Napjainkban a magyar energiapolitika egyik fókuszát a megújuló energia terjedése, azon belül pedig a napenergia terjedése jelenti. Viszont egy másik energiaforrás, a szélenergia is nagymértékben terjed, bár nem itthon. Mivel itthon időnként felmerül a szélenergia fejlesztésének a lehetősége, ezért most ezzel kapcsolatos tényeket vizsgálunk meg.
A szélerőművek szerepe a zöldenergiát fejlesztő országokban
Azok a politikusok és szakemberek, akik a megújuló energia terjedésével érvelnek, leginkább Dániát és Németországot hozzák fel példának. Ezekben az országokban a megújuló energia aránya az áramtermelésben már túllépte a fosszilist.
Mindkét országban az látszik a termelési adatokból, hogy ebben magasan legnagyobb szerepe a szélenergiának van. Dániában már 2019-ben a termelés 47 százalékát a szélenergia adta. Németországban 2020-ban ugyanez az arány 25,6 százalék volt, amivel a szél maga mögé utasította a szént.
Ez abból szempontból nem meglepő, hogy egységnyi teljesítményű szélerőmű több áramot termel, mint egy ugyanakkora teljesítményű naperőmű. Míg Közép-Európában egy kilowatt napelemes kapacitás 800-1200 kilowattóra áramot termel évente, addig ugyanekkora szélerőművi kapacitás 2000 vagy több kilowattórát, tengeri szélerőművek esetében pedig akár több mint 4000 kilowattórát termel.
Probléma: munkahelyek
A szélerőművek alkalmazásával kapcsolatban van egy jelentős probléma: az üzemeltetésük kevés munkahelyt teremt. Ehhez a részhez most a World Nuclear Association adatait használjuk.
Az idézett tanulmány szerint egy 1000 MW teljesítményű atomerőmű tipikus esetben 550 munkahelyt teremt tartósan, vagyis az erőmű megépítése után ennyien dolgoznak az erőműben.
Egy szélerőmű ezzel szemben szinte teljesen automatizált. Ezért egy szélerőmű megépítése után a tartósan létrejövő munkahelyek száma 1000 megawatt teljesítmény esetén alig 51 fő.
Ábra az idézett tanulmányból a foglalkoztatottak számáról az atomerőmű életciklusa folyamán. A kék görbe az atomerőmű által foglalkoztatottakat, a másik a szélenergiát jelenti |
Emellett az atomerőművek esetében az üzemeltetők nemcsak többen vannak, hanem jobban fizetettek is: nyugati országokban az atomenergiában dolgozók általában 30 százalékkal nagyobb fizetést kapnak, mint a szélenergiában foglalkoztatottak.
Amennyiben a beszállítóknál létrejövő munkahelyek számát is megvizsgáljuk, úgy már kisebb a különbség.
A szélenergia jogi ellehetetlenítése
Magyarországon a parlamenti többség 2016-ban gyakorlatilag jogi eszközökkel ellehetetlenítette a szélenergia bővítését. Ennek az az oka, hogy hoztak egy olyan jogszabályt, aminek értelmében szélerőmű csak lakott településtől legalább 12 kilométeres távolságra létesülhet.
Mivel Magyarország egy sűrűn lakott ország, ezért ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ország területén sehol sem lehet új szélerőművet létesíteni.
Egy példa Ausztriából: elektromos fűtőmű
A szélenergia esetében különösen nagy problémát jelent, hogy az időjárás függvényében ingadozik a termelése. Ennek következtében, amikor az előrejelzésnél több a termelés, akkor azt nem lehet elhasználni, vagy nagyon olcsón kell eladni.
Erre fognak alkalmazni az osztrákok egy viszonylag megoldást, az elektromos fűtőműveket. Amikor többlet lesz szélenergiából, akkor abból forróvizet fognak előállítani, majd azt be fogják táplálni a bécsi távhőhálózatba. Így valamelyest tudják majd kezelni a szélenergiánál gyakran fellépő ingadozást.
Az új magyar napenergia-"rekord"
Az elmúlt hetekben került be az energetikával foglalkozó hírek közé, hogy új magyar napenergia-rekord született. Ezt a Mavir jelentette be, leközölve az adatokat.
Viszont hogyha megvizsgáljuk az adatokat, akkor az látszik, hogy beigazolódott, amiről pár hónapja írtunk, mégpedig az, hogy a napelemek nem tudják a névleges teljesítményüket leadni. Ugyanis a Mavir adatai alapján jelenleg már több, mint 2000 MW napenergia kapacitás van az elektromos hálózatra kötve. Ehhez képest az lett a rekord, hogy a napelemek a kapacitásuk kevesebb mint 75 százalékát termelték be a hálózatba, mivel a csúcsteljesítmény 1500 megawatt alatt maradt.
(Olvasónktól)
Korábban írtuk:
Források: