Tunéziában a legfelsőbb bíróság bejelentette csütörtökön, hogy a választási bizottság döntését felülbírálva érvénytelenítette a hivatalban lévő elnök egyik legerősebb riválisa, Monder Zenaidi kizárását az október 6-i elnökválasztás jelöltjei közül.
Egy nappal korábban a bíróság egy másik kizárt elnökjelölt fellebbezését is elfogadta. így az iszlamista Újjászületés Mozgalom (Ennahda) egyik korábbi vezetője, Abdellatif al-Mekki harcba szállhat az elnöki mandátumért.
A bíróság szóvivője közölte: a döntéseket még jóvá kell hagynia a választási bizottságnak, utána teheti közzé az elnökjelöltek végleges, hivatalos névsorát.
A választási bizottság vezetője, Faruk Buaszker erre reagálva azt mondta: megvizsgálják a bírósági döntéseket, de jóváhagyásuk előtt még egyszer át kell tekinteniük azokat a határozataikat, amelyek alapján kizárták a jelölteket. Ezek a határozatok arról szóltak, hogy a jelöltek meghamisították a választói ajánlóíveket.
A jelenleg külföldön tartózkodó, 73 éves Monder Zenaidit - aki korábban miniszter is volt - azért tartják esélyesnek az elnökválasztás megnyerésére, mert megfigyelők szerint képes lehet a legerősebb ellenzéki pártok, köztük a Kaisz Szaíd elnök esküdt ellenségének számító Ennahda szavazóbázisának együttes megszólítására.
A tunéziai parlamentet 2021 nyarán feloszlató, és azóta rendeleti úton kormányzó Kaisz Szaíd elnököt alkotmányos puccs végrehajtásával vádolják politikai ellenfelei, de ő tagadja ezt, mert szerinte ilyen intézkedésekre volt szükség az ország megmentéséhez a "káosztól", továbbá kitart amellett, hogy lépései törvényesek voltak.
Tavaly február óta több mint húsz ellenzéki politikust és másokat, köztük üzletembereket tartóztattak le "terrorista tevékenység" vádjával, amit ők mind elutasítanak.
A választási bizottság augusztus 10-i döntése alapján Kaisz Szaíd hivatalban lévő elnök mellett csak két további jelölt, a pánarab baloldalt képviselő Zuhaír Magzávi és egy negyvenes éveiben járó ipari nagyvállalkozó, Ajasi Zammel indulhatott volna az elnökválasztáson.
A Szaíd elnököt bíráló helyi civil, illetve emberi jogvédő szervezetek viszont azt állítják, hogy a választási törvények nem biztosítanak egyenlő feltételeket a jelölteknek. Szerintük legalább nyolc további ellenzéki jelöltet is olyan alaptalan vádakkal, adminisztratív úton kizártak a küzdelemből, mint a kampányfinanszírozási garancia hiánya, nem megfelelés az állampolgársági kritériumoknak, vagy a kellő mennyiségű választói ajánlóívek hiánya.
(MTI)
