A Fox televízió – utalva az iraki állami televízió jelentésére – közölte: a légicsapásokban, amelyek egyike a bagdadi nemzetközi repülőteret célozta meg, életét vesztette Kászim Szulejmáni iráni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője. Ennek az ernyőszerzetnek a tagja az a Katáib Hzbollah milícia, amely a múlt pénteken rakétatámadást intézett az iraki Kirkuk melletti katonai támaszpont ellen, s amely támadásra hivatkozva Washington vasárnap légicsapásokat mért Iránhoz köthető iraki és szíriai célpontokra.

Amerikai és iráni tisztségviselők egyelőre nem erősítették meg sem Szulejmáni, sem al-Muhandisz halálhírét. A Fox televízió információi szerint azonban Ahmed al-Aszádi, a Népi Mozgósítási Erők egyik szóvivője Bagdadban újságíróknak azt mondta: „az amerikai és az izraeli ellenség a felelős Abu Mahdi al-Muhandisz és Kászim Szulejmáni mudzsahedek meggyilkolásáért”.

Csütörtök éjjel az NBC televízió késői híradója arról számolt be, hogy a légicsapásokat Donald Trump amerikai elnök rendelte el. Ezt a Pentagon (az amerikai védelmi minisztérium) is megerősítette. A tárca tájékoztatása szerint Trump arra adott utasítást, hogy az Egyesült Államok hadereje „határozott lépést tegyen a külföldön élő amerikaiak biztonságának védelmében”.

A Pentagon közleményben szögezte le, hogy a továbbiakban is „minden szükséges lépést” megtesz az amerikai emberek és érdekek védelmében, „bárhol legyenek is a világban”. A minisztérium hangsúlyozta azt is, hogy „e csapásmérés célja az volt, hogy elrettentse Iránt a támadásoktól”. A Pentagon információi szerint ugyanis Kászim Szulejmáni aktívan dolgozott azon, hogy újabb támadásokat intézzenek amerikai diplomaták és katonák ellen a térségben.

Az elemzők emlékeztetnek arra, hogy Mark Esper amerikai védelmi miniszter csütörtökön a Fox televíziónak adott interjújában megelőző csapásméréseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az irániak támogatását élvező milíciák újabb támadásokat terveznének amerikai érdekek és személyek ellen Irakban.

A csapásmérést az amerikai politikusok párthovatartozásuk szerint értékelték. A republikánus politikusok kivétel nélkül dicsérték az amerikai elnök döntését, míg néhány demokrata párti politikus megkérdőjelezte a csapásmérés hasznosságát, mondván, hogy szükségtelenül elmérgesíti a helyzetet a térségben és az amerikai-iráni viszonyt.

Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor – aki Donald Trump feltétlen hívének és szoros szövetségesének számít – a Twitteren Trump „bátor cselekedetét” dicsérte, majd Iránnak is üzent. „Az iráni kormánynak: ha még több ilyet akartok, akkor kaphattok még” – írta.

Marco Rubio floridai republikánus szenátor szintén Iránnak küldött üzenetként értelmezte a történteket. Twitter-bejegyzésében Rubio úgy vélte, hogy az irániak figyelmen kívü hagyták Donald Trump korábbi figyelmeztetéseit, mert azt hihették, hogy a belpolitikai viták miatt az amerikai elnök cselekvésképtelen. „Rendkívül alábecsülték (Trumpot)” – írta a floridai szenátor, hozzátéve, hogy Kászim Szulejmáni „csak azt kapta, amit megérdemelt“.

Chris Murphy connecticuti demokrata párti szenátor ugyancsak a Twitteren reagált. Azt írta: Szulejmáni az Egyesült Államok ellensége volt. „Ez nem is kérdéses. A kérdés az hogy vajon Amerika, mindenfajta kongresszusi felhatalmazás nélkül, éppen meggyilkolta Irán második legnagyobb hatalmú emberét, tudván tudva, hogy ezzel akár nagy erejű regionális háború is kezdődhet?” – fogalmazott.

A demokraták elnökjelöltségére pályázó Joe Biden volt alelnök közleményt tett közzé. Ebben leszögezte ugyan, hogy „nincs amerikai, aki gyászolná Kászem Szulejmánit”, de ő is felvetette a Fehér Ház felelősségét. „Trump elnök éppen dinamitot helyezett el egy gyúlékony dobozban, és most magyarázattal tartozik az amerikai népnek azt illetően, hogy milyen stratégiával és tervekkel akarja megőrizni az amerikai katonák és követségi munkatársak biztonságát, népünket és érdekeinket itthon és külföldön egyaránt” – fogalmazott Biden.

