A Függelékben teljességében olvasható anyag legfontosabb megállapítása: “A Demográfiai Portré rámutat a roma népesség arányainak változásaira is. Budapesten az 1990-es 2%-ról 2009-re 4,6%-ra nőtt a romák részaránya, létszámuk megközelítheti a 80 ezer főt.”
Ha már itt tartunk, számoljunk már egy kicsit. Emlékszünk még a sokkoló, 2007-es gyilkossági statisztikákra – arra, hogy 2007-ben a budapesti gyilkosságok 82%-át cigányok követték el (lásd EZT). Ez vajon hányszoros bűnelkövetési gyakoriságot jelent? Számoljunk egy kicsit, jó? 82% / 4.6% = 17. Igen, mokkáink 17-szer nagyobb mértékben gyilkolnak, mint a nemcigányok. Bár, aki az ominózus, hivatalos 1300-as statisztikát (a rendőrség az elmúlt pár évből 1300 olyan durva, életellenes cigány-támad-magyarra esetről tud, amely vagy a fehér áldozat halálával, vagy olyan szintű megrokkanásával stb. végződött, amely már járhat bosszúszomjjal) ismeri, és tudja, hogy ezzel szemben alig 1-2 esetet (azok is 15-20 évesek) tudtak csak felállítani a cigányfajvédők, tudják, kik azok, akik ebben az országban bűnöznek, kik azok, akiket a szocializációjuk, a “kultúrájuk” egyenesen predesztinál a bűnözésre, a gyilkosságokra…
Függelék: a teljes cikk
Növekszik Budapest népessége
2008-ban mintegy tízezer fővel nőtt Budapest népessége. Az agglomerációból már többen költöznek vissza, mint ahányan kiköltöznek, növekszik a külföldről betelepülők száma is. A romák részaránya Budapesten az 1990-es 2%-ról 2009-re 4,6%-ra nőtt.
A KSH legfrissebb jelentése szerint Budapest természetes népességfogyása (az élveszületések és halálozások különbsége) tavaly 4900 fő volt: kevesebb, mint fele az ezredfordulón mért adatnak, áll a főpolgármesteri hivatal közleményében. A gyermekszületések száma Budapesten 0,9%-kal csökkent, ami jóval kedvezőbb az országosan mért 2,7%-nál.
A természetes népességfogyás negatívumait bőven ellensúlyozza, hogy évek óta egyre többen költöznek be a fővárosba az agglomerációból és külföldről is. Ennek köszönhetően 2008-ban mintegy tízezer fővel nőtt Budapest népessége: tavaly január 1-én 1 712 210 fő élt a fővárosban. Egy átlagos budapesti ma 2,5 évvel hosszabb életre számíthat, mint falusi társa.
Tavaly országosan összességében közel 2700-zal (2,7 százalékkal) kevesebb gyermek jött világra, mint 2008-ban, a halálozások száma pedig 0,2 százalékkal emelkedett. Budapesten ugyanebben az időszakban 17 100 gyermek született, 170 újszülöttel kevesebb, mint 2008-ban. Az időszak folyamán – az egy évvel korábbinál valamelyest több – 22 000 lakos hunyt el a fővárosban. Ezzel 4900 fő Budapest természete népességfogyása. Ez a szám a 90-es években és az ezredfordulón folyamatosan meghaladta a tízezret.
A folyamatokat Magyarország nemrég elkészült Demográfiai Portréja világítja meg. Budapest pozitív vándorlási egyenlege – több külföldi nagyvároshoz hasonlóan – az 1990-es évek elején megszűnt, sok család kiköltözött az agglomerációba. A főváros vándorlási vesztesége az 1990-es években 110 ezer fő volt, ezzel párhuzamosan Pest megye vándorlási nyeresége 125 ezer fő volt. (Ebből adódik, hogy Budapest és vonzáskörzete együttes lakosságszáma tartósan 2,4 millió körülire tehető: ennyi ember használja a főváros infrastruktúráját rendszeresen.)
