Az orosz hadsereg Ukrajna elleni háborújában hétfőn éjjel is folytatta a főváros, Kijev és a keleti Harkov ostromát, még ha kisebb intenzitással is, mint napközben, valamint műholdképek tanúsága szerint egy több mint 60 kilométer hosszú orosz katonai járműoszlop tart Kijev felé - jelentették hírügynökségek. /Frissülő cikk./
Zoom
Fotók: Maxar Technologies / Reuters
Zoom
Harkovban az orosz katonák felrobbantottak több transzformátort, emiatt áramkimaradás és vízhiány keletkezett sok lakásban - közölte Ihor Terehov polgármester. Napközben az orosz erők Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a várost, már akkor több tucatnyi civil meghalt és több száz megsebesült.
Az ukrán állami média jelentette, hogy a déli Herszon város ostroma is elkezdődött, és az orosz szakadárok elfoglalták Nyikolajevka várost a donyecki régióban.
A műholdképeket készítő Maxar Technologies amerikai cég közölte, hogy egy 64 kilométer hosszú, meglehetősen elnyújtott orosz katonai konvoj halad Kijevhez észak felől. A Maxarnál ukrajnai támadásra készülő szárazföldi erőket és támadó helikoptereket is láttak műholdképeken Fehéroroszország déli részén.
Kuleba: Washington még több szankciót és még több fegyvert ígért
Antony Blinken amerikai külügyminiszter még több Moszkva-ellenes szankciót és Ukrajnának szállítandó még több fegyvert ígért ukrán hivatali kollégájának, Dmitro Kulebának hétfő esti telefonbeszélgetésükben utóbbi elmondása szerint.
Az Egyesült Államok nyugati szövetségeseivel együtt már számos büntetőintézkedést bevezetett Oroszország ellen amiatt, hogy megtámadta Ukrajnát, valamint jelentős fegyversegélyt nyújtott utóbbinak tavaly ősszel, majd decemberben, most pénteken pedig Joe Biden elnök utasította a külügyminisztériumot, hogy az amerikai készletekből adjanak át Ukrajnának további 350 millió dollár értékű fegyvert.
Washington viszont visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kérését, hogy az Egyesült Államok létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében, ezzel megvédve Ukrajnát az orosz légitámadásoktól. Washington szerint ez nagyon veszélyes volna, mert ezáltal az Egyesült Államok kerülne nyílt konfrontációba Oroszországgal, hiszen az intézkedést az amerikai erőknek ki is kellene kényszeríteniük. A kérés visszautasításáról Jen Psaki fehér házi szóvivő tájékoztatta az újságírókat.
Zelenszkij a Facebookon egy videóüzenetben azt is kérte hétfőn este a világ összes országától, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás, de különösen Harkov ostroma miatt tiltsanak ki repülőtereikről minden orosz repülőgépet, kikötőikből pedig minden orosz hajót, sőt fontolják meg, hogy egész légterükből kitiltják az orosz gépeket. Az elnök nem részletezte, hogy hogyan képzeli el mindezt, a repüléstilalmakat szerinte ki lehet kényszeríteni - jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Zelenszkij ezenkívül háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta meg Oroszországot, és kijelentette, hogy ezért nemzetközi bíróság elé kellene állítani. Panaszkodott arra, hogy az orosz hadsereg aközben is folytatta a bombázást Ukrajnában, hogy folytak az ukrán-orosz béketárgyalások az ukrán-fehérorosz határon.
Egy magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő azt mondta hétfőn a Reuters szerint, hogy az Egyesült Államok nem lát semmilyen orosz katonai intézkedést azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette vasárnap: különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el a hadsereg elrettentő erőinél. Több volt amerikai tisztségviselő és szakértő azonban figyelmeztet, hogy hiba volna Putyin bejelentését figyelemelterelésnek vagy nagyotmondásnak tekinteni, mert ha sarokba szorítva érzi magát, akkor ez valódi fenyegetéssé válhat.
Macron óvatosságra és visszafogottságra kérte a francia hadsereget
Emmanuel Macron francia elnök a hadseregnek szóló hétfő esti üzenetében azt írta: számít a testület "fokozott óvatosságára" és "kellő visszafogottságára", ha esetleg belekeveredne az orosz-ukrán konfliktusba.
"Tudom, hogy számíthatok arra: feladataik végrehajtása során fokozott óvatosságot és az esetleges beavatkozásokkor kellő visszafogottságot tanúsítanak" - írta a levélben, amelynek részleteit az elnöki hivatal tette közzé.
Emmanuel Macron az Ukrajna ellen csütörtökön elindított orosz inváziót "a Szovjetunió vége óta az orosz rezsim legsúlyosabb és leggátlástalanabb hatalmi megnyilvánulásának" nevezte, emlékeztetve arra, hogy a francia erőknek "rendszeresen voltak súrlódásai az orosz reguláris és irreguláris erőkkel" az Atlanti-óceánon, a Közel-Keleten, a Földközi-tengeren és Afrikában. Arra is emlékeztetett, hogy az orosz államfő a minap különleges készültséget rendelt el az orosz elrettentő erőknél.
"Az orosz rezsim az erőt vállaltan a véleménynyilvánítás módjaként használja a nemzetközi kapcsolataiban, akkor is, ha senki nem fenyegette vagy támadta meg. Most ismét a katonai agresszióhoz nyúlt Ukrajnával szemben, és Ukrajnán keresztül a szabadság, a szuverenitás, a jog, az adott szó és a demokrácia elvei ellen, amelyeket Európa és szövetségesei képviselnek" - fogalmazott a közlemény szerint Emmanuel Macron.
"Ebben a nagyon feszült helyzetben Franciaország ismét számíthat a hadseregére" - fogalmazott az államfő, aki kifejezte "bizalmát és háláját" a francia katonák elkötelezettsége iránt.
Putyin mentális állapotáról is szó volt egy amerikai megbeszélésen
Az Egyesült Államokban tartott tárgyaláson, amelyen Oroszország Ukrajna elleni agressziójáról volt szó, az egyik téma Putyin mentális állapota volt – számolt be az Unian.
A megbeszélések alatt kérdések merültek fel Vlagyimir Putyin orosz elnök mentális állapotával kapcsolatban, de a kormányzat képviselői nem adtak egyértelmű válaszokat az amerikai sajtó szerint.
Chuck Grassley szenátor, aki jelen volt a szenátusi tájékoztatón, megerősítette, hogy tényleg téma volt Putyin mentális állapota, de nem kívánta részletezni az elhangzottakat. Közölte ugyanakkor, hogy a tájékoztatás ellenére személyesen aggódik Putyin elmeállapota miatt.
Brit belügyminiszter: százezer ukrán telepedhet le Nagy-Britanniában családegyesítés révén
A brit belügyminiszter szerint százezer ukrán állampolgár telepedhet le Nagy-Britanniában családegyesítés révén.
Priti Patel a londoni alsóháznak küldött, a tárca által hétfő este ismertetett tájékoztatásában közölte: a brit kormány minden brit állampolgárnak, és mindenki másnak is, aki törvényesen telepedett le Nagy-Britanniában, lehetőséget nyújt arra, hogy Ukrajnában élő közvetlen hozzátartozóit Nagy-Britanniába hozassa.
Patel szerint ez az intézkedés önmagában százezer ukrán állampolgárnak teszi lehetővé, hogy menedékre leljen, munkát vállalhasson és igénybe vehesse a közszolgáltatásokat Nagy-Britanniában.
A brit belügyminiszter közölte: a kormány lehetővé tette azt is, hogy a brit állampolgárok Ukrajnában élő közvetlen rokonai, akiknek vízumra van szükségük a nagy-britanniai beutazáshoz, az ukrajnai Lvivben kialakított ideiglenes elfogadóhelyen, illetve a Magyarországon, Lengyelországban, Moldovában és Romániában működő brit vízumosztályokon is beadhatják Nagy-Britanniába szóló vízumkérelmüket.
Priti Patel tájékoztatása szerint a brit kormány az elmúlt hetekben feldolgozó stábok "özönét" irányította át ezekre a helyszínekre, és a vízumkérelmek elbírálása néhány óra alatt megtörténik.
A brit belügyminiszter hozzátette: a brit kormány az érintett ukrán állampolgárok esetében enyhítette a bevándorlási törvényben előírt angol nyelvismereti követelményeket és a letelepedéshez szükséges javadalmazási minimumot is.
Priti Patel tájékoztatója szerint ha egyes brit állampolgárok ukrajnai családtagjai nem felelnek meg a szokásos jogosultsági követelményeknek - de a biztonsági ellenőrzésen átmennek -, a brit belügyminisztérium vízum- és bevándorlási osztálya az érvényes bevándorlási szabályok figyelmen kívül hagyásával tizenkét hónapra szóló nagy-britanniai tartózkodási engedélyt állít ki nekik.
A brit kormány mindemellett legalább 2022 decemberéig meghosszabbítja azoknak az ukránoknak a tartózkodási engedélyét, akik átmeneti munkavállalási engedéllyel dolgoznak a brit gazdaság bizonyos szektoraiban.
A brit EU-tagság megszűnése után a brit kormány új bevándorlási szabályozást honosított meg, amely főleg a szakképzettség és az angol nyelvtudás alapján pontozásos kritériumrendszert alkalmaz a külföldiek nagy-britanniai letelepedési és munkavállalási kérelmeinek elbírálásához, függetlenül attól, hogy a kérelmezők az Európai Unióból vagy máshonnan érkeznek.
Kanada nem vesz olajat Oroszországtól, és fegyvert szállít Ukrajnának
Kanada egyelőre nem vesz több kőolajat Oroszországtól az Ukrajna elleni háborúja miatt, viszont harckocsi-elhárító fegyverrendszereket és ezekhez modern lőszereket szállít Ukrajnának - jelentette be hétfőn Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.
