Amerikai Black Hawk helikoptereket és Humveekat vezető tálibok – egészen szürreális képet festenek a közösségi médiában az afganisztáni hatalomátvétel óta megjelent felvételek. Becslések szerint a hétmilliárd dollárt is meghaladja a közép-ázsiai országban hagyott, többségükben amerikai fegyverek és katonai járművek értéke.

A hatalmas fegyverarzenál Donald Trump elnök beiktatását követően ismét napirendre került. Nemrégiben Isak Dár pakisztáni és Marco Rubio amerikai külügyminiszter egyeztetett a fegyverek sorsáról, amelyek a tálibok mellett más fegyveres csoportok birtokába is jutottak. A két tárcavezető egyetértett abban, hogy megoldásra van szükség, és hangsúlyozták a kétoldalú együttműködések fokozásának fontosságát egyebek mellett a terrorizmus elleni küzdelem terén.

Hivatalba lépése előestéjén Trump is felhívta a figyelmet a helyzet súlyosságára. Az amerikai elnök figyelmeztetett: Afganisztán pénzügyi megsegítése attól függ, hogy a tálibok visszaadják-e a fegyvereket és járműveket. Zabibullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője viszont közölte, a fegyverekre hadizsákmányként tekintenek, amelyeket afgánok birtokolnak, hogy megvédjék függetlenségüket, szuverenitásukat és az iszlám rendszert.

Leszögezte, nem fogadnak el semmilyen követelést a fegyverek átadására, és nem is várnak segítséget Washingtontól. Nem sokkal később a Fehér Ház bejelentette, hogy megszünteti az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) programjának több mint négyötödét, a maradék pedig a külügyminisztérium irányítása alá kerül. Ezzel Washington a megmaradt afganisztáni pénzcsapokat is elzárja, miközben az elmúlt három évben Kabulnak nem sikerült átállnia az önfenntartó gazdálkodásra, továbbra is nagy mértékben függ a külföldi segélyektől.

„Azok a fegyverek, amelyeket Amerika Afganisztánban hagyott, valamint azok, amelyeket az egykori afgán rezsimnek biztosítottak, most a mudzsahedek birtokában vannak” – szögezte le még februárban Zabibullah Mudzsáhid. De mekkora fegyverarzenál áradt be az országba?

Az afganisztáni szállítások tették ki az amerikai fegyverimport 74 százalékát 2001 és 2020 között, a legtöbb felszerelés a 2011–2015-ös, valamint a 2016–2020-as időszakban érkezett. A Pentagon 2022 tavaszán közölt jelentése szerint 2005 és 2021 között összesen 18,6 milliárd dollár értékben kaptak az afgán nemzetvédelmi erők katonai felszerelést Washingtontól. Ebből 612 millió dollárt közel 428 ezer fegyvert tett ki: szerepelt köztük 258 300 puska, 6 300 mesterlövész puska, 64 300 pisztoly, 56 155 géppuska, 31 ezer rakétameghajtású gránátvető és 224 tarack. Ehhez a listához jöttek a még nagyobb értékű járművek, köztük több tízezer páncélozott jármű (pl. Humveek, M1117-esek), 66 MD–530F típusú helikopter, 234 Cessna 208 könnyű utasszállító, 53 Black Hawk szállítóhelikopter, 65 ScanEagle pilóta nélküli megfigyelő és felderítő repülőgép és mintegy 250 Paveway lézerirányítású bomba.

Érdekesség, hogy ekkoriban Oroszország volt az afgán fegyveres erők második legnagyobb fegyverszállítója, 2002 és 2014 között a szállítmányok 14 százalékát tették ki. Voltak köztük Mi–8 és Mi–17 szállító helikopterek, egy részüket újonnan kapták meg az afgánok.

2021-ben a nemzetközi csapatok rohamléptekben hagyták el Afganisztánt. A kivonulás alatt az amerikai erők igyekeztek működésképtelenné tenni az általuk használt fegyvereket és járműveket. Jelentések szerint erre a sorsra jutott mintegy 70 akna elleni védelemmel ellátott jármű (MRAP), valamint 78 darab, a kabuli Hamid Karzai nemzetközi repülőtéren hagyott repülőgép 923,3 millió dollár értékben.

Emellett az amerikai légierő személyzetének segítségével az üzemanyag-vezetékeket is működésképtelenné tették, csúcstechnológiás berendezéseket semmisítettek meg, továbbá megrongálták a repülőgépek pilótafülkéjét és elektronikáját, hogy azokat később ne tudják használni. A demilitarizációs erőfeszítések azonban koránt sem voltak elegendők, az Asraf Gáni afgán elnök vezette kormány bukása után 7,12 milliárd dollárra becsülték az országban maradt, működő fegyverek és katonai járművek értékét, ami nagyjából 38 százaléka az Afganisztánba szállított készleteknek. Fontos hangsúlyozni, hogy ez az összeg csak azokat a felszereléseket foglalja magába, amelyeket az afgán hadseregnek szállítottak, és szerepeltek a központi kormány nyilvántartásaiban.