Az elvándorlás üteme az ezredforduló után fokozatosan mérséklődött. 2007-ben Budapest vándorlási vesztesége megszűnt: közel hatezer fővel többen költöztek be a fővárosba, mint ahányan elhagyták. Ez a trend 2008-ban is tovább erősödött, ekkor Budapest már 7 ezer fős pozitív egyenleget könyvelhetett el. A folyamat eredményeként 2007. január 1-én 1 696 128, egy évvel később 1 702 297, míg tavaly év elején 1 712 210 fő élt a fővárosban
A folyamatot a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege is erősíti. A külföldről érkezők számára Budapest és környéke jelenti a fő célállomást: a 2008. január 1-jén Magyarországon tartózkodó külföldiek 43 százaléka élt a fővárosban, további 11 százaléka pedig a főváros körül telepedett le. A Budapesten élő külföldiek száma mintegy 81 ezer fő.
Országosan a népesség 1,7 százalékát tették ki a külföldiek, ez az arány a fővárosban 4,4 százalék. A Budapestre bevándorlók között az átlagosnál magasabb a fiatalok részaránya: közel kétharmaduk 40 év alatti. Ez a korosztály elsődlegesen munkavállalási célú migrációs motivációival és a főváros jobb munkalehetőségeivel van összefüggésben.
A Demográfiai Portré rámutat a roma népesség arányainak változásaira is. Budapesten az 1990-es 2%-ról 2009-re 4,6%-ra nőtt a romák részaránya, létszámuk megközelítheti a 80 ezer főt.
A népesedési jelentés fontos tanulsága, hogy Budapest népessége – a városon belüli egyenlőtlenségek ellenére – hosszú ideje jóval kedvezőbb életkilátásokkal rendelkezik, mint az ország más városaiban élők, különösképpen pedig a falvaiban élők. A születéskor várható élettartam Budapesten 74,1 év, ami több mint négy évvel haladja meg az 1990-es adatot, eközben vidéken három évvel nőtt a várható élettartam. A többi városhoz képest az 1990-es 0,2 évről 2005-re 1,1 évre nőtt a főváros előnye, a falvakhoz viszonyítva pedig 1,5 évről 2,5 évre.
(zsIndex)
Ha már itt tartunk, számoljunk már egy kicsit. Emlékszünk még a sokkoló, 2007-es gyilkossági statisztikákra – arra, hogy 2007-ben a budapesti gyilkosságok 82%-át cigányok követték el (lásd EZT). Ez vajon hányszoros bűnelkövetési gyakoriságot jelent? Számoljunk egy kicsit, jó? 82% / 4.6% = 17. Igen, mokkáink 17-szer nagyobb mértékben gyilkolnak, mint a nemcigányok. Bár, aki az ominózus, hivatalos 1300-as statisztikát (a rendőrség az elmúlt pár évből 1300 olyan durva, életellenes cigány-támad-magyarra esetről tud, amely vagy a fehér áldozat halálával, vagy olyan szintű megrokkanásával stb. végződött, amely már járhat bosszúszomjjal) ismeri, és tudja, hogy ezzel szemben alig 1-2 esetet (azok is 15-20 évesek) tudtak csak felállítani a cigányfajvédők, tudják, kik azok, akik ebben az országban bűnöznek, kik azok, akiket a szocializációjuk, a “kultúrájuk” egyenesen predesztinál a bűnözésre, a gyilkosságokra…
Függelék: a teljes cikk
Növekszik Budapest népessége
2008-ban mintegy tízezer fővel nőtt Budapest népessége. Az agglomerációból már többen költöznek vissza, mint ahányan kiköltöznek, növekszik a külföldről betelepülők száma is. A romák részaránya Budapesten az 1990-es 2%-ról 2009-re 4,6%-ra nőtt.
A KSH legfrissebb jelentése szerint Budapest természetes népességfogyása (az élveszületések és halálozások különbsége) tavaly 4900 fő volt: kevesebb, mint fele az ezredfordulón mért adatnak, áll a főpolgármesteri hivatal közleményében. A gyermekszületések száma Budapesten 0,9%-kal csökkent, ami jóval kedvezőbb az országosan mért 2,7%-nál.