Kemény válaszlépés várható az iraki fővárosban végrehajtott amerikai légitámadások után, amelyben meghalt egy iráni tábornok is – közölte pénteken Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője.

Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Kászim Szulejmáni meggyilkolása erősíteni fogja az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni ellenállást a térségben és világszerte – jelentette az iráni állami televízió.

Háromnapos nemzeti gyászt rendelt el pénteken Teheránban Ali Hamenei Kászim Szulejmáni tábornok halála miatt.

Az iráni külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok érdekeit is képviselő bagdadi svájci nagykövetet Szulejmáni megölése miatt – jelentette az al-Dzsazíra arab hírtelevízió.

Az iráni állami televízió kommentárjában az is elhangzott, hogy „a térség népe nem fogja tovább tűrni az amerikai jelenlétet”.

„Súlyos bosszú vár a bűnözőkre” – jelentette ki Ali Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője az iráni kémfőnök elleni amerikai dróntámadás után.

Javad Zarif iráni külügyminiszter a történteket nemzetközi terrorcselekménynek nevezte.

A teheráni egyetem professzora, Seyed Mohammad Marandi egy televíziós interjúban azt üzente: „jönni fog a bosszú”, és a nyugati civileknek, különösen az amerikaiaknak azonnal el kell hagyniuk a Közel-Keletet.

Moszkva szerint „Szulejmáni amerikaiak általi megölése meggondolatlan lépés volt, ami a feszültség növekedéséhez vezet az egész régióban. Szulejmani lojálisan szolgálta Irán nemzeti érdekvédelmének ügyét. Őszinte részvétünket fejezzük ki az iráni népnek” – közölték.

A Hamenei közleményét ismertető iráni állami televízió szerint a legfelsőbb vezető Szulejmánit az „ellenállás nemzetközi arcának” nevezte. „Kászim Szulejmáni tábornoknak, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokának mártírhalála az elmúlt évek fáradhatatlan munkájának a jutalma. Ha Isten is úgy akarja, életműve és életútja nem szakad itt meg, könyörtelen bosszú vár az ő és más mártírok vérét kiontókra” – írta fárszi nyelven Twitter-oldalán a legfőbb iráni vezető.

Ali Hamenei – Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel egybehangzóan – arra figyelmeztetett, hogy Szulejmáni meggyilkolása erősíteni fogja az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni ellenállást.

„Minden ellenségünknek tudnia kellene, hogy az ellenállás dzsihádja kettős motivációval folytatódni fog, és harcosainkat végső győzelem várja a szent háborúban” – írta Hamenei közleményében.

„A Szulejmáni parancsnokot meggyilkoló amerikai terrorista erők kegyetlensége és ostobasága kétségkívül tovább növeli az (Egyesült Államok és Izrael elleni) ellenállást a térségben és világszerte” – áll az iráni külügyminiszter közleményében.

„Játszmájával Donald Trump amerikai elnök az Egyesült Államokat a legveszélyesebb helyzetbe taszította a térségben” – írta a Telegram közösségi portálon Hesszameddin Asena, Haszan Róháni iráni elnök tanácsadója. „Bárki lépi is át a tiltott vonalat, számolnia kell a következményekkel”.

Irán számára a tábornok nemcsak egy harctéri parancsnok volt, de a nemzeti büszkeség és az amerikai szankciók elleni szembenállás jelképe is. Az al-Kudsz támogatta Szíriában Bassár el-Aszad elnököt és az iraki kurdokat a Szaddám Huszein néhai diktátor elleni harcukban. Brigádjai Ali Hamenei ajatolláhnak, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjének vannak alárendelve, akié az utolsó szó minden stratégiai ügyben az iráni alkotmány értelmében.

Több tucat iraki tüntető énekkel, tánccal ünnepelte péntek reggel az amerikai légi csapásban megölt iráni tábornok halálhírét – jelentette az AFP francia hírügynökség fotósa a helyszínről.

„Kászim Szulejmáni, eljött az isteni győzelem” – skandálták a bagdadi kormány és iráni támogatója ellen három hónapja tüntetők az iraki főváros Tahrír terén. A közelmúlt tüntetéseinek során közel 460-an haltak meg és 25 ezren sebesültek meg.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is közzétett a Twitter mikroblog portálon egy videót az ünneplő bagdadi tüntetőkről. „Irakiak, igen, irakiak táncolnak az utcán a szabadságért, hálásak, hogy Szulejmáni tábornok nincs többé” – írta kísérő üzenetében Pompeo.

