Orbán azt mondta, 2014 után sikerült pozicionálni a magyar külpolitikát: csak az elmúlt időszakban egyfelől az EU összes vezetőjével tisztázta, hogy mit akar Magyarország, és meghallgatta az ő javaslataikat is. Az elmúlt időszakban megvolt a német csúcs, hétfőn Szerbiában tárgyalt, kedden az orosz elnök látogatott Budapestre, csütörtökön Varsóba utazik, hamarosan pedig jön a török miniszterelnök, amit a magyar fél viszonoz - sorolta Orbán.

Orbán megítélése szerint Magyarországnak a személyes jellegű kapcsolatokkal kell stabilizálnia külpolitikáját. A személyes viszony azt jelenti, hogy adott esetben fel tud hívni valakit, és kérni tud tőle valamit. Ez nyilván azzal is jár, hogy adott esetben a másik fél is kér valamit - tette hozzá.

A találkozón sorra vették a külpolitika aktuális kérdéseit.

Az ukrán válság Orbán szavai szerint "nagyon nehéz kérdés". Ennek legfőbb oka szerinte, hogy nincsenek fix kapaszkodók, nem lehet tudni pontosan, hogy a donyecki-luhanszki területen milyen az összetétele a lakosságnak, hová akarnak tartozni. Nehéz eldönteni azt is, hogy ki akarja vállalni a felelősséget az ott élőkért. Hiszen az egy tipikus ipari terület, és a munkások bérét állnia kell valaminek. A Minszk 2 megállapodás egyik kiemelten fontos pontja volt Orbán szerint, hogy az ukránok vállalták ezt a felelősséget.

Vlagyimir Putyin kedden elárulta Orbánnak, hogy Oroszország nem is akarja ezt a területet. Az orosz elnök azt is hozzátette, hogy számára úgy tűnik, mintha az ukránok nem is akarnának ott harcolni.

Orbán az oroszok ukrajnai szempontjáról megengedően azt mondta, hogy világos, és lehet hozzá találni a történelemben amerikai párhuzamokat is. Ha a NATO megközelíti az orosz határokat, akár olyan formákban, hogy beveszi tagjai közé Ukrajnát, úgy Moszkva rögtön gyűrűt épít maga köré - figyelmeztetett a magyar miniszterelnök.

Az orosz-magyar kapcsolatokról azt mondta, egyik területen sincs konfliktus, sehol nem ütköznek az érdekeink, gazdasági értelemben pedig kifejezetten egymásra vagyunk utalva. Putyinnal megegyeztek abban, hogy a 2018-as orosz futball-vb egyik stadionjának kivitelezését Magyarország kapja. Vitás kérdés a Malév-ügy, amelyre megoldást kell keresni, és Putyinnal kedden ez is szóba került - mondta Orbán, majd később a HVG kérdésére hozzátette, az orosz elnök kifejezetten kérte: Magyarország fizesse ki még fennálló adósságát.

Korábban is ismert volt az oroszokkal kötendő gázmegállapodás tartalma, akkor mi az újdonság? - kérdezte egy újságíró. Orbán válaszul a következő hasonlattal élt: "amikor elkezdtünk tárgyalni az oroszokkkal szakértői szinten, egyszer csak elértünk egy pontra, amikor az oroszok azt mondták, hogy most kérdezzük meg 'a törzsfőnököt'". Kedden tulajdonképpen a törzsfőnöknek kellett rábólintania a megállapodásra - mondta.

Magyarország arra számított, hogy Putyin kedden tuladonrészt kér a magyarországi gáztározókban, de nem így történt, csak a tárolt gáz mennyiségét növelnék meg az oroszok. De nem is adtunk volna tulajdonrészt - tette hozzá Orbán.

Orbán kilátásba helyezte, hogy 2018-2019-ben, amikor ismét aktuális lesz, ő mindenképpen azt szeretné, hogy Magyarországon épüljön még egy gázvezeték, készüljön el a Déli Áramlat magyarországi része, ami egy 100 milliárdos befektetés.

Rákérdeztek Németh Zsolt külügyi bizottsági elnök nyilatkozatára is, amely arról szólt, hogy Magyarország esetleg katonailag is beszállna az Iszlám Állam elleni harcba. Erről Orbán elmondta: ő maga javasolta a parlamenti pártoknak és a Fidesz-frakciónak, hogy az olaszokkal és németekkel közösen küldjünk Kurdisztánba katonai egységeket.

A döntéshez kétharmad kellene, és ő úgy gondolja, nagyon kevés az esélye, hogy keresztülvigyék. Egyébként a Fidesz-frakció többsége sem támogatta az ötletet.