A Fehér Ház részéről Jake Sullivan volt nemzetbiztonsági tanácsadó augusztus 17-én elismerte, hogy nincsenek pontos adataik arra vonatkozóan, mennyi felszerelés került a tálibok kezére. A számok azért is hiányosak, mert, bár a hadsereg mintegy 14,4 millió dollárt költött az Afganisztánba szállított felszerelések és járművek internetalapú nyilvántartási rendszerére, az adatfelvitel számos esetben elmaradt. Ennek oka többek közt az elektromos áram és az internetszolgáltatás hiánya volt, valamint az, hogy az afgán erők alkalmazottai vonakodtak használni a programot, mondván, túl bonyolult – ha használták is, az adatok gyakran nem helyesen kerültek be a nyilvántartási rendszerbe. Az afgánok ehelyett gyakran nyomtatott és kézzel írt dokumentumokkal, valamint Excel-táblázatokkal végezték a nyilvántartást.

A védelmi minisztérium egy kongresszusi jelentése ugyanakkor betekintést nyújt a hozzávetőleges adatokra. A dokumentum közlése szerint több mint 40 ezer katonai jármű maradt Afganisztánban, köztük 12 ezer Humvee, ám ezek üzemállapotáról nincsenek információi a tárcának. A listán szerepelt több mint 300 ezer fegyver és 48 millió dollár értékű lőszer – utóbbiak számát 1,5 millió alá becsülték –, valamint 18 ezer éjjellátó szemüveg. Ezeken felül kommunikációs berendezéseket, rádiórendszereket, különféle titkosító eszközöket, aknamentesítő berendezéseket is hátrahagytak.

A Joe Biden vezette adminisztráció akkoriban az afgán csapatokat hibáztatta, amiért a táliboknak harc nélkül átadták a fegyvereket, védelmi tisztviselők pedig azt hangsúlyozták, hogy nem a legmodernebb fegyverekről van szó. Ugyanis már a kivonulás előtti napokban olyan fegyverekkel jelentek meg a tálibok, amelyeket jó eséllyel az amerikai erők szállítottak Afganisztánba. De kérdéses maradt, hogy a felszerelések meddig fogják szolgálni új tulajdonosaikat. Hosszú távú működésükhöz ugyanis megfelelő karbantartásra lenne szükség, ennek hiányában állapotuk fokozatosan romlani fog.

A kivonulást követően nem telt sok időbe, mire a fegyverek és felszerelések megjelentek az illegális fegyverkereskedők polcain, természetesen jóval a valós értékük alatt. Például 2021 augusztusában egy kétezer dolláros eszközért mindössze 300 dollárt kértek. Iszlámábád közölte, hogy az Afganisztánban maradt fegyverek súlyos biztonsági fenyegetést jelentenek, amelyért az Egyesült Államok is felelős.

„A Biden-adminisztráció hagyta ott a fegyvereket” – szögezte le a pakisztáni külügyminisztérium egy névtelen tisztviselője, aki szerint Washington feladata megoldást találni. Iszlámábádnak azért is sürgető az Afganisztánban maradt amerikai fegyverek kérdése, mert több darabot a Tehrik-i-Talibán (TTP) iszlamista fegyveres csoport elleni akció során foglaltak le, beleértve éjjellátó szemüvegeket és M16 típusú gépkarabélyokat. Nem beszélve arról, hogy ezek a fegyverek gyakran modernebbek, mint azok, amik a pakisztáni hadsereg tulajdonában állnak, ezáltal a fegyveres szervezetek előnyt is elkönyvelhetnek maguknak.

A statisztikai adatok szintén igazolják Pakisztán aggodalmait. 2022-ben 27 százalékkal nőtt az országban elkövetett terrortámadások száma az előző évi adatokhoz képest. És a Globális Terrorizmus Index szerint a dél-ázsiai ország egyre előrébb kerül a rangsorban: 2022-ben a 7. helyen szerepelt, 2023-ban már a 4. volt, tavaly pedig a 2. helyre került Burkina Faso után.

Legutóbb április 15-én hajtottak végre az országban terrortámadást, aznap Beludzsisztán tartományban egy rendőröket szállító buszt robbantottak fel. A merényletben három rendőr vesztette életét, és 16-an megsérültek. A támadásért egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget, de a hatóságok a Beludzsisztáni Felszabadítási Hadsereg (BLA) nevű csoportra gyanakszanak, amely egyre aktívabb az országban.

Isak Dár és Marco Rubio külügyminiszterek telefonos egyeztetése arra utal, hogy Trump második elnöksége során javulhatnak a kapcsolatok Pakisztán és az Egyesült Államok között, ami egyúttal azt is jelzi, hogy várhatóan az Afganisztánban maradt amerikai fegyverek kérdése is napirenden marad. Arra azonban aligha van esély, hogy a felszereléseket az Egyesült Államok visszaszerezze, tekintve, hogy azok visszaszolgáltatását a tálibok is feltételekhez kötik.

(Index)