„Szulejmáni tábornokot az amerikai-cionista ellenség ölte meg, amikor nem tartózkodott a harcmezőn” – írta pénteken közleményében a palesztin Iszlám Dzsihád iszlamista szervezet. A Népi Front Palesztina Felszabadításáért palesztin szervezet részvétét fejezte ki a tábornok halála miatt, akit a palesztin ellenállás támogatójának nevezett.

Bennet Naftali izraeli védelmi miniszter péntek reggelre tanácskozást hívott össze az ország katonai és hírszerzési vezetőivel a Szulejmani elleni csapás miatti biztonsági kérdések megvitatására – írta a Jerusalem Post című izraeli lap. Ezen részt vesz Aviv Kohavi vezérkari főnök is. Értesülések szerint Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő várhatóan megszakítja görögországi látogatását, és visszatér Izraelbe.

Haszan Róháni iráni elnök az iráni állami televízió közlése szerint kijelentette, hogy a Szulejmáni elleni támadás után Irán még keményebben fog ellenállni az amerikai terjeszkedésnek, és még erőteljesebben fogja védelmezni az iszlám értékeit. Hozzátette: Irán és a „térségbeli szabad államok” bosszút állnak a tábornok haláláért.

Iránnak a történtek után sem éri meg konvencionális háborút kiprovokálnia – mondta Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az M1 péntek reggeli műsorában.

Szalai Máté szerint az a legvalószínűbb, hogy amerikai létesítmények, támaszpontok ellen lesznek támadások, de az sincs kizárva, hogy ennél is nagyobb lesz a válasz.

Úgy fogalmazott, hogy „puskaporos a helyzet”, a történteknek nagy a politikai, szimbolikus súlyuk.

Fenyegetésekkel, illetve – a feszültség kiszélesedésének veszélyére figyelmeztetve – önmérsékletre hívó felszólításokkal reagáltak világszerte pénteken a magas rangú iráni tábornok, valamint az Irán által támogatott iraki katonai szövetség vezetője elleni légicsapásra.

Ádil Abdul Mahdi iraki ügyvezető kormányfő közleménye szerint ami történt, az Irak elleni agresszió, az ország szuverenitásának megsértése, amely háborúhoz fog vezetni Irakban, a térségben és a világban. A támadás megsértette az iraki amerikai jelenlét feltételeit is, és emiatt egyeztetnie kell a törvényhozással, hogy megvédje Irak biztonságát és szuverenitását. A kormányfő sürgette a parlament rendkívüli ülésének összehívását is.

Muktada asz-Szadr befolyásos síita hitszónok bejelentette, hogy reaktiválja Amerika-ellenes milíciáját. Kaisz al-Hazali, az egyik iráni támogatású iraki milícia vezetője magas fokú harckészültséget rendelt el fegyvereseinek, és kijelentette, hogy az amerikai katonai jelenlét Irakban rövidesen véget ér.

Az iráni Forradalmi Gárda bosszúért kiáltott pénteken legbefolyásosabb tábornokának halála után, és bejelentette, hogy összehívták a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülését.

A szíriai külügyminisztérium elítélte a gyáva amerikai agressziót, amely szerinte a közép-keleti helyzet súlyos eszkalációját idézi elő – jelentette a SANA hivatalos szíriai hírügynökség.

Haszan Naszralláh, a Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalom vezetője közleményében leszögezte, hogy a Szulejmáni életét kioltó „bűnöző gyilkosok megbüntetése világszerte valamennyi ellenálló (Hezbollah-tag és szimpatizáns) és harcos felelőssége”.

Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti házelnöke arra figyelmeztetett, hogy a Szulejmáni elleni amerikai csapás az erőszak veszélyes kiszélesedését jelenti. „Amerika – és a világ – nem engedheti meg magának a feszültségek olyan eszkalálódását, ahonnan nincs visszatérés”. Pelosi bírálta Donald Trump amerikai elnököt, amiért a kongresszus hozzájárulása nélkül döntött a légicsapásról.

A bagdadi amerikai nagykövetség felszólított minden amerikai állampolgárt, hogy haladéktalanul hagyja el Irakot.