Az amerikai-magyar viszony az utóbbi időben mintha javult volna, még akkor is - folytatta Orbán Viktor - ha a washingtoni külpolitika 1990 után gyakorlatilag átállt egy úgynevezett "yes sir!", azaz "igenis, uram!" üzemmódra, vagyis mindenhonnan csak beleegyezést és elfogadást várnak, amit Magyarországtól nem mindig kapnak meg. Ez szerinte az egyik oka a konfliktusnak.

Orbán szerint a Fidesszel nem szimpatizáló személyek erősen beépültek az amerikai külügybe, de most kikerültek onnan. Ellentétben az előzetes bírálatokkal, el kell ismerni, hogy Colleen Bell amerikai nagykövet nagyon tehetséges, elég abba belegondolni, hogy ha Amerikában valaki sikert ér el, ahhoz mindenképpen kell rátermettség és tudás. Budapesten azt látni, hogy sokkal kevésbé ideológiailag orientált, mint André Goodfriend ideiglenes ügyvivő volt - mondta.

Orbán úgy értékeli, hogy Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tisztáztak minden felvetődött kérdést. Kiderült, hogy a vitás ügyek számát tekintve nagyrészt ott tartunk, mint az európai átlag. Konkrét magyar probléma nincs, nincsenek olyan vitáink, amelyek máshol ne fordulnának elő - mondta a kormányfő.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke esetében viszont nem ennyire sima a helyzet Orbán értékelése szerint. Európában ugyanis kétféle külpolitikai megközelítés van: a lengyelek-balti államok az úgynevezett értékalpú külpolitikát képviselik, amelynek része, hogy Oroszországot kifelé kell szorítani Európából. Az európai baloldal ugyanakkor jóval megengedőbb Oroszországgal szemben. "És vagyunk mi, csehek, szlovákok, osztrákok, magyarok, és sajátosan kapcsolódva a németek, akik nem mondjuk azt, hogy Oroszország teljesen megváltozott volna és ne jelenthetne potenciális veszélyt, de tudjuk, hogy együtt kell velük dolgozni" - fogalmazott Orbán Viktor. Tuskkal emiatt jóval több vita van, mint Junckerrel, de hogy mennyire vannak igazából lengyel-magyar nézetkülönbségek, majd csütörtökön - Orbán varsói útján - kiderül.

Németországgal kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, hogy a politikai maggal nagyon jók a kétoldalú kapcsolatok, "a politikát közvetítő rendszerekkel" - így például a médiával - viszont nem. Magyarázatképpen Orbán hozzáfűzte, hogy Németországban fel sem merül, hogy ha valamit leír az újság, az nem úgy van. És Magyarország rossz sajtóját rajta is számon kérik a német politikusok. Mindazonáltal úgy látja, hogy amíg a CDU van a rendszer középpontjában, addig nincs semmiféle gondunk Németországgal. Amikor Angela Merkel kancellár itt járt, megállapodtak egy gazdasági csomagban is, amelyet hamarosan bejelentenek. Részleteket erről nem árult el, viszont több ezer munkahely teremtését ígérte. Megerősítette, hogy nem a BMW tervez beruházást Magyarországon.

Amikor később újra szóba került a kérdés, Orbán azt mondta, áprilisra várható, hogy egy nagy - nem német - autógyár dönt egy nagy befektetésről, és Magyarország ott van a legszűkebb listán.

Orbán fontos eredménynek nevezte, hogy az orosz gázszerződés ügyében nem kellett hosszú távú megállapodást kötni, illetve év végén nem kell mintegy 3 milliárd eurónyi pénzt kifizetni a le nem hívott gáz után.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy jelenleg 260 dollárt fizetünk a gáz ezer köbméteréért, ami Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint lényegesen alacsonyabb, mint korábban.

Arra a felvetésre, hogy az EU azt szeretné, hogy minden energiaügyi szerződésnél vonják be a kétoldalú viszonyba az uniót is, Orbán azt mondta, ezt a szuverenitásról való lemondásnak tekintik. Ehhez Magyarországon módosítani kell az uniós szerződést, amit ők nem támogatnak. Ugyancsak nagy vitája Magyarországnak az Unióval, hogy mi nonprofittá akarjuk tenni az energiaszolgáltatást, amiről viszont az unióban hallani sem akarnak. Orbán azt mondta, hogy erről a témáról még igen komoly vita várható, és gyakorlatilag nincs esélyünk, hogy ezt keresztülvigyük.

A MET svájci székhelyű gáznagykereskedővel kapcsolatos kérdést a miniszterelnök elhárította, mondván: annyit tudnak, hogy a MET 40 százaléka a Molé, az államnak pedig 25 százaléka van a Molban.

(HVG nyomán)

Korábban írtuk: A kormány az Iszlám Állam elleni háborúba is bele akarja keverni hazánkat