Trudeau indoklása szerint azért az olajimport leállítását választotta a kormány, mert ebből van az egyik legjelentősebb bevétele Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és oligarcháinak. Az orosz szövetségi bevételek több mint egyharmada a kőolajexportból származik, és bár Kanada az utóbbi években már nagyon kevés orosz olajat vásárolt, ez az intézkedés szerinte hatásos lesz.
Viszont az észak-amerikai ország további fegyvereket fog szállítani Ukrajnának "az orosz hadsereggel szembeni hősies küzdelméhez" - mondta újságírók előtt Ottawában. A kanadai médiahatóságnak pedig meg kellene fontolnia, hogy az RT orosz állami tévét kivegyék a médiakínálatból az országban - tette hozzá a kormányfő.
Anita Anand kanadai védelmi miniszter utána elmondta, hogy száz Carl Gustaf márkájú harckocsi-elhárító fegyverről és kétezer hozzávaló rakétáról van szó, amelyeket a lehető leggyorsabban leszállítanak.
Az Egyesült Államok kiutasít egy tucat orosz diplomatát
Az Egyesült Államok kiutasít tizenkét orosz diplomatát biztonsági megfontolásból. Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-nagykövete hétfőn újságíróknak számolt be arról, hogy az érintett diplomatáknak március 7-ig kell elhagyniuk az Egyesült Államokat. Kijelentette, hogy Oroszország válaszolni fog a lépésre, mert ez a diplomáciai gyakorlat.
Nyebenzja az ügyet felvetette a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT) az ukrajnai humanitárius helyzetre tekintettel összehívott tanácskozáson is. Az orosz diplomata az Egyesült Államok ellenséges intézkedésének minősítette a történteket mondván, az amerikai vezetés ezzel megsértette kötelességeit az ENSZ New York-i székhelyének házigazdájaként, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatokat szabályozó bécsi egyezményeket is.
Richard Mills, az Egyesült Államok helyettes ENSZ-képviselője azzal válaszolt, hogy a távozásra felszólított diplomaták e státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységekben vettek részt.
"Felkérték őket a távozásra, így többé nem árthatnak a fogadó állam nemzetbiztonságának" - mondta Mills, hozzátéve, hogy a döntés az ENSZ székhelyére vonatkozó egyezménnyel összhangban született.
Olivia Dalton, az amerikai ENSZ-misszió szóvivője az érintett orosz diplomatákat "hírszerzési ügynökökként" jellemezte, akik az Egyesült Államok nemzetbiztonságára nézve káros tevékenységet végeztek, vagyis "kémkedtek". "A lépés már több hónapja érett" - fűzte hozzá a szóvivő.
Zeman engedélyezné, hogy cseh állampolgárok Ukrajnába mehessenek harcolni
Milos Zeman cseh államfő a szóvivője szerint pozitívan viszonyul ahhoz a lehetőséghez, hogy cseh állampolgárok törvényes kivételt kaphassanak, és Ukrajnába utazhassanak harcolni. Zeman a kérdést csütörtökön megvitatja Petr Fiala kormányfővel és kikéri a védelmi, a belügyi és a külügyi tárca véleményét is - közölte Jirí Ovcácek elnöki szóvivő hétfőn a CTK hírügynökséggel.
Jakub Janda, az Európai Értékek nevű agytröszt igazgatója szerint már több száz cseh állampolgár jelezte, hogy szeretne Ukrajnába menni, és ott az oroszok ellen harcolni. Janda felszólította az érdeklődőket, hogy a közös fellépés érdekében vetessék nyilvántartásba magukat.
Csehországban törvény tiltja a külföldi hadseregekben történő szolgálatot, erre csakia elnöki engedély alapján van lehetőség. Vezető cseh politikusok most azt mérlegelik, hogy Ukrajna esetében módosítanák a jogszabályt - jegyezte meg a hírügynökség.
"Elvileg az államfő kedvezően viszonyul ehhez az ügyhöz" - mondta Jirí Ovcácek a CTK-nak.
Az Európai Értékek intézet már kidolgozta az érdeklődők számára azt a kérvényjavaslatot is, amellyel az állampolgárok az elnökhöz fordulhatnának. A cseh hatóságoknak egyelőre nincs tudomásuk arról, hogy állampolgáraik engedély nélkül bekapcsolódtak volna az ukrajnai harcokba. A múltban néhány olyan eset is volt, amikor csehek engedély nélkül az orosz szakadárok oldalán harcoltak Ukrajnában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap közölte, hogy Ukrajna "nemzetközi alakulatot" hoz létre azoknak a külföldi önkénteseknek, akik szeretnének részt venni az oroszok elleni harcokban. "Ez lesz a legfontosabb bizonyítéka annak, hogy támogatják országunkat" - tette hozzá. A tájékoztatás szerint az érdeklődőknek az országukban lévő ukrán nagykövetségen kell jelezniük csatlakozási szándékukat.