Franciaország elsődleges feladata a közép-keleti helyzet stabilizálása – jelentette ki az RTL rádiónak nyilatkozva Amélie de Montchalin francia Európa-ügyi államtitkár. Hozzátette, hogy magas rangú francia vezetők kapcsolatba fognak lépni térségbeli vezetőkkel. Hangsúlyozta, hogy európai szinten többoldalú kollektív együttműködés keretében kell eljárni.

Az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy az iráni tábornok megölése kockázatos akció, növeli a feszültséget a Közép-Keleten. A 2015-ben Iránnal kötött atomalkut szintén aláíró Kína aggodalmának adott hangot. Keng Suang külügyi szóvivő nyugalomra és önmérsékletre szólította fel az érintetteket a feszültség újabb kiszélesedésének elkerülése érdekében.

Mély aggodalmát fejezte ki a török külügyminisztérium a Washington és Teherán közti feszültség éleződése miatt, miután az Egyesült Államok péntekre virradóra Bagdad repülőterénél légicsapásban megölt egy magas rangú iráni tábornokot, valamint az Irán által támogatott iraki milíciák vezetőjét.

A tárca közleményében arra figyelmeztetett, hogy a támadás, és különösen Irak konfliktusövezetté tétele árthat a közel-keleti térség békéjének, biztonságának és stabilitásának.

A török külügyminisztérium hangsúlyozta: a hasonló lépések fokozzák az erőszakot, amelynek minden érintett fél a kárát látja. A tárca leszögezte, hogy Törökország mindig ellenezte a régió külső befolyásolását, a merényleteket és a felekezeti viszályt, egyúttal arra kérte az érintetteket, hogy a józan ész szerint cselekedjenek és a diplomáciát részesítsék előnyben.

Brit stratégiai elemzők egybehangzó helyzetértékelései szerint csaknem bizonyos, hogy Irán valamilyen módon megtorolja Kászim Szulejmáni tábornok halálát, de valószínűtlen az Egyesült Államok és Irán közötti totális háború.

James Worrall, a Leedsi Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal és közel-keleti tanulmányokkal foglalkozó professzora pénteki elemzésében úgy fogalmazott: a rajtaütés valószínűleg a térségi helyzet lehetséges legjelentősebb lehetséges eszkalációja, nem számítva az Irán elleni közvetlen légtámadások lehetőségét.

Worrall professzor szerint nagyon valószínűtlen, hogy a további fejlemények a közvetlen régió határain belül maradnak. „Tekintettel arra, hogy Iránnak minden földrészen vannak műveleti egységei és szimpatizánsai, a megtorlás bárhol, bármilyen formában elképzelhető, és az Egyesült Államok nem sokat tehet ennek megakadályozására” – hangsúlyozta a szakértő.

Hozzátette: a Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalom valószínűleg kiaknázza a pillanat nyújtotta lehetőséget, de az eszkaláció rövid távon Teheránnak is jól jön, mivel a kialakult helyzet várhatóan csökkenti a rezsimre nehezedő belső nyomást, és mozgósító erővel hat.

Worrall professzor szerint a legutóbbi időszak meglehetősen súlyos, részleges felkeléssé fajult zavargásai, amelyek valós problémává kezdtek válni az iráni rendszer számára, valószínűleg elnyugszanak.

Alex Waterman professzor, aki ugyancsak a Leedsi Egyetemen biztonságpolitikai kérdésekkel és a terrorizmussal összefüggő kutatásokat végez, pénteki helyzetértékelésében hangsúlyozta ugyanakkor, hogy jóllehet Irán bizonyosan nem hagyja válasz nélkül Kászim Szulejmáni megölését, valószínűtlen azonban a totális háború kirobbanása az Egyesült Államok és Irán között. Waterman professzor szerint Irán szempontjából sokkal kívánatosabb útnak tűnik az Irakban és Afganisztánban lévő amerikai érdekeltségek elleni támadások végrehajtása, mint a hagyományos háborús eszkaláció.

Ian Shepherdson, az egyik legnagyobb londoni piaci elemzőház, a Pantheon Macroeconomics főközgazdásza pénteki elemzésében szintén azt a véleményét hangsúlyozta, hogy valószínűtlen a totális háború az Egyesült Államok és Irán között. Shepherdson szerint ugyanis az iráni vezetésnek jó eséllyel nincsenek öngyilkos hajlamai, így kétséges, hogy megkockáztat-e olyan lépéseket, amelyek például Teherán elleni amerikai légicsapásokhoz vezethetnek.

