Nem követem különösebben Andrew Tate-et.1
Zoom
Fotó: Reuters
Nem szeretem a négereket, még kevésbé a mulattokat. A mulattok perverzek és szadisták, ráadásul szörnyűségesen arrogánsak a katasztrofális IQ-juk ellenére (vagy éppen ezért).
Ezzel együtt a legutóbbi szövege kiváló.
Nagyon hasznos, hogy felrobbantsa a fehérek szándékos vakságát, akik tagadják a faji tényt és a dinamikáit.
 
Félig fekete vagyok, félig fehér.
Hadd erősítsek meg valamit: a faj létezik.
Szupervalóságos.
Szó szerint be tudom kapcsolni a fekete oldalamat vagy a fehér oldalamat, mintha különböző videójáték-karaktert választanék a helyzettől függően.
Amelyik éppen előnyösebb.
Fehér lehetek a tárgyalóteremben, néger a börtönben.
Hibrid vagyok, az ember végső változata.
De a legtöbben nem hibridek.
A legtöbbjük vagy az egyik, vagy a másik.
A fehér felsőbbrendűség híveinek, akik azt mondják, hogy a faj minden, teljesen igazuk van. Így van.
A faji hovatartozás figyelmen kívül hagyása a fehér férfi végét jelenti, mivel a komplex rendszereiket könnyen túlterhelheti a brutalitás.
Fehérek ellentétbe kerülnek egymással? Bíróság.
Feketék ellentétbe kerülnek egymással? Gyilkosság.
Szúrni könnyebb, mint perelni. Nem „helyes”, de gyors.
Gyorsabb és hatékonyabb.
A végén a hatékonyság győz.
A fehérek rendszerei fehérekkel működnek.
A pereskedés csak akkor működik, ha a pereskedés az „egyetlen” lehetőség.
A lényeg – a faji hovatartozás figyelmen kívül hagyása a saját felelősségedre történik.
India azért India, mert ők indiaiak.
Norvégia azért Norvégia, mert ők norvégok.
Egész nap lehet vitatkozni arról, hogy hol jobb és hol nem, de ezek a tények.
Fehérként brutálisan frusztráló lehet azt látni, hogy a fehérek óriási százaléka elárulja a saját népét.
Szintén frusztráló látni, hogy emberek jönnek a fehér országokba, és egész nap szarnak az őslakosokra, de talán ti, fehérek, megérdemelitek ezt, mert annyi sok fehér árulónak megengeditek, hogy bátorítsák ezt.
Az árulók a legrosszabbak.
Ők inspirálják az ellenségeiteket.
Éppen ezért a történelem mindig is gyűlölte a patkányokat és az árulókat. Ők rosszabbak, mint maga az ellenség.
A „rasszista” szó felszarvazta a fehér férfit, hogy örökre átadja az országait és az asszonyait.
A „rasszista” szó a fehérek nagy többségét árulóvá tette.
A bennem lévő fehér sajnál titeket.
A bennem lévő néger fehér nőkkel kocsikázik Lamborghinikben.
Ez van.
De a faj valóságos.
És a fehér szupremácistáknak teljesen igazuk van.
Nem létezik kizárólag fehér ország?
Előbb vagy utóbb azt jelenti, hogy nem léteznