A Jobbik üdvözli a Dél-Oszétiában harcoló felek közötti fegyvernyugvást, és annak következetes és maradéktalan betartására szólít fel – augusztus 15-én a Külügyi Bizottság elnöke fogalmazott így a Jobbik hivatalos honlapján.

Megrendülten értesültünk az alig pár napos fegyveres konfliktus során értelmetlenül, feleslegesen és ártatlanul elhunyt civil áldozatok igen magas számáról, és különösen sajnálatosnak tartjuk, hogy a hadműveletek megindítására az emberiség legnemesebb közös ünnepének, az Olimpiai Játékoknak a nyitónapján került sor – fejti ki Kovács Béla.

A Jobbik a konfliktust a nemzetközi jog, elsősorban a nemzetek önrendelkezési jogának a figyelembe vételével tekinti egyedüliként, véglegesen, békés eszközökkel és megnyugvást keltően rendezhetőnek, melynek elengedhetetlen feltétele Dél-Oszétia lakosságának népszavazás útján történő, mihamarabbi véleménynyilvánítása.

A Jobbik alelnöke ezt a kérdést a párt honlapjának tekinthető Barikád hírportálon tette fel, s hosszasabban próbálta megválaszolni. Ezekből saját gondolatait idézzük:

„A magyar emberek szemében könnyen egyértelművé lehet tenni, egy számára egyébként zavaros konfliktust 1956-re való hivatkozással. A baj csupán az, hogy az összehasonlítás nem helytálló. Az orosz katonai lépést nem a grúzok függetlenségre, vagy egy sajátos társadalomszervezésre való törekvése váltotta ki, mint annak idején a mi lerohanásunkat. Grúziában Soros György pénzének segítségével egyértelműen amerikabarát kormány került hatalomra, függetlenségüket a nemzetközi közösség garantálja, és azt Oroszország sem vonja kétségbe. Azt a kérdést mégis csak föl kellene tenni, hogy mire számított a grúz vezetés a 90%-ban oroszok – akik nem csupán etnikailag, hanem útlevelük alapján is azok – lakta szakadár köztársaság kíméletlen lerohanásával. Számíthatott-e arra, hogy hadereje – többek között Izrael által felfegyverezve – elég erős ahhoz, hogy visszatartsa Oroszországot a katonai válaszlépéstől? A területi integritás megvédése, illetve helyreállítása elegendő erkölcsi alap-e erre a kíméletlen akcióra, mikor Dél-Oszétia függetlenségét még Oroszország sem ismerte el?

(…)

A jelenleg magára találó, megerősödő, nagyhatalmi státusát visszaállító Oroszország természetesen nem az angyalok országa. De nem is a hajdan volt Szovjetunió, amit térdre kényszerítése előtt Amerika előszeretettel aposztrofált a Gonosz birodalmaként. Nekünk ezt a változást tudomásul kell vennünk, sőt örülni neki és alkalmazkodni hozzá. Számunkra ez kedvezőbb lehet, mint az egypólusú világrend, a geopolitikai szempontokat pedig különösen nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ráadásul Oroszországban azért többen tudják, mint Amerikában, hogy létezik Magyarország, és nem Bukarest a fővárosa, s kulturális kapcsolódásunk is erősebb.”

Füzessy Zoltán eddig kizárólag a Jobbik színvonalas, angol nyelvű hírportálján közzétett cikkében emlékeztetett: a konfliktus óta eltelt időben Oroszországot megvádolták, hogy túl erősen lépett fel, néhány nyugati médiaorgánum egyenesen agresszornak állította be Oroszországot, egy új hidegháború rémképének megjelenítésével. A Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja Oroszország alapvető jogát arra, hogy megvédje állampolgárait és békefenntartó erőit Dél-Oszétiában és Abháziában. Grúzia megsértette a nemzetközi megállapodásokat, amikor támadást intézett Dél-Oszétia és az ott lévő orosz békefenntartók ellen, ami sok ártatlan, civil áldozattal is járt. Putyin elnök megvádolta az Egyesült Államokat, hogy aktív szerepet játszott a grúz erők kiképzésében-felfegyverzésében, valamint Moszkva elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Az Egyesült Államok és az EU szankciókkal fenyegette meg Oroszországot, míg Magyarországon a szocialista kormány közleményben sietett kifejezni sajnálkozását Oroszország azon lépése miatt, hogy elismerte ezeknek a területeknek a függetlenségét. A népszerűtlen magyarországi miniszterelnök tehát Oroszország ellen fordult, követve a Fidesz-elnök Orbán Viktor ámokfutását az Egyesült Államokban, éles hangú leveleket váltva Moszkvával.

A Jobbik most abban az egyedüli pozícióban van Magyarországon, hogy Oroszországot támogatja a kérdésben, ami a párt szimpatizánsainak meglepő lehet a Jobbik antikommunista és szovjetellenes beállítottságát ismerve. Ez azonban változatlan marad a Jobbik politikájában, csak fel kell ismerni, hogy ez az Oroszország már nem a Szovjetunió. Magyarországon a kommunisták átmenthették és megőrizhették hatalmukat a nyugat teljes tudtával és támogatásával az utóbbi 18 évben. A kétségbeesett kapaszkodás a nyugat fele való felzárkózásban, a NATO-hoz és EU-hoz való csatlakozás következményeként a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok Magyarország és Oroszország között mélypontra zuhantak, noha Oroszországnak is meg kellett küzdeni a Szovjetunió széthullásának örökségével. Magyarország természetes választásának ebben a térségben ez az új Oroszország kell hogy legyen, és a Jobbik támogatja a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok újragondolását és fejlesztését.