A természetes népességfogyás negatívumait bőven ellensúlyozza, hogy évek óta egyre többen költöznek be a fővárosba az agglomerációból és külföldről is. Ennek köszönhetően 2008-ban mintegy tízezer fővel nőtt Budapest népessége: tavaly január 1-én 1 712 210 fő élt a fővárosban. Egy átlagos budapesti ma 2,5 évvel hosszabb életre számíthat, mint falusi társa.
Tavaly országosan összességében közel 2700-zal (2,7 százalékkal) kevesebb gyermek jött világra, mint 2008-ban, a halálozások száma pedig 0,2 százalékkal emelkedett. Budapesten ugyanebben az időszakban 17 100 gyermek született, 170 újszülöttel kevesebb, mint 2008-ban. Az időszak folyamán – az egy évvel korábbinál valamelyest több – 22 000 lakos hunyt el a fővárosban. Ezzel 4900 fő Budapest természete népességfogyása. Ez a szám a 90-es években és az ezredfordulón folyamatosan meghaladta a tízezret.
A folyamatokat Magyarország nemrég elkészült Demográfiai Portréja világítja meg. Budapest pozitív vándorlási egyenlege – több külföldi nagyvároshoz hasonlóan – az 1990-es évek elején megszűnt, sok család kiköltözött az agglomerációba. A főváros vándorlási vesztesége az 1990-es években 110 ezer fő volt, ezzel párhuzamosan Pest megye vándorlási nyeresége 125 ezer fő volt. (Ebből adódik, hogy Budapest és vonzáskörzete együttes lakosságszáma tartósan 2,4 millió körülire tehető: ennyi ember használja a főváros infrastruktúráját rendszeresen.)
Az elvándorlás üteme az ezredforduló után fokozatosan mérséklődött. 2007-ben Budapest vándorlási vesztesége megszűnt: közel hatezer fővel többen költöztek be a fővárosba, mint ahányan elhagyták. Ez a trend 2008-ban is tovább erősödött, ekkor Budapest már 7 ezer fős pozitív egyenleget könyvelhetett el. A folyamat eredményeként 2007. január 1-én 1 696 128, egy évvel később 1 702 297, míg tavaly év elején 1 712 210 fő élt a fővárosban
A folyamatot a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege is erősíti. A külföldről érkezők számára Budapest és környéke jelenti a fő célállomást: a 2008. január 1-jén Magyarországon tartózkodó külföldiek 43 százaléka élt a fővárosban, további 11 százaléka pedig a főváros körül telepedett le. A Budapesten élő külföldiek száma mintegy 81 ezer fő.
Országosan a népesség 1,7 százalékát tették ki a külföldiek, ez az arány a fővárosban 4,4 százalék. A Budapestre bevándorlók között az átlagosnál magasabb a fiatalok részaránya: közel kétharmaduk 40 év alatti. Ez a korosztály elsődlegesen munkavállalási célú migrációs motivációival és a főváros jobb munkalehetőségeivel van összefüggésben.
A Demográfiai Portré rámutat a roma népesség arányainak változásaira is. Budapesten az 1990-es 2%-ról 2009-re 4,6%-ra nőtt a romák részaránya, létszámuk megközelítheti a 80 ezer főt.
A népesedési jelentés fontos tanulsága, hogy Budapest népessége – a városon belüli egyenlőtlenségek ellenére – hosszú ideje jóval kedvezőbb életkilátásokkal rendelkezik, mint az ország más városaiban élők, különösképpen pedig a falvaiban élők. A születéskor várható élettartam Budapesten 74,1 év, ami több mint négy évvel haladja meg az 1990-es adatot, eközben vidéken három évvel nőtt a várható élettartam. A többi városhoz képest az 1990-es 0,2 évről 2005-re 1,1 évre nőtt a főváros előnye, a falvakhoz viszonyítva pedig 1,5 évről 2,5 évre.
(zsIndex)
Frissítés (febr. 26. 20:24): Egyik régi, megbízható, bár csak „egyoldalú” ismerősünk (jól ismerjük hozzászólásai alapján) levele következik: Sziasztok Kurucok!
„Budapest is elcigányosodóban” című írásotokhoz van egy rövid megjegyzésem.
Nagyon úgy tűnik a számomra, hogy a matek nem volt a kifejezett erősségetek, ezért egy jóindulatú, de a végletekig elborzasztó kiegészítést teszek a cikkhez.