A dánok tették lehetővé elsőként, hogy állampolgáraik csatlakozhassanak az Ukrajnában zajló háborúhoz. Ezt maga Mette Frederiksen miniszterelnök jelentette be vasárnap, nem sokkal azután, hogy az ukrán kormány segítséget kért. Frederiksen azt mondta, hogy ezt a döntést mindenkinek magának kell meghoznia. Kiemelte, hogy ez minden Dániában élő ukránra, és azokra is vonatkozik, akik úgy érzik, hogy önkéntesen segíteni akarnak a frontvonalon.
London nevében támogatta Zelenszkij ötletét Liz Truss brit külügyminiszter is. Ben Wallace brit védelmi miniszter azonban hétfőn a BBC-nek bírálta a külügyminiszter előző napi kijelentését, s úgy fogalmazott: "vannak ennél jobb módszerek is" az ukrajnai biztonság támogatására azok számára, akik nem részesültek megfelelő kiképzésben és nem szereztek katonai tapasztalatokat a brit hadseregben.
Országszerte szólnak a légvédelmi szirénák
Ukrajnának kedden sincs nyugodt hajnala, nyugati lapok egybehangzó értesülése szerint lényegében az egész országban szólnak a légvédelmi szirénák.
Rakétatámadás volt a román határ közelében
Rakétatámadást hajtottak végre az Odessza megyében található Loscsénovka településen, az izmaili járásban – írta közösségi oldalán Andrij Abramenko, a járás vezetője.
Abramenko közösségi oldalán arról tájékoztatta a helyieket, hogy a támadás az ott található katonai bázis ellen irányult. Mindenkit arra kértek, hogy maradjanak otthon.
A település egyébként mintegy 17 kilométerre található a román és csaknem 30 kilométerre a moldáv határtól.
Ausztrália fegyverekkel, Tajvan orvosi eszközökkel segíti Ukrajnát
50 millió amerikai dollár, azaz átszámítva 16,6 milliárd forint értékben küld fegyvereket Ukrajnának Ausztrália, jelentette be helyi idő szerint kedd reggel Scott Morrison miniszterelnök. Mint mondta, halálos és nem halálos eszközöket is küldenek majd ebből, bár konkrétumokat nem akart mondani erről, mert „nem akarja előre tájékoztatni Oroszországot”:
„Válaszolunk Zelenszkij elnök felhívására, aki azt mondta, lőszerre van szüksége, nem fuvarra – éppen ezért cselekszünk (…) Rakétákról és lőszerekről van szó, annak érdekében, hogy az ukrajnaiak megvédjék a saját hazájukat” – mondta az ausztrál kormányfő. Hozzátette, hogy emellett humanitárius segélyt is küldenek az országba 25 millió amerikai dollár, azaz közel 8,3 milliárd forint értékben.
A tengeren túlról egy másik szereplő, Tajvan is bejelentkezett Ukrajna megsegítésére: a szigetország kormánya 27 tonna orvosi felszerelést küld Európába. A tajvani külügyminisztérium szerint a szállítmány hétfőn indult el Frankfurt felé, ahonnan „megfelelő útvonalakon keresztül” jut majd el a segély Ukrajnába.
Fel nem robbant, ukrán konyhába csapódó rakétáról tett közzé képet az emigrációba kényszerült belarusz ellenzéki vezető
Szvetlana Tyihanovszkaja Litvániába menekült belarusz ellenzéki vezető tette közzé az alábbi videót egy hatalmas rakétáról, ami egy ukrán konyhába csapódott, de nem robbant fel. A házban vélhetően a vízvezetékek is tönkrementek, ezért folyhat mindenütt a víz, apokaliptikus atmoszférát teremtve.
„El sem tudom képzelni, min mehetnek most keresztül az ukrán emberek. Nincs értékesebb az emberi életnél – senki sem eshet áldozatul a diktátorok ambícióinak. A belarusz nép nem akarja ezt az agressziót Ukrajna ellen, nem akarnak bűnrészesek lenni benne” – írta az emigrációra kényszerült ellenzéki.
Egy amerikai szakértő szerint túl kevesen vannak az oroszok egy ekkora népességű ország stabil megszállásához
Amerikai források elég durva időszakra számítanak a közeljövőben, az USA törvényhozóit tájékoztató tisztségviselők arról számoltak be, hogy az orosz csapatok újabb, elsöprő hulláma képes lehet legyűrni az ukrán ellenállást.
A CNN azonban idézi egy amerikai szakértő, Seth Jones elemzését, ami a háborús folyamatok egy másféle aspektusát vázolja fel. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának alelnöke arról ír, hogy a túlterhelt orosz erők nehezen tudnák stabilizálni a helyzetüket Ukrajnában. Történelmi példákon keresztül vezeti le, hogy miért jutott erre a következtetésre. Orosz szempontból a fő problémát az ukrajnai invázióban részt vevő katonák létszámában látja. Az oroszok becslések szerint közel 150-200 ezer fővel vannak jelen, ami a teljes orosz haderő megközelítőleg 60 százaléka.
