elvethetnénk ezt a lehetőséget, de itt vagyunk – abban az országban, ahol arányaiban a legtöbb a zsidó, és amit oly sok vezető cionista új Izraelnek szemelt ki. Kik is védik, támogatják, szaporítják, uszítják ellenünk a cigányokat, kötik meg a rendőrség kezét, rombolták le a hadsereget, hmmmm?
Ez a kormány
1.) vagy nagyon, bődületesen, de valami hihetetlen módon ostoba, és még egy falusi parasztbácsi is okosabb nála.
2.) vagy borzasztóan szervilis, és amiatt fél, hogy “jaj, mit mond az EU”. Ahogy már oly sokszor elmondtuk, semmit sem mondana, hisz még az olaszokat sem basztatják a sziklakemény cigányellenes politikájuk miatt, hát még a putrikat fel nem gyújtó, cigányokat el nem űző, “csak” normális segílyke- és rendfenntartás-politikát folytató szlovákokat… és nekünk tökéletesen elegendő lenne a szlovák modell átvétele.
3.) vagy, és ez messze a legrosszabb, legborzasztóbb lehetőség, tényleg tudatosan arra játszik, hogy polgárháború robbanjon ki a cigány és a nemcigány életvitelű emberek között, ahol igazi győztes nem lesz – csak az, aki a nevető harmadikként kimarad. Ha nem Magyarországon lennénk, elvethetnénk ezt a lehetőséget, de itt vagyunk – abban az országban, ahol arányaiban a legtöbb a zsidó, és amit oly sok vezető cionista új Izraelnek szemelt ki. Kik is védik, támogatják, szaporítják, uszítják ellenünk a cigányokat, kötik meg a rendőrség kezét, rombolták le a hadsereget, hmmmm?