A függelékben és a hivatkozásokban közölt adatok helyességét nem megkérdőjelezve én is elvégeztem az általatok késznek gondolt számítást- csak teljesen másképpen és főként: teljesen más végeredményre jutva.
Nézzük akkor a számításotokat!
[„…2007-ben a budapesti gyilkosságok 82%-át cigányok követték el. Ez vajon hányszoros bűnelkövetési gyakoriságot jelent? Számoljunk egy kicsit, jó? 82% / 4.6% = 17. Igen, mokkáink 17-szer nagyobb mértékben gyilkolnak, mint a nemcigányok…”]
82/4,6=17.826, ami számszakilag rendben is volna, de mégis van vele valami gond. Statisztikusoknak, meg pl. fizikusoknak igen könnyű megmagyarázni, hogy mi a gond vele, de az átlag gyalogjáró bizony ezzel jó alaposan meg lett vezetve. Ugyanis a kapott 17.826 az (ha úgy tetszik) a cigány lakosságra jellemző „gyilkossági ráta”, ami csak akkor jelez 17.826-szeres mértéket, ha a magyar lakosságra ráhúzható „gyilkossági ráta” értéke =1. Ezért fontos az előbbiekhez hasonlóan a nemcigányok (többségében: magyar) „gyr”-ját kiszámítani, amit a következő módon lehet egyszerűen megvalósítani. (100-82)/(100-4.6)= 18/95.4= 0.1887.
Így már elvégezhetjük a két népcsoport „gyr”-jának összehasonlítását. 17.826/0.1887= 94.47.
Az indulatok felesleges (de számszerűen mindenképpen indokolható) felkorbácsolása nélkül megállapítható, hogy kis híján 100-szoros [SZÁZSZOROS] a gyilkos cigányok számaránya.
Némileg pontosítva: ~Százszor nagyobb esélye van annak, hogy a ma születő cigánygyerekből gyilkos lesz, mint a magyarból. Ehhez már nem is igen kívánkozik egyéb megjegyzés. [Valószínűleg ezért olyan szigorúan titkosak a faji alapú bűnügyi statisztikák.]
A teljes megértés kedvéért részben fiktív számokkal teszem még érzékletesebbé. Tehát ha pl. budapesti viszonylatban (egy adott időszakban) történt 100 gyilkosság, akkor a 100/1.712=58.411ppm a budapesti átlag „gyr”.
A cgyr kiszámítása: 82/0.079=1038ppm.
A nemcgyr kiszámítása: 18/1.633=11.02ppm.
Az ebből képzett hányados (természetesen az előbbivel egyező) 1038/11.02=94.36. [Elhanyagolható pontatlanság a kerekítések miatt.]
Fontos és elkerülhetetlen megjegyzés: Mindezek csak a 82% tényszerű bizonyítása mellett érvényesek. A hivatkozott anyag alapján [„…elmondták, hogy egy nem nyilvános rendőrségi statisztika szerint a fővárosban 17 életellenes bűncselekményt követtek el 18 év alattiak az elmúlt két év során, ezekből 14-et cigányok…”] a statisztikailag csekélynek számító adathalmaz miatt és az elkövetők életkori sajátosságai miatt nem jelenthetünk ki a teljes populációra érvényes százalékot. Az már teljesen más kérdés, hogy „érzelmi alapon” szinte biztosak lehetünk benne, hogy a legrosszabb rémálmaink váltak valóra.
Óriási gratula az összes fajvédőnek, meg a limitált képességű Zsigónak [levélírónk Zsigó Jenő, a Roma Parlament elnökének Baló György elmúlt két, a cigányokkal kapcsolatos „Romák - nem romák” műsorában nyújtott szereplésre utal. A műsort talán valamikor elővesszük, amikor lesz időnk egy komolyabb elemzésre.]. Mindenki biztonságban érezheti magát közöttük.
És úgy általában: aztaqrva…
Tisztelettel egy vidéki matematikus.
„Budapest is elcigányosodóban” című írásotokhoz van egy rövid megjegyzésem.
Nagyon úgy tűnik a számomra, hogy a matek nem volt a kifejezett erősségetek, ezért egy jóindulatú, de a végletekig elborzasztó kiegészítést teszek a cikkhez.