A szakértő szerint ugyanakkor a háború kockázata is elég ahhoz, hogy kockázati felár érvényesüljön az olajárakban, a magasabb olajárak viszont az olajfelhasználó gazdaságokban pótlólagos adóhoz hasonló hatást fejtenek ki.

A globális napi olajfogyasztás jelenleg hozzávetőleg 100 millió hordó, és ez azt jelenti, hogy minden öt dollárnyi áremelkedés éves szintre vetítve 183 milliárd dollárnyi pótlólagos adóval terheli az olajfelhasználó gazdaságokat; ez a globális hazai össztermék (GDP) éves értéknek 0,1 százaléka – fejtegette Shepherdson. Hozzátette: az Egyesült Államok egyszerre hatalmas olajtermelő és olajfelhasználó, napi termelése 13 millió, napi fogyasztása 21 millió hordó.

Ebből akár az is következhetne, hogy az olajárak emelkedésének nettó hatása lassítja az amerikai gazdaság növekedését, de a legutóbbi tapasztalatok ennek éppen az ellenkezőjére utalnak, mivel az olajipar beruházási aktivitása erőteljesen érzékeny az olajárak változására már rövid távon is.

Amikor az olajárak 2014 és 2016 között összeomlásszerű mértékben csökkentek, az amerikai olajiparban végrehajtott beruházások értékének visszaesése nagyobb gazdasági kárt okozott az olcsóbb üzemanyagok jelentette lakossági reálbér-növekmény növekedési felhajtóerejénél, és az amerikai gazdasági növekedés üteme markánsan lassult.

„A 2018 első negyedével zárult három év olajár-emelkedése közepette ugyanakkor gyorsult az amerikai hazai össztermék növekedése a fogyasztói reálbérekre gyakorolt negatív hatás ellenére is” – hangsúlyozta pénteki helyzetértékelésében a Pantheon Macroeconomics londoni főközgazdásza.

Aggodalmát fejezte ki Kászim Szulejmáni tábornoknak, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokának halálával kapcsolatban Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök a francia fél kezdeményezésére folytatott telefonbeszélgetésük során – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.

„Mindkét fél (Putyin és Macron) aggodalmának adott hangot Kászim Szulejmáni tábornoknak, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokának halálával kapcsolatban, aki a bagdadi repülőtér ellen végrehajtott amerikai rakétatámadásban vesztette életét” – áll a Kreml közleményében. A felek megállapították, hogy a rakétatámadás súlyosan kiélezheti a helyzetet a régióban – tette hozzá a Kreml.

A francia elnöki hivatal, az Élysée-palota tájékoztatása szerint Macron szoros kapcsolatban marad orosz hivatali kollégájával az iraki helyzet miatt, hogy elkerüljenek egy újabb, veszélyes feszültségfokozódást, és önmérsékletre szólít fel minden felet. Az orosz államfővel péntek reggel folytatott beszélgetés során Macron megerősítette Franciaország elköteleződését Irak szuverenitása és biztonsága, valamint a régió stabilitása iránt, és arra szólított fel, hogy Irán gyorsan térjen vissza nukleáris kötelezettségei teljes mértékű betartásához, és tartózkodjon a provokációtól – áll a közleményben.

Az orosz védelmi minisztérium közleményében úgy fogalmazott: Szulejmáni meggyilkolása a hadi-politikai helyzet súlyos eszkalációjához vezet a Közel-Keleten, és súlyosan negatív következményekkel jár a nemzetközi biztonság egész rendszerére nézve.

Az amerikai védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a légicsapásokat Donald Trump elnök rendelte el. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a csapásméréssel egy küszöbön álló támadásnak vették elejét. Kiemelte, hogy az amerikai hírszerzés információi vezettek a célzott támadáshoz.

Tízezrek tüntettek pénteken Irán több városában az Egyesült Államok ellen, amelynek légicsapásaiban életét vesztette Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka.

A tüntetők a Teherán szívében található Homeini Moszalla mecset előtt olyan szlogeneket skandáltak, mint hogy „Halál az Egyesült Államokra”, „Halál Izraelre”, és bosszút követeltek az al-Kudsztól. A résztvevők némelyike amerikai és izraeli zászlókat égetett.

Az iráni Forradalmi Gárda hivatalos honlapján megjelentetett közleményében kegyetlen bosszút ígért a bűnösök ellen aljas vérontásukért. Bosszút ígért Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető, Haszan Naszralláh, a Hezbollah libanoni síita szervezet vezetője, a jemeni húszi síita felkelők pedig – akiket azzal vádolnak, hogy segítséget fogadnak el Irántól – az Egyesült Államok elleni gyors és direkt válasszal fenyegetőztek.

