A túlélők vallomásait, valamint műholdas felvételeket is tartalmazó jelentést egy hónapon át tartó vizsgálat előzte meg, az incidensről pedig jogvédő csoportok máris azt mondták, hogy az a mali junta és az iszlamista felkelők között tíz éve tartó konfliktus legvéresebb eseménye lehet.

A jelentés szerint legalább 58 nőt és fiatal lányt ért szexuális erőszak, a jelentésben megszólaltatottak közül pedig többen azt mondták, a fehér fegyveresek "oroszul vagy oroszra hasonlító nyelven beszéltek".

Seif Magango, a szervezet régiós irodájának szóvivője azt mondta, a fegyveres fehérek kilétéről egyelőre nem tudnak biztosan, nyugati államok azonban többször aggodalmuknak adtak hangot a Wagner orosz katonai biztonsági cég Maliban működő zsoldosai miatt.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa "rendkívül nyugtalanítónak" nevezte a vizsgálat eredményeit, leszögezve, hogy az incidens akár emberiesség elleni bűncselekménynek is minősülhet.

A mali junta a világszervezet jelentését egyelőre nem kommentálta, a hatóságok korábban viszont azt közölték, hogy Mourában iszlamista fegyveresekkel végeztek, nem pedig civilekkel.

A 2021-ben hatalomra került mali junta és Moszkva többször hangoztatta, hogy az afrikai országban nincsenek orosz zsoldosok, csupán orosz katonai szakértők, akik a katonák kiképzését segítik.

Az országban 2020 augusztusa óta két puccsot is végrehajtottak, részben azért, mert a hatóságok az elmúlt évtizedben képtelenek voltak megfékezni a dzsihadisták térnyerését, amelyet a régió egyes államainak politikai, gazdasági és humanitárius válsága segített elő. Az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezet szövetségesei rendszeresen támadnak meg civileket, katonákat és az ENSZ békefenntartó erőit is Nyugat-Afrikában.

Franciaország 2022 februárjában, kilenc év után vonta ki csapatait Maliból azt követően, Párizs és a junta kapcsolatai megromlottak.

(MTI)