„Feltételezve, hogy 150 ezer orosz katona van Ukrajnában, és a lakosság 44 millió fő, akkor 1000 emberre 3,4 katona jut. Ilyen létszámmal nem lehet területet tartani” – írta Jones. A szakértő a jelenlegi orosz haderőarányt a világ korábbi háborúit követő megszállásokhoz hasonlította, és arra jutott, hogy stabil megszálláshoz az oroszoknak nagyságrendekkel több ember kellene.
Három példát is hozott:
  • Az 1945-ben Németországot megszálló szövetséges erők 1000 lakosra 89,3 katonával rendelkeztek.
  • A NATO-erőknek 1995-ben Boszniában 17,5 katona jutott 1000 lakosra.
  • A 2000-ben Koszovóban állomásozó NATO-erők esetén pedig 1000 lakosra 19,3 katona jutott.
Gerillaháború esetén szerinte az orosz hadsereg számára egyetlen nagyobb város hosszú időn keresztüli megtartása is komoly gondot jelentene.
"Városi harcok nagyon durva jeleneteire kell felkészülni"
Amerikai tisztviselők szerint az orosz csapatok elsöprő hulláma várható Ukrajnában, írja a CNN. Az amerikai kormányzat tisztviselői hétfőn titkos tájékoztatókon figyelmeztették a törvényhozókat, hogy az orosz csapatok második hulláma valószínűleg megszilárdítja az oroszok Ukrajnán belüli pozícióit, és puszta létszámánál fogva képes lesz legyőzni az ukrán ellenállást.
„Ez a rész elkeserítő volt” – mondta az egyik törvényhozó a CNN-nek. A tisztviselők azt is elmondták, hogy Oroszország valószínűleg kemény ostrom alá veszi Ukrajna fővárosát, Kijevet, és a városi harcok nagyon durva jeleneteire kell felkészülni.
Áthúzott Putyin-fejekre cserélik a közlekedési táblákat, a megszálló orosz csapatoknak üzenve
Sorra cserélik le a közlekedési táblákat Ukrajnában: az ország közlekedési hatósága az Ukravtodor Telegramon posztolt képeket az új, „Megszállóknak tilos az áthaladás”-tábláról:
Zoom
A piros körben áthúzott Putyin-portré a hivatalos magyarázat szerint azt jelenti: „Add meg magad azonnal, vagy nézz szembe a halállal.”
Míg a Putyin-táblákat a közlekedési hatóság szerint folyamatosan szerelik fel az utakon, az eddigi táblákat sorra távolítják el, legyen szó az autópályák tájékoztató tábláiról vagy a városok, falvak helységneveiről. Elvégre a legkevésbé szeretnék megkönnyíteni a megszálló orosz csapatok dolgát a tájékozódásban – sőt, lehetőleg elküldenék őket melegebb éghajlatra, ahogyan azt tették a Kígyó-sziget védői. Több autópálya tábláira is kivetítették hétfőn a legendássá vált jelmondatot: „Orosz hadihajó, húzzatok a faszba!”
Blokkolja a TikTok az EU területén az orosz állami propaganda tartalmait
Blokkolja a TikTok az orosz hátterű tartalmakat, többek között az RT és a Sputnik csatornáit is az Európai Unióban – írja a CNN a közösségi platform szóvivőjének közlése alapján.
A digitális ügyekért felelős francia miniszter, Cédric O megköszönte a TikTok döntését, és erre kéri a többi közösségi platform vezetését is.
Korábban a Facebook és az Instagram anyacége, a Meta számolt be arról, hogy két különböző orosz dezinformációs kampányt is megakadályoztak felületeiken – mire az oroszok részlegesen korlátozták a Facebook elérhetőségét, mivel szerintük az amerikai cég törvénytelenül cenzúrázza őket. A hétvégén pedig a Google és a YouTube is bejelentette, hogy semmilyen orosz állami média nem hirdethet a felületeiken.
Több mint 70 ukrán katona halt meg egy lebombázott laktanyában
Orosz csapatok hétfő reggelre lebombázták az Ukrajna északkeleti részén, az orosz határtól mintegy 50 km-re található Ohtirka laktanyáját. A támadásban legalább 70 katona életét vesztette, adott tájékoztatást Dmitro Zsivickij helyi kormányzó.
Zoom
A helyi tisztségviselők által a Reutersnek eljuttatott képeken egy négyemeletes épület elszenesedett maradványai, illetve a romok között kutató mentőalakulatok láthatók. Zsivickij egy későbbi Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a vasárnapi harcokban sok orosz katona és néhány helyi lakos is meghalt. A jelentést független forrásból még nem erősítették meg.