Az olasz kormány tagjai aggodalommal kommentálták a nemzetközi feszültség növekedését Kászim Szulejmáni iráni tábornok halálát követően, míg Matteo Salvini, az ellenzéki, jobboldali Liga párt vezetője szerint Olaszországnak és az Európai Uniónak meg kell köszönnie Donald Trump amerikai elnöknek, hogy eltette láb alól a világ egyik legveszélyesebb emberét.

Luigi Di Maio olasz külügyminiszter a tárca által ismertetett közleményében adott hangot erőteljes aggodalmának. A külügyminiszter önmérsékletre és felelősségérzetre szólított fel, a párbeszéd előnyben részesítését szorgalmazta, hogy elkerülhessék az egész térségre nézve súlyos következményeket.

A Luigi Di Maio vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S) véleményét a párt egy másik politikusa, Alessandro Di Battista fejtette ki, aki gyávának és veszélyesnek nevezve az amerikai légicsapást. Di Battista kijelentette, hogy Rómának nem szabad megszakítania kapcsolatait Teheránnal, mivel Irán soha nem jelentett fenyegetést Olaszország számára.

Luca Zingaretti, egy másik kormánypárt, a baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára minél gyorsabb európai diplomáciai kezdeményezést sürgetett a helyzet rendezése érdekében.

Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök, a szintén kormánypárt Élő Olaszország (IV) vezetője Twitter-fiókján azt írta, a 2020-as év is az olaszországi politika kicsinyes vitáival kezdődött, miközben a líbiai és a közel-keleti eseményekkel szemben Olaszországnak és Európának lépést kell váltani és ismét szerepet vállalni a nemzetközi külpolitikában.

Matteo Salvini a közösségi médiában kifejtette, hogy a szabad nőknek és férfiaknak, a félelemben hallgató Olaszországgal és Európai Unióval szemben, köszönetet kell mondani Trumpnak és az amerikai demokráciának, hogy eltette láb alól a világ egyik legveszélyesebb és legkegyetlenebb emberét.

Másképpen vélekedett a Ligával szövetséges Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke, aki szerint a közel-keleti helyzet nem stadionba illő szurkolást, hanem kiemelt figyelmet igényel.

Olaszország iráni nagykövetsége közleményben ítélte el Kászim Szulejmáni halálát, valamint ugyanezt szorgalmazta az olaszországi politika, szervezetek, média részéről.

Ferenc pápa "tájékozott", és imájával is kíséri az Iránban és térségében zajló eseményeket - közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő az olasz hírügynökségekkel péntek este.

Leo Boccardi érsek, Teheránban szolgáló apostoli nuncius a Vatikáni Rádiónak, majd az olasz hírügynökségeknek adott interjúkban megerősítette, hogy Ferenc pápát folyamatosan tájékoztatják az Iránban és az egész térségben történő eseményekről. Boccardi a Szentszék aggodalmát hangsúlyozta.

A vatikáni diplomata beszámolója szerint "erősödő feszültség" érezhető Iránban. Kifejtette, hogy a Kászim Szulejmán iráni tábornok halálát követő utcai megmozdulásokat kezdetben a hitetlenkedés uralta, ami azután erőszakos tiltkozássá alakult át. Az apostoli nuncius úgy vélte, a feszültség soha nem látott méreteket öltött, és ez tovább komplikálja a térségben már korábban is "izzó" helyzetet.

Leo Boccardi a béke és párbeszéd útjának követésére szólította fel az egész nemzetközi közösséget. "A történelem megtanította, hogy a háború és a fegyverek nem kínálnak megoldást a mai világ problémáira sem. A tárgyalásban kell hinni" - jelentette ki a vatikáni nagykövet.

Emlékeztetett, hogy a katolikus egyház Ferenc pápa vezetésével két napja, január elsején tartotta meg a béke világnapját.

Visszafogottságra és felelősségvállalásra szólított fel pénteken Brüsszelben Josep Borrel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Kászim Szulejmáni iráni tábornok halálát követő feszült nemzetközi helyzetben.

A politikus Charles Michel, az Európai Tanács elnöke után másodikként reagált a péntek reggeli bagdadi amerikai légicsapásra, amelyben Szulejmáni mellett megölték Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjét is.

