Párizs sajnálatosnak nevezte a moszkvai lépést, és közölte, hogy az Európai Unió soros elnökeként közös elítélő nyilatkozatot fogalmaz. A brit kormány a kategorikus elutasítást hangsúlyozta, mert a lépés ellentétben áll az ENSZ Biztonsági Tanácsában többször is vállalt kötelezettségekkel, amelyeket Moszkva is elfogadott. A svéd külügyminiszter a nemzetközi jog szándékos megsértéséről beszélt. Angela Merkel német kancellár szerint "elfogadhatatlan a döntés. Franco Frattini olasz külügyminiszter egyoldalúnak ítélte Moszkva döntését, amelyet a nemzetközi jog nem támaszt alá, s amely komoly veszélyt jelent mindannyiunkra. A nyilatkozók hangoztatták elkötelezettségüket Grúzia területi egysége mellett.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szintén "sajnálatosnak" minősítette Moszkva lépését, és közölte, hogy az Egyesült Államok az ENSZ-ben meg fog vétózni minden kísérletet e területek státusának megváltoztatására. Rendkívül szerencsétlen, hogy Moszkva elébe vágott a területek jövőjéről szóló nemzetközi tárgyalásoknak - jelentette ki, hozzátéve, hogy (Dmitrij) Medvegyev (orosz elnök) továbbra sem tartja be azt, amit Oroszország írásban vállalt.

A közvetlenül érintett Grúzia szerint az elismerés e két grúz terület leplezetlen annexiójával ér fel.

Az Európai Unió (EU) Grúzia területi egységét támogatja - jelentette ki az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek Christina Gallach, Javier Solanának, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a szóvivője. Az Európai Bizottság szóvivője szintén úgy nyilatkozott, hogy az EU Grúzia területi egységéért száll síkra. A szóvivő szerint a két szakadár grúziai régió függetlenségének elismeréséről hozott moszkvai döntés kihathat az EU-orosz kapcsolatokra, és meghatározó jelentőségű lesz a szeptember elsejére Brüsszelbe tervezett rendkívüli EU-csúcstalálkozón.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros finn elnöksége elítélte Abházia és Dél-Oszétia elismerését. Alexander Stubb finn külügyminiszter közleményében hangsúlyozta: az orosz döntés sérti az EBESZ alapelveit, s a szervezet minden tagállamához hasonlóan Oroszország is kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszteletben tartja más országok szuverenitását és területi épségét. Stubb egyúttal leszögezte: Oroszországnak azonnal vissza kell vonnia csapatait Grúziából, és tiszteletben kell tartania a (grúzokkal kötött) tűzszüneti megállapodást. Az EBESZ továbbra is figyelemmel kíséri e megállapodás végrehajtását, és kész további segítséget nyújtani a térségbeli helyzet megszilárdításához - tette hozzá.

Magyarország nem ismeri el Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét - mondta a külügyi szóvivő. Szelestey Lajos hozzátette: rendkívül károsnak tartja, hogy Dmitrij Medvegyev aláírta a két ország függetlenségéről szóló rendeletet.

Magyarország úgy gondolja: az orosz döntés sajnálatos és káros, mert rossz hatással lesz a kaukázusi térségre, valamint általában a világpolitikára - mondta az InfoRádiónak a Külügyminisztérium szóvivője.

Szelestey Lajos hozzátette: a magyar álláspont az, hogy az Európai Uniónak határozott és egységes üzenetet kell küldenie. Úgy véli: erre jó alkalmul szolgálhat az Európai Tanács hétfői párizsi ülése, amelyet francia kezdeményezésre az orosz-grúz válság miatt hívtak össze.

Nem szabad lemondani arról, hogy a konfliktust tárgyalásos úton lehet rendezni - mondta a külügyi szóvivő, aki szerint ennek egyik feltétele, hogy Grúzia ne legyen idegen megszállás alatt.

Olaszország is aggódik Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének kihirdetése miatt. Az olasz külügyminiszter szerint a kaukázusi helyzetnek súlyos következményei lehetnek Itália nemzetbiztonságára is. Római kaukázusi békekonferenciát szervez november közepére.

A szakadár területek függetlensége elismerésének nagyon magas ára lehetne Olaszország számára is – fogalmazott Franco Frattini külügyminiszter. A Berlusconi- kormány diplomáciai vezetôje éppen a római parlament külügyi bizottságában értékelte a kaukázusi helyzetet, amikor megérkezett a hír, hogy Moszkva elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. A bejelentést egyoldalú döntésnek nevezte Frattini, aki érinthetetlennek tartja Grúzia területi egységét.

Ha a Moszkva és a nyugat közötti válság tovább mélyül , ennek azonnali ára lesz az olasz nemzetbiztonság számára is, hangoztatta az olasz külügyminiszter, aki ugyanakkor hozzátette, hogy Itáliának jelentős az Oroszországgal való politikai, gazdasági és energetikai kapcsolattartás, a hidegháború szelei megemelik mindennek a tétjét – mondta Frattini, aki a hétfőn, Brüsszelben kitűzött európai csúcs után Moszkvában és Tbilisziben tárgyal a Rómában, november közepén tervezett nemzetkozi kaukázusi békekonferenciáról. Frattini hozzátette, hogy az Oszétia és Dél-Oszètia közötti határra küldendő 12 európai megfigyelő egyike olasz lesz.

A NATO főtitkára kedden elutasította a Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét elismerő orosz lépést.

"Ez számos olyan ENSZ biztonsági tanácsi határozat közvetlen megsértését jelenti, amelyeket maga Oroszország is támogatott" - mutatott rá Jaap de Hoop Scheffer a szóvivője útján közzétett nyilatkozatában. Szerinte Oroszországnak az utóbbi hetekben tanúsított magatartása megkérdőjelezi a kaukázusi térség békéje és biztonsága melletti orosz elkötelezettséget. A NATO - tette hozzá a főtitkár - szilárdan támogatja Grúzia szuverenitását és területi épségét, és felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben ezeket az elveket.