Rakéta csapódott be az egyik harkovi kormányépület közvetlen közelében
Kedd reggel, helyi idő szerint 8 óra 1 perckor készült videókon az látszik, hogy rakéta csapódott be Harkov központjában, egy kormányépület közvetlen közelében – a reggeli csapás a jelek szerint a város központjában lévő Szabadság téren lévő kormányzati irodákat célozta. A hatalmas, tűzgömbbel járó robbanás idején autók is közlekedtek a téren.
Egy nem sokkal a robbanás után készült másik videón látszik, hogy a rakétatalálat nem magát a kormányépületet, hanem előtte a teret érte, bár a pusztítás így is jelentős, a környék minden épületében beszakadtak az ablakok. Egyelőre nem jelentettek sebesülteket vagy áldozatokat. A Guardian helyi tudósítója úgy értesült, hogy Kijev szerint a kormányzó, illetve a helyi védekezést irányító katonai vezetők lehettek a célpont.
Az északkeleti Harkov városában az elmúlt napokban súlyos harcok és légitámadások voltak. Ez Ukrajna második legnagyobb városa, ahol 1,6 millió ember él. Többször érkeztek már egymásnak ellentmondó információk arról, hogy ukrán vagy orosz kézen van-e a város, de a legutóbbi hírek szerint az ukránok visszavették az irányítást. Ezután hétfőn – a gyanú szerint – kazettás bombákkal támadták a város lakónegyedeit, majd most rakétával a belvárost.
Véget ért az orosz elnökség az ENSZ Biztonsági Tanácsában
Éjfél óta már nem orosz elnöke van az ENSZ Biztonsági Tanácsának, a békefenntartó műveletek indításáról, a nemzetközi szankciók életbe léptetéséről és a katonai akciókról döntő testületnek. Havi váltásban cserélődnek a tagok a tanács elnöki tisztjén. Februárban Vaszilij Nebenzia orosz nagykövet volt a poszton. Szergij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete üdvözölte, hogy véget ért az egy hónapig tartó orosz elnökség. Kiszlicja korábban, hétfőn a Twitteren arról írt, mennyire várja az éjfélt.
Korlátozni kellett a kifizetéseket a Sberbanknál
Az MNB március 2-ától 30 napra 7 millió forint értékben maximálta az egy ügyfél által a Sberbank Magyarországtól felvehető forint - és ennek megfelelő összegű devizabetétek, illetve egyéb források összegét - közölte kedd reggel a jegybank, hozzátéve, hogy ezen összeghatáron belül nemcsak a lakossági, de az egyéb ügyfelek is hozzájuthatnak követeléseikhez.
A korlátozás azokat a limitet meghaladó összegeket is érinti, amelyeknél a bank már befogadta a kifizetési megbízást, ám annak teljesítésére még nem került sor.
Jelentősen lassult az orosz előrenyomulás Kijev felé
A brit védelmi minisztérium hírszerzési információk alapján arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában jelentősen lassult az orosz előrenyomulás Kijev felé. Ennek oka valószínűleg az utánpótlás biztosításának nehézsége lehet.
Ugyanakkor az oroszok növelték a tüzérségi támadások frekvenciáját Kijevtől északra, valamint Harkovban és Csernihivnél. A rakétatámadások a sűrűn lakott települések ellen növelik a civil áldozatok kockázatát.
A YouTube is letiltja az orosz kormányzathoz köthető csatornákat Európában
A Google bejelentette, hogy azonnali hatállyal blokkolja a Russia Today és a Szputnyik YouTube-csatornáját.
A Facebook anyacége, a Meta, amelynek az Instagram, a Messenger és a WhatsApp is a tulajdonában van, már hétfőn megtette ezt a lépést, valamint a TikTok is korlátozta az orosz államapparátushoz köthető csatornákat.
Belarusz nem csatlakozik az orosz invázióhoz
Ezt maga Alekszandr Lukasenko jelentette be. A belarusz elnök szerint nem is terveznek ilyesmit, és Moszkva se kérte ezt.
Putyin egyik leghűségesebb szövetségesének szavait árnyalja, hogy az orosz erők jelentős része Belaruszból lépett ukrán területre, onnan indult az a 64 kilométeres orosz konvoj is, ami Kijev felé tart sőt, jelenleg is jelentős orosz erők állomásoznak Lukasenko országában bevetésre készen. Korábbi jelentések szerint belarusz területről rakétákat is lőttek ki Ukrajnára.
Regionális államigazgatási épületet ért találat Harkovban:
Nahát, mégis belépett Fehéroroszország
Fehéroroszország belépett a háborúba. A fehérorosz csapatok behatoltak a csernyihivi régióba – jelentette Vitalij Kirilov, az ukrán Északi Területi Védelmi Erők szóvivője.
Szlabin, Pakuly és Mihajlo-Kacubenszkij települések lakói katonai felszerelések mozgásáról számolnak be.
Mihajlo-Kacubenszkij helyi lakosai szerint fél 12-kor egy 33 egységből álló belarusz oszlop haladt el – jelentette az Unian.