"Meg kell állítani az erőszak körforgását, mielőtt teljesen ellenőrizhetetlenné válik. Az összes érintett félnek a legnagyobb mértékű visszafogottságot kell gyakorolnia és felelősséget tanúsítani ebben a kritikus helyzetben " - hangsúlyozta sajtóközleményében Borrell.

Az uniós vezető kijelentette, hogy a jelenlegi válság évek stabilizációs erőfeszítéseit veszélyezteti Irakban. A feszültség fokozódása az egész régiót is fenyegeti - tette hozzá. Párbeszédre van szükség ahhoz hogy a Közel-Kelet hosszú távon stabil maradjon. Az EU készen áll mindegyik féllel együttműködni annak érdekében, hogy hatástalanítsa a feszültséget, és elkerülje a válságot, amely veszélybe sodorja az évek során Irak stabilizációjára tett erőfeszítéseket - közölte.

"A kialakuló válság fenyegeti az egész régiót, amely mérhetetlenül szenved, és amelynek lakossága megérdemli, hogy végre békében éljen. További párbeszédre és erőfeszítésre van szükség a kölcsönös megértés elősegítése érdekében, valamint azért, hogy hosszú távú megoldásokat dolgozzanak ki a Közel-Kelet stabilizálására" - hangoztatta Josep Borrell.

Az amerikai kormányzat nem törekszik rendszerváltoztatásra Iránban - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök péntek délután a floridai Palm Beachen lévő Mar-a-Lago villájában tett rövid nyilatkozatában.

Az elnök azt mondta: Kaszám Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges alakulatának parancsnokát "akció közben kapták rajta, és így végeztek vele". Közölte, hogy a célzott támadást az ő parancsára hajtották végre. Hozzáfűzte: Szulejmáni "rémuralmának vége".

Az elnök közlése szerint Szulejmáni küszöbön álló merényleteket és aljas támadásokat tervezett amerikai katonák és diplomaták ellen. Kifejtette azt is, hogy a korábban iraki célpontok elleni támadásokat és a bagdadi nagykövetség elleni akciót szintén ő (Szulejmáni) irányította, sőt, ő vezette a teheráni kormányzat elleni korábbi tüntetések elfojtását is.

Donald Trump hangsúlyozta, hogy "az iráni rezsim agressziójának a térségben - beleértve az általa támogatottak destabilizáló tevékenységét is - véget kell érnie és most kell véget érnie". Leszögezte, hogy Washington azért hajtott végre célzott támadást Bagdadban, hogy megelőzzön, és ne megindítson egy háborút. "Nem törekszünk rendszerváltoztatásra Iránban" - jelentette ki és egyúttal "mély tiszteletéről" biztosította az irániakat.

Trump ismételten hangsúlyozta, hogy kész és felkészült bármilyen akcióra annak érdekében, hogy megvédje az amerikaiakat.

Nyilatkozata után Trump nem adott lehetőséget a jelenlévő újságíróknak, hogy kérdéseket tegyenek fel.

Beszéde előtt nem sokkal Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője Washingtonban közleményt adott ki, amelyben tudatta: Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonon egyeztetett Mohammad el-Halboszival, a bagdadi parlament elnökével. A közlemény szerint a két politikus egyetértett abban, hogy csökkenteni kell a feszültséget Irakban és az egész térségben.

Közben a Fehér Ház egyik tisztségviselője újságírókkal közölte, hogy az amerikai kormányzat a Kazáli Hálózat nevű iraki síita paramilitáris csoport terrorista szervezetté nyilvánítására készül. A Pentagon (védelmi minisztérium) megerősítette azokat a korábbi sajtóértesüléseket, amelyek szerint a kormány újabb katonákat küld a térségbe. A tárca szóvivője szerint a katonákat Kuvaitba telepítik.

Az amerikai sajtóban egymás után jelennek meg részletek Kászem Szulejmáni iráni tábornok és Abu Mahdi al-Muhandisz iraki milicista vezető pénteki bagdadi likvidálásának előzményeiről.

A The Wall Street Journal című lap szombati információi szerint Donald Trump amerikai elnök nem csütörtökön hozott döntést a Szulejmáni és Al-Muhandisz elleni célzott támadásról, hanem még december 27-én, azt követően, hogy az Irán támogatását élvező milicisták az iraki Kirkuk közelében lévő amerikai támaszpont ellen támadást intéztek, amelyben életét vesztette az amerikai hadsereg egyik alvállalkozója - egy nyelvész - is.

