A héten kiosztották a közmédia legrangosabb díjait, köztük a Herczeg Ferenc-díjat, amelyet ezúttal Győri Béla (78), a kádári idők Krónika című rádióműsorának rovatvezetője, a Vasárnapi Újság alapító felelős szerkesztője kapta. A kommunista titkosszolgálat több mint két évtizeden keresztül több osztályát is kiszolgált, a rádióban alapszervezeti párttitkár Győri Bélának odaítélt díjat a Horthy-korszak írófejedelme, az Új Idők hetilap főszerkesztője, a Revíziós Liga elnöke, az 1945-ös orosz megszállás után teljesen mellőzött Herczeg Ferenc emléke előtt tisztelegve alapították.
 Győri Béla (fotó: videófelvétel) |
Győri Béla agrármérnököt 1965-ben „Riporter” fedőnéven, s „hazafias alapon” szervezte be a BM Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság III/III-1 alosztálya, pontosabban Soós László, a rendőr főhadnaggyá Miskolcon akkoriban előléptetett operatív beosztott, tartótiszt. Győrit kezdetben az ifjúsági elhárítás terén informátorként (népiesen: besúgó) alkalmazták. Alig egy évvel később a BM III/III-2-a alosztályán már a felsőfokú intézményekben végzett elhárítás fogaskereke volt. Amikor a Szolnoki Rádióhoz került, „Miskolci” fedőnévvel átigazolta őt a Szolnok Megyei III/III-as, az úgynevezett „belső reakció és szabotázselhárító csoportfőnökség”. Győri Béla besúgói karrierjének fontos államása volt az, amikor 1967 novemberében a „radikális ellenzékiekkel szembeni eljárásokat kezdeményező” III/III-4-a alosztály keretében tevékenykedett. Tartótisztje itt Kovács István őrnagy, alosztályvezető volt.
 Győri Béla titkosszolgálati pályafutását dokumentáló 6-os karton |
 Győri Béla, mint a MIÉP szóvivője |
Győri Béla a Magyar Rádió Budapest, Bródy Sándor utcai központjában a Krónika című műsor, komoly politikai megbízhatóságot igénylő rovatvezetőjének nevezték ki, s ebben a minőségében „mintegy negyven kollégát kellett fegyelemre szoktatnia” (idézet Győri Bélának a Vasárnapi Újságban ma reggel elhangzott nyilatkozatából – M. Á.). De Győri Béla nem csak fegyelmezett, hanem valószínűleg jelentett is a stúdiókban és a Pagodában meggondolatlanul megnyilatkozó kollégákról, hiszen 1977-től a „cég” BM III/III-5-a alosztálya számára fejtette ki áldásos tevékenységét. Amint azt a politikai változások után megismerhettük, a nevezett alosztály a Magyar Rádió és Televízió, az MTI, illetve a Magyar Írószövetség és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége berkeiben fejtett ki elhárító tevékenységet. Fodor János rádiós egy interjúban beszél arról, hogy a rovatvezetés mellett a rádióban az alapszervezeti párttitkári teendőket is ellátó, „rendszerhívő” Győri Béla miként szorította a rendszerváltásra törekvő reformistákat.
 Herczeg Ferenc felavatja a Magyar Fájdalom szobrát a Szabadság téren, 1932-ben – most meg forog a sírjában |
Végül szólnunk kell arról a szerencsétlen, de nem kevésbé ízléstelen választásról, amelynek eredményeként a közmédia Herczeg Ferencről elnevezett díjat adományozott az egykori, több titkosszolgálati osztályt is kiszolgált Győri Bélának. A Franz Herzog néven 1863-ban, a bánsági Versecen született, s 17 éves koráig csak svábul tudó Herczeg Ferenc a két világháború közti időszak ünnepelt magyar írójává, színműírójává, újságírójává vált, az Új Idők című hetilap főszerkesztője, az MTA társelnöke, a Petőfi Társaság elnöke lett. Herczeg Ferenc a Trianonban elrabolt magyar területek visszaszerzésére megalapította a Revíziós Ligát, s annak elnöke volt. Az orosz megszállás után azonban Győri Béla elvtársai teljesen elhallgattatták. Herczeg Ferenc a róla elnevezett díj Győri Bélának történt odaítélése miatt most valószínűleg forog a Farkasréti temetőben levő sírjában. Szégyen.
Mikó Á. – Kuruc.infó