A Kárpátaljára "menekült" 18–60 éves hadköteleseknek 24 órájuk van jelentkezni a hadseregbe
A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás kötelezi a lakóhelyüket elhagyni kényszerült 18 és 60 év közötti férfiakat, hogy a Kárpátaljára érkezésüket követő 24 órán belül személyesen jelentkezzenek az illetékes hadkiegészítő parancsnokságon.
A szabályozásra a rendőrök már a hágókon felhívják a férfiak figyelmét, és az utcai járőrök informálják a lakosságot.
A rendőrök a menekült hadköteles férfiaknak elmagyarázzák a toborzóirodákban történő regisztráció szabályait, és olyan szórólapokat osztanak, amelyek tartalmazzák a Kárpátalján működő hadkiegészítő parancsnokságok címét és elérhetőségeit – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Aláaknázták Csenyihivet, a lakosság a városban ragadt
Már nem tudják elhagyni az ukrán Csernyihivet a város lakói, de kívülről megközelíteni is veszélyes a területet.
Vjacseszlav Csausz, a Csernyihivi Megyei Közigazgatás elnöke elmondta, hogy aláaknázták a városba vezető utakat, ezért a lakosság már nem tudja elhagyni azt. A köztisztviselő arra kérte a városlakókat, ne veszélyeztessék az életüket azzal, hogy megpróbálnak elmenni a városból. Hozzátette: a helyiek készek harcolni területükért – írja a Korrespondent ukrán hírportál.
Tízen meghaltak a Harkov főterét ért reggeli rakétacsapásban
Ukrajna Állami Vészhelyzeti Szolgálata alapján azt közölte az ukrán Interfax hírügynökség, hogy a város fő terét érő kedd reggeli rakétatámadásban 10-en vesztették életüket, és több mint 20-an sérültek meg. Tíz embert a romok közül mentettek ki a robbanás után, de a mentési munkálatok még nem értek véget. A kormányépületben teljesen megsemmisült a lépcsőház, és a folyosók jó része is.
Már 660 ezer ember menekült el Ukrajnából
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kedd délben közölte: már 660 ezren menekültek el a szomszédos országokba az elmúlt napokban. A szervezet twitter-oldala a 21. századi Európa legnagyobb menekültkrízisének nevezte a mostanit. Az 1991 és 1995 között tartó délszláv háborúban összesen 2,4 millió ember menekült el otthonából.
Kijev pénzt és büntetlenséget ígért a magukat megadó orosz katonáknak
Kijev pénzt és büntetlenséget ígért a magukat megadó orosz katonáknak kedden - jelentette a német és az osztrák hírügynökség.
"Válasszatok! Gyertek fegyverek nélkül, fehér zászlóval!" - írta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Facebookon.
A katonáknak fejenként átszámítva több mint negyvenezer eurót ajánlanak. Egyelőre nem világos, hogy az akciót ki finanszírozza.
"Minden egyes ember, aki nem hajlandó megszálló lenni, közelebb hozza a békét. Azonban azoknak, akik a megszállók útját választják, nem kegyelmezünk!" - tette hozzá Reznyikov.
Egyelőre nem tudni, hogy a magukat megadó orosz katonák tényleg megkapták-e az ígért összeget.
Ukrán források szerint eddig legalább kétszáz orosz katonát fogtak el. A kihallgatásokon készült felvételek szerint állítólag azt hitték, hogy hadgyakorlaton vesznek részt, de valójában Ukrajnába küldték őket harcolni.
Megtörtént az első fogolycsere
Ukrán tisztviselők szerint Szumi területen megtörtént az első fogolycsere a harcoló felek közt.
Közlésük szerint az orosz katonai rendőrség egy tisztjét engedték szabadon, amiért cserébe az oroszok öt, a szumi területet védő ukrán katonát engedtek el.
Kijevi katonai objektumok ellen készülő csapásra figyelmeztetett az orosz védelmi minisztérium
Csapást fog mérni az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők kijevi technikai objektumaira és a 72. információs-pszichológiai műveleti főközpontra nagypontosságú fegyverekkel - figyelmeztetett kedden az orosz védelmi minisztérium.
A moszkvai katonai tárca szerint a cél az Oroszország elleni információs támadások megszakítása.
"Felszólítjuk az ukrán nacionalisták által az Oroszország elleni provokációk végrehajtására szerződtetett ukrán állampolgárokat, valamint az átjátszó csomópontok közelében lakó kijevi lakosokat, hogy hagyják el otthonaikat" - hangzott a közlemény.
Lebombáztak egy kórházat a második legnagyobb ukrán városban
Az ukrán parlament közleménye szerint újabb rakétatámadás érte Harkovot, amelynek során egy kórházi épület gyakorlatilag megsemmisült. Erről több videó is napvilágot látott.
Rakétatámadás érte a kijevi tévétornyot
Több forrásból is hitelesítették azt a közösségi médiában terjedő videót, amelyen az látható, hogy rakétatámadás éri a televíziótornyot Kijevben. Sajtóhírek szerint az oroszok célja, hogy megsemmisítsenek minél több kommunikációs létesítményt, tönkretegyék az infrastruktúrát.
