Az elmúlt 15 évben az USA olajkitermelése a két és félszeresére nőtt, amivel a világ legnagyobb olajkitermelőjévé vált. Ebben igen nagy szerepe van annak, hogy az amerikai olajipar produktivitása fejlődött. Ez leginkább abban nyilvánult meg, hogy kevesebb fúrótoronnyal több kutat tudnak fúrni azonos idő alatt.

Az olajipart korlátozó egyik tényező a produktivitást tekintve a tornyok száma és a mobilitásuk. Ezért az elmúlt évtizedekben megjelentek az ultramobil fúrótornyok, ami révén gyorsabban tudják mozgatni a tornyokat a fúrások helyszínei között. Ehhez a tornyokat úgy tervezték át, hogy a felszerelés kisebb súlyú és könnyebben szétszerelhető legyen.

Ezek általában kisebb fúrótornyok, amiket kerekeken odébb tudnak vontatni, és így nagyon mobilak.

Régebben az volt jellemző az olajiparra, hogy minden fúráshoz új helyszínre vitték a fúrótornyokat, ami rengeteg időbe és pénzbe került. Ezzel szemben az elmúlt 10-15 évben az amerikai olajiparban az vált a bevetett módszerré, hogy inkább ugyanarról a helyszínről fúrnak több kutat. Ez angolul szaknyelven úgy hívják, hogy multi-pad.

A multi-pad lényege, hogy nem lebontják és arrébb szállítják a fúrótornyokat, hanem egy sínen néhány méterrel arrébb csúsztatják, így sokkal kevesebb idő alatt végeznek. Ez igen nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az USA kevesebb fúrótoronnyal is lényegesen több kutat tud fúrni.

A multi-pad az elmúlt 10 évben jelentősen fejlődött: míg 10 évvel ezelőtt azt jelentette, hogy egyetlen helyszínen 2-4 kutat fúrtak, addig napjainkban ez a szám elérheti akár a 40-et is, ami a fúrás gyorsaságához és gazdaságossághoz igen nagy mértékben hozzájárul.

Az elmúlt évtizedekben egy másik jelentős technikai fejlesztés az olajiparban az volt, hogy megjelentek a nagyon hosszú horizontális kutak. Ez lehetővé teszi, hogy olyan olajmezőket is kitermeljenek, amikhez máshogy nem férnének hozzá, mivel nem lehet kiépíteni a helyszínen az infrastruktúrát.

A legolcsóbb kitermelési módszer elvileg az, amikor egy vertikális kúttal közvetlenül lefúrunk az olajhoz. De vannak olyan esetek, amikor ez nem lehetséges. Ilyen lehet az például, amikor egy város vagy egy kemény sziklából álló hegy alatt található az olaj.

Emellett a horizontális fúrások azt is lehetővé tehetik számos esetben, hogy a tenger alatt lévő kőolajat szárazföldi fúrótoronnyal termeljék ki, akár a parttól több kilométerre lévő olajmező esetében.

Továbbá a horizontális kutak akkor is képbe jönnek, amikor az a probléma állt fenn, hogy egy vertikális kúthoz nem építhető ki az infrastruktúra, mivel például a környéken nincsenek utak. Ilyenkor akár az is egy egyszerűbb megoldás lehet, hogy az olajmezőtől távolabb állítják fel a fúrótornyot, és a mezőt egy horizontális fúrással érik el. Ez Alaszkában viszonylag gyakran előfordul, mivel ott nagyon sok régióban nincsenek utak.

A tapasztaltok szerint a horizontális kutak termelékenyebbek a vertikális kutaknál: az USA már nagyjából 10 éve a legnagyobb hozamú olajkutak között többségben vannak a horizontálisan fúrt kutak.

Manapság már lehetséges a fúrást tekintve egy másik fejlesztést, az eltérített fúrást alkalmazni. Ennek az a lényege, hogy a meglévő kútból kiindulva lehetséges még egy kutat fúrni, mondhatni egy leágazást fúrni. Ez sokkal olcsóbb, mint egy teljesen új kutat fúrni, és így a rezervoár másik részeihez is hozzá lehet férni.

Az eddig felsoroltaknál is talán nagyobb jelentőségű innováció az olajiparban, hogy az elmúlt 15-20 évben széles körben elterjed a hidraulikus rétegrepesztés. Ezt még a 80-as években találták fel, de a 2010 körüli időszakban terjedt el a tömeges használata az amerikai olajiparban.

A rétegrepesztés lényege, hogy nagy nyomású folyadékkal szétrepesztik a kőzetet, aminek következtében az olaj kiáramlik a felszínre. Ez lehetővé tette, hogy Egyesült Államokban óriási mennyiségben előforduló olajpalát nagy mennyiségben elkezdjék kitermelni.