A függelékben és a hivatkozásokban közölt adatok helyességét nem megkérdőjelezve én is elvégeztem az általatok késznek gondolt számítást- csak teljesen másképpen és főként: teljesen más végeredményre jutva.
Nézzük akkor a számításotokat!
[„…2007-ben a budapesti gyilkosságok 82%-át cigányok követték el. Ez vajon hányszoros bűnelkövetési gyakoriságot jelent? Számoljunk egy kicsit, jó? 82% / 4.6% = 17. Igen, mokkáink 17-szer nagyobb mértékben gyilkolnak, mint a nemcigányok…”]
82/4,6=17.826, ami számszakilag rendben is volna, de mégis van vele valami gond. Statisztikusoknak, meg pl. fizikusoknak igen könnyű megmagyarázni, hogy mi a gond vele, de az átlag gyalogjáró bizony ezzel jó alaposan meg lett vezetve. Ugyanis a kapott 17.826 az (ha úgy tetszik) a cigány lakosságra jellemző „gyilkossági ráta”, ami csak akkor jelez 17.826-szeres mértéket, ha a magyar lakosságra ráhúzható „gyilkossági ráta” értéke =1. Ezért fontos az előbbiekhez hasonlóan a nemcigányok (többségében: magyar) „gyr”-ját kiszámítani, amit a következő módon lehet egyszerűen megvalósítani. (100-82)/(100-4.6)= 18/95.4= 0.1887.
Így már elvégezhetjük a két népcsoport „gyr”-jának összehasonlítását. 17.826/0.1887= 94.47.
Az indulatok felesleges (de számszerűen mindenképpen indokolható) felkorbácsolása nélkül megállapítható, hogy kis híján 100-szoros [SZÁZSZOROS] a gyilkos cigányok számaránya.
Némileg pontosítva: ~Százszor nagyobb esélye van annak, hogy a ma születő cigánygyerekből gyilkos lesz, mint a magyarból. Ehhez már nem is igen kívánkozik egyéb megjegyzés. [Valószínűleg ezért olyan szigorúan titkosak a faji alapú bűnügyi statisztikák.]
A teljes megértés kedvéért részben fiktív számokkal teszem még érzékletesebbé. Tehát ha pl. budapesti viszonylatban (egy adott időszakban) történt 100 gyilkosság, akkor a 100/1.712=58.411ppm a budapesti átlag „gyr”.
A cgyr kiszámítása: 82/0.079=1038ppm.
A nemcgyr kiszámítása: 18/1.633=11.02ppm.
Az ebből képzett hányados (természetesen az előbbivel egyező) 1038/11.02=94.36. [Elhanyagolható pontatlanság a kerekítések miatt.]
Fontos és elkerülhetetlen megjegyzés: Mindezek csak a 82% tényszerű bizonyítása mellett érvényesek. A hivatkozott anyag alapján [„…elmondták, hogy egy nem nyilvános rendőrségi statisztika szerint a fővárosban 17 életellenes bűncselekményt követtek el 18 év alattiak az elmúlt két év során, ezekből 14-et cigányok…”] a statisztikailag csekélynek számító adathalmaz miatt és az elkövetők életkori sajátosságai miatt nem jelenthetünk ki a teljes populációra érvényes százalékot. Az már teljesen más kérdés, hogy „érzelmi alapon” szinte biztosak lehetünk benne, hogy a legrosszabb rémálmaink váltak valóra.
Óriási gratula az összes fajvédőnek, meg a limitált képességű Zsigónak [levélírónk Zsigó Jenő, a Roma Parlament elnökének Baló György elmúlt két, a cigányokkal kapcsolatos „Romák - nem romák” műsorában nyújtott szereplésre utal. A műsort talán valamikor elővesszük, amikor lesz időnk egy komolyabb elemzésre.]. Mindenki biztonságban érezheti magát közöttük.
És úgy általában: aztaqrva…
Tisztelettel egy vidéki matematikus.
Kuruc.info: hamut szórunk a fejünkre a hiba miatt – fáradtak voltunk és siettünk. Köszönjük a javítást – különösen azért, mert így még megdöbbentőbb ez az arány...