Zoom
Fotó: Carlos Barria / Reuters
Az ukrán belügyminisztérium közleményében megerősítette a támadást, és hozzátette: néhány állami televízió sugárzása átmenetileg szünetelhet.
Az ukrán védelmi minisztérium közleménye szerint öt áldozata volt a rakétatámadásnak, Kuleba ügyesen megtanult nácizni Lavrovéktól:
Mariupolt körül akarják zárni az orosz erők
Megszakadt az áramszolgáltatás a Donyec megyei Mariupolban kedden az egyik orosz támadás után - közölte Pavlo Kirilenko, a megyei közigazgatás vezetője. A stratégiai fontosságú dél-ukrajnai kikötővárost az orosz erők körül akarják zárni.
"Mariupol és Volnovaha a miénk. A két városra nehezedik az ellenség nyomása, de tartják magukat. Mariupolban elvágták az áramvezetéket, a városban nincsen áramszolgáltatás" - írta Facebook oldalán Kirilenko.
A kormányzó szerint az északabbra fekvő, húszezer lakosú Volnovaha nagy részét lerombolták.
A félmilliós Mariupolt már kedden teljesen körül fogják zárni - figyelmeztetett Eduard Baszurin, a donyecki szakadár erők parancsnoka az orosz Rosszija-24 televízióban.
A parancsnok állítása szerint csapatai lehetővé teszik a polgári lakosok kimenekítését két humanitárius folyosón át. Hozzátette, hogy szerdáig hagyhatják el a várost.
Mariupol és Volnovaha elfoglalása megkönnyítené az összeköttetést az Azovi-tenger partján a Krím felől előrenyomuló orosz csapatok ellenőrzése alatt álló területek, valamint szakadárok által kezén lévő donyecki területek és az orosz határ között.
A még Kijev kezén lévő utolsó dél-ukrajnai nagyvárost, Mariupolt 2014-ben rövid időre elfoglalták a szakadárok, majd ismét a kijevi reguláris erők ellenőrzése alá került.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden telefonbeszélgetésük során arra kérte Olaf Scholz német kancellárt, segítsen az Ukrajna feletti légtér lezárásában, így akadályozva meg a polgári személyek elleni bombatámadásokat. Zelenszkij közlése szerint arra is kérte a német kancellárt, hogy mielőbb foglalkozzanak Kijev európai uniós csatlakozási kérelmével.
Ukrajna tárgyalásokat folytat a szövetségeseivel, hogyan tudnák támogatni a légvédelmét - közölte online sajtótájékoztatóján kedden Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogyan tudna a NATO repülési tilalmi övezetet létrehozni Ukrajna felett, segítségül az orosz támadások ellen.
"Jobb, ha most segítenek bennünket, mint ha később szemtől szemben találják magukat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel" - fogalmazott Kuleba.
"Nem kell attól félni, hogy a NATO háborúban találja magát Oroszországgal Ukrajna miatt. Ha Oroszország győz, önök lesznek a következők" - tette hozzá az ukrán külügyminiszter.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) határozattervezetet ismertetett kedden, amelyben elítéli Ukrajna orosz lerohanását. A NAÜ felszólítja Oroszországot, szüntesse be a támadásokat, elsősorban azokat, amelyek atomlétesítmények ellen irányulnak. Az esetleges nukleáris incidensek nemcsak Ukrajna lakosságát, de az egész nemzetközi közösséget fenyegetnék.
A Lengyelország és Kanada által kidolgozott határozattervezetről a tervek szerint szerdán szavaz a NAÜ 35 tagú Kormányzótanácsa.
A britek szerint lakóépületeket, játszótereket is bombáztak Kijev közelében
Az elmúlt 48 órában egyre több légi támadást indítottak az oroszok Ukrajna sűrűn lakott területei ellen – írja a CNN a brit védelmi minisztérium jelentésére hivatkozva.
Az interneten több videó is terjed lerombolt lakóépületekről, amelyeket szemtanúk szerint Kijev közelében, Borogyanka városában készítettek.
„Itt nincsenek csapategységek, csak Borogyanka egyszerű lakói. Nagymamák, nagypapák, gyerekek. Az emberek a pincékben húzódnak meg. Emberek, látniuk kell, mi folyik itt” – mondja az egyik felvételen egy férfi a BBC közvetítése szerint. Egy másik videón pedig egy játszótér látható, amely egy szemtanú szerint három-négy bombát dobtak le. Azt is mondja, hogy a házakból még mindig nyögések hallatszanak ki.
A brit hírszerzés jelentése szerint az ukrán erők továbbra is tartják Harkiv, Herszon és Mariupol városát, azonban mindhárom várost valószínűleg bekerítették az orosz erők.
(MTI - Index - Telex nyomán)
Hétfői hírösszefoglalónk: Oroszország azt állítja, 1146 katonai létesítményt semmisített meg Ukrajnában