Az erre vonatkozó kezdeményezést a kormány júliusban terjesztette a törvényhozás elé. Az indoklásban emlékeztetettek arra, hogy a megállapodásnak és a csatolt jegyzőkönyveknek a hatályát 2016-ban egy orosz elnöki rendelet és egy szövetségi törvény már felfüggesztette. Ennek okaként az Egyesült Államok által Oroszország ellen bevezetett szankciókat, valamint az Ukrajna támogatásáról szóló törvényt nevezték meg, amely lehetővé teszi az orosz belügyekbe való beavatkozást, továbbá a NATO keleti terjeszkedését, az Egyesült Államok növekvő katonai jelenlétét a kelet-európai országokban, valamint Washington azon szándékát, hogy Moszkva beleegyezése nélkül megváltoztassa a plutónium ártalmatlanításának rendjét.

A felfüggesztésről rendelkező törvény rögzíti a megállapodás újraindításának feltételeit. Ezek szerint az Egyesült Államoknak azokban a NATO-tagországokban, amelyek 2000. szeptember 1. után csatlakoztak a szövetséghez, csökkentenie kell katonai infrastruktúrájának kiterjedtségét, hatályon kívül kell helyeznie a "Magnyitszkij-törvényt" és az Ukrajnát támogató 2014-es törvényt, valamint fel kell oldania az Oroszország elleni szankciókat és meg kell térítenie Moszkvának a gazdasági büntetőintézkedések bevezetésével neki okozott károkat.

A szerdán megszavazott törvény magyarázó jegyzete rámutat, hogy az említett feltételek közül egyik sem teljesült. Mi több, az Egyesült Államok számos új lépést tett Oroszország ellen, amelyek gyökeresen megváltoztatták a megállapodás megkötésekor fennálló stratégiai egyensúlyt, és további veszélyeket jelentenek a stratégiai stabilitásra nézve.

Vjacseszlav Vologyin, az alsóház (Állami Duma) elnöke a plenáris ülésen azt hangoztatta, hogy a felmondás az orosz érdekeket szolgálja, és hogy a megállapodást már régen fel kellett volna mondani.

(MTI)