Az amerikai hírszerzés és biztonsági szolgálatok akkor - a lap információi szerint - egybehangzóan arról tájékoztatták a karácsonyi ünnepeket már a floridai villájában töltő Trumpot, hogy az amerikai érdekeltségek elleni merényleteket Kászem Szulejmáni irányította, és Libanonban, Szíriában, valamint Irakban további offenzívákat készít elő.

A Fehér Ház egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselője a The Wall Street Journal munkatársának elmondta: Mike Pompeo külügyminiszter, Mark Esper, a védelmi tárca irányítója és Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője akkor vitatta meg a floridai Mar-a-Lago villában Trumppal a kialakult helyzetet. Meggyőzték őt arról: "most van ésszerű esély arra", hogy a csapásméréssel nem háborút robbantanak ki, hanem az Iránon belüli "mérsékelt erőket" erősítik. A politikusok részletesen megvitatták a csapásmérés jogi hátterét is, azt, hogy Szulejmániék likvidálása minősíthető-e önvédelemnek.

Washington tisztában volt azzal, hogy a Mar-a-Lagóban történt egyeztetés után öt nappal Szulejmáni Bagdadba érkezik repülővel. "Ekkor vált alkalmas célponttá" - idézte a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) munkatársát a The Wall Street Journal. A bagdadi nemzetközi repülőtérről a fővárosba bevezető úton ugyanis nagyon kevés kijárat van és az utat végig magas fal övezi. Ez az amerikai döntéshozók számára - a lap megfogalmazása szerint - "optimális helyszín volt a célzott likvidáláshoz".

Kászem Szulejmáni alig indult el a repülőtéri úton, amikor a konvoját dróntámadás érte.

A lap kitért arra is, hogy az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzata idején - amikor már tartottak az iráni atomprogramról folyó tárgyalások - Washington végig figyelemmel kísérte Kászem Szulejmáni tevékenységét, sőt, hallgatólagosan beleegyezett abba is, hogy az iráni tábornok repülőgépe ugyanabban az iraki légikikötőben parkoljon, ahol a különleges műveletek főparancsnokságát vezető Tony Thomas amerikai tábornok repülője szokott állni. A Pentagon egyik stratégája ezt "nem hivatalos tűzszünetként" értékelte.

A The Wall Street Journal információi szerint a Trump-kormányzat első két évében az illetékes döntéshozók többször is megvitatták Szulejmáni eltávolításának lehetőségét. Ám nehéz volt meghatározni a tartózkodási helyét, annál is inkább, mivel nagyon ritkán és akkor is csupán rövid időre hagyta el Iránt. Ezért nem született döntés a likvidálásról.

Az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) elhangzott összeállítás szerint Mike Pompeónak már évek óta célkeresztjében volt az iráni tábornok.

Pompeo már 2015-ben - amikor még Kansas republikánus képviselője volt a washingtoni kongresszusban - rendszerváltozást szorgalmazott Iránban, és Kászem Szulejmánit nevezte meg a második legfontosabb embernek perzsa földön. Akkor egy rendezvényen arról beszélt, hogy Szulejmáni kezéhez "amerikaiak százainak vére tapad". Az NPR felidézte, hogy Pompeo 2017 júliusában, amikor már a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője volt, a coloradói Aspenben évente megrendezett híres biztonsági fórumon is beszélt Szulejmániról. Arra a kérdésre, hogy realista, vagy járható megoldás-e a rendszerváltoztatás Iránban, azt felelte: "a bajkeverők, Kászem Szulejmáni és a bandája, nem megválasztott tisztségviselők. Mi ezekre az emberekre figyelünk halál komolyan, hogy ne folytathassák tevékenységüket és ne legyen hatalmuk".

A rádióműsorban emlékeztettek arra is: Pompeo még abban az évben bejelentette, hogy levelet intézett Szulejmánihoz és Irán más, egyébként meg nem nevezett vezetőihez. A levélben arra figyelmeztette őket, hogy egyre veszélyesebb magatartást tanúsítanak Irakban, és az Egyesült Államok őket fogja felelősnek tartani az Irakban lévő amerikai érdekeltségek elleni bármely támadásért. "Ez világos üzenet volt, de biztosak akartunk lenni abban, hogy Szulejmáni és az iráni vezetők megértették, mit akarunk" - jelentette ki az akkor még CIA-vezető Pompeo egy Ronald Reagan elnökről elnevezett nemzetvédelmi fórumon Dél-Kaliforniában.

(MTI - Mandiner nyomán)

Kapcsolódó: Na vajon ki jár most örömtáncot a perzsa vezető meggyilkolása miatt?