Ma a monetáris tanács a Növekedési Hitel Programról döntött - jelentette be Matolcsy György első, jegybankelnökként tartott sajtótájékoztatóján, amelyen hangsúlyozta, nem rendkívüli, hanem eseti ülést tartott a testület.

Matolcsy ismét hangsúlyozta, hogy a devizahitelezés ellensége, majd közölte, hogy a jegybanknak három célt kell követnie. Az első az árstabilitás. Ha ez rendben van, a második cél a pénzügyi stabilitás. Ha ezeket a céljait elérte, támogatnia kell a kormányzat gazdaságpolitikáját. Ehhez a ponthoz érkeztünk most el - közölte.

A program a kisvállalkozásokat célozza meg, akik nehezen és magas kamaton jutnak jelenleg hitelhez. A jegybank 250 milliárd forintos forrást nyújt a kereskedelmi bankoknak a kisvállalkozások hitelezésére nulla százalékos kamatozással, forgóeszközhitelre és uniós előfinanszírozásra. A bankok erre 2 százalékos kamatot tehetnek rá. Mindezt a vállalkozások új hitelekre, lejáró hitelek megújítására, és valamennyi korábbi kötelezettség kiváltására használhatják. A program idén július elsejétől augusztus végéig tart.

A program második pillére a vállalkozások devizahitelének forintosítását célozza meg. Mint mondta, olcsó forinthiteleket adnak, szintén nulla százalékos jegybanki forrással. A devizahitelek átváltása nem rögzített, hanem pénzpiaci árfolyamon fog történni. Ennek a kerete is a 250 milliárdos.

A növekedési program harmadik pillére a magyar pénzügyi rendszer sérülékenységének csökkentése. A jegybankelnök szerint a sérülékenység a magas devizaadósság miatt áll fenn, ezt akarja csökkenteni a jegybank. A monetáris tanács úgy döntött 4500 milliárd forintról 3600 milliárdra csökkentik a kéthetes kötvényállományt, a bankokkal és a kormánnyal folytatott tárgyalásokat követően. Ehhez az MNB deviza-csereügyletet ajánl a devizatartalékokból, amelynek köszönhetően három milliárd euróval csökkenhet Matolcsy számítása szerint a magyar devizatartalék.

A kereskedelmi bankok pénzük egy részét kéthetes jegybanki kötvényben tartják, aminek a kamata megegyezik a jegybanki alapkamattal. Az MNB kétféleképpen tudja befolyásolni azt, hogy a bankok ne a biztonságosabb MNB-kötvényben tartsák a pénzüket, hanem vállalják be a kockázatosabb hitelezést. Egyrészt az alapkamat csökkentésével, ami azonban az elmúlt hónapok tapasztalata alapján nem hozta meg a bankok bátorságát. Másrészt, ha a jegybank korlátozza a jegybanki kötvényekben tartható pénz nagyságát, és ezzel kényszeríti a bankokat a hitelezésre. Most ezt történt meg.

A jegybakelnök szerint a három lépés kockázatai a tűréshatáron belül vannak. Olyannyira optimista, hogy szerinte a korábban becsült 380 milliárd forintos veszteség helyett két éven belül akár nyereséges is lehet az MNB. A forint árfolyamát ugyanakkor sokkolta a bejelentés.

Hirtelen nagyot esett a forint árfolyama az euróval szemben csütörtök délelőtt azt követően, hogy a Magyar Nemzeti bank (MNB) bejelentette, több lépcsős jegybanki program indul a vállalkozások hitelezésének előmozdítására.

Alig negyedóra alatt a korábbi 302 forint feletti árfolyamról 304,48 forintig emelkedett az euró árfolyama csütörtök délelőtt.

Nem sokkal később a euró árfolyama erősen ingadozni kezdett, rövid ideig járt 304 forint alatt is, majd fél 12 táján ismét 304,3 forintig emelkedett, ezt követően pedig egészen 303,6 forintig csökkent.

Matolcsy a következő napok menetrendjéről azt mondta, a következő órákban egyeztetnek az elemzőkkel, majd április 8-án a bankokkal, később a kisebb bankokkal és a takarékszövetkezetekkel.

A Simor András vezetése alatt álló jegybankot csaknem állandóan bírálta a kormány, hogy sok olyan nemkonvencionális jegybanki eszközt nem alkalmaz, amivel támogathatná a hitelezési aktivitást és a gazdasági növekedést. A kormány akkor azzal érvelt, hogy a nagy jegybankok mindegyike élt ilyen eszközökkel, az MNB viszont túlzottan az inflációra koncentrál.

Matolcsy György jegybankelnök még nemzetgazdasági miniszterként, januárban úgy nyilatkozott, hogy a jegybanknak „legalább 12-16 eszköze” lehetne, hogy segítse a növekedési fordulatot. Akkor azt mondta, a jegybanknak azokkal az eszközökkel kellene támogatni a növekedési fordulatot, amellyel a Fed, az EKB és a Bank of England él.

A vállalati hitelezés beindítását tavaly óta folyamatosan emlegeti Orbán Viktor és Matolcsy György is. A miniszterelnök decemberben beszélt először hosszan arról, hogy 2013 a vállalkozások megmentéséről fog szólni. Orbán Viktor december 5-én az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában adott interjújában elmondta, hogy az önkormányzatok kiváltását követően 2013-ra marad az eladósodott magyar vállalkozások dolgának a rendezése. A miniszterelnök néhány nappal később a parlamentben is arról beszélt, hogy valóban csökkentek a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) beruházásai, ami szerinte azért van, mert korábban devizában eladósodtak.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pedig már 2011-ben egy, a Heti Válasznak adott interjújában utalt arra, hogy alternatív finanszírozási rendszer kialakításán dolgozik a kormány, amelynek keretében 2012 után a devizacsapdába került vállalkozásoknak is biztosítanák hiteleik forintalapúra váltását. A miniszter szerint 2012 végére a családokat már mentesíteni lehet a devizakölcsönök árfolyamkockázatai alól. Matolcsy úgy vélte, hogy ez után indulhat el "a vállalkozások forinthitellel történő kiszabadítása a devizaadósság csapdájából".

Az MNB programjának bejelentését követő esés után a déli órákra visszaerősödött a forint, az eurót 300 forint alatt jegyezték.

Az euró március 11. óta először gyengült a 300 forintos lélektani küszöb alá.

(HVG - MTI nyomán)