A legújabb innováció ezen a területen az, hogy a nagyobb olajvállatok már az újrarepesztés nevű eljárás bevezetésére készülnek. Az újrarepesztést meglévő kutak esetében fogják végrehajtani, ami sokkal olcsóbb, mint egy teljesen új kutat fúrni. Az Exxonmobil szerint ezzel megduplázhatják majd az kutakból kinyert olaj mennyiségét, ami óriási fejlődés lenne.

A következő lépés, ami már fejlesztés alatt áll, az automata fúrótorony. Jelenleg még egy tipikus olajfúrásnak jelentős munkaerő-igénye van, ami anyagi és munkavédelmi szempontból is problémás.

Viszont az Exxonmobil rendelésére már fejlesztik az automata fúrótornyot. Ez a jövőben jelentősen csökkentheti majd az olajfúrások munkaerő-igényét.

Az olajipar ugyan jelenleg még képes ellátni a világot kőolajjal, de attól még a hagyományos fúrási módszerek több tekintetben is korlátozottak. Ezt a helyzetet változtathatja meg a lézeres fúrás.

A lézeres fúrás már hosszú ideje fejlesztés alatt áll, és ha beválik, akkor több szempontból is igen jelentős fejlesztés lehet majd. Van olyan forrás, ami szerint a lézeres fúrás az olajkutak fúrásának a sebességét akár a százszorosára is növelheti.

Emellett a lézeres fúrás azt is lehetővé teszi majd, hogy olyan olajmezőket is elérjenek, amiket a jelenlegi olajfúrási módszerekkel még nem tudnak. Ennek az az oka, hogy a hagyományos olajfúrási módszerekkel csak viszonylag puha kőzeten tudják a fúrásokat keresztülvinni. A lézer viszont bármit képes lesz átvágni.

Kíváncsi és gondolkodó emberek számára felmerülhet a kérdés, hogyha az olajipar az elmúlt 15 évben ennyit fejlődött, akkor miért nem lett olcsóbb a kutakon a benzin. Ez nagyon összetett kérdés, de ebben a legnagyobb tényező a dollár-forint árfolyam.

A kőolajat a nemzetközi piacokon a mai napig amerikai dollárban számolják el, vagyis abban a pénzben kell fizetni érte. A helyzet viszont az, hogy 2010 óta az amerikai dollár árfolyama magyar forintban közel a kétszeresére nőtt. Míg 2010-ben egyetlen amerikai dollár 190 forintba került, addig napjainkban az árfolyam már 360 forint közelében van jó ideje. Magyarul nem az olaj lett drágább, hanem a forintot hígították egy meg nem nevezett dologgá.

Egy másik felmerülő kérdés, hogy ha az olajipar a belátható jövőben továbbra is képes lesz ellátni kőolajjal a világgazdaságot, akkor minek akarják kidobni a benzinmotort, illetve marad-e a fosszilis energia uralma.

Egyrészt az EU vezető eldöntötték, hogy 2035-től kezdve nem lehet új gyártású benzinmotoros autót eladni. Ez egy kemény korlát a benzinmotor jövőbeni felhasználását tekintve.

Másrészt, az elektromos autó egy igen gyorsan fejlődő terület. Jelenleg a világon gyártott személyautók jelentős része már elektromos, és a technika fejlődik. Ezért valószínűleg csak idő kérdése az átállás. Ezért, amit most írtam, azt nem annak kell tekinteni, hogy még 100 évig szívjuk a benzingőzt, hanem inkább annak, hogy az volt az olajipar utolsó technikai forradalma.

(Olvasónktól)

https://www.eia.gov/todayinenergy/detail.php?id=7910
https://surelineprojects.ca/2021/04/the-benefits-of-multi-well-pads/
https://www.visualcapitalist.com/pad-drilling-innovation-in-the-oil-and-gas-industry-infographic/
https://www.esimtech.com/the-potential-of-laser-drilling-in-oil-and-gas-exploration.html
https://jpt.spe.org/a-robot-takes-over-the-drilling-floor
https://www.esimtech.com/erd-drilling-and-conventional-drilling-a-cost-benefit-analysis.html
http://petroleumandgasengineering.blogspot.com/2016/02/sidetracking.html
https://www.bitcoinbazis.hu/az-exxonmobil-szerint-megduplazhato-az-olajkitermeles-egy-uj-repeszteses-technologianak-koszonhetoen/
https://www.investopedia.com/terms/r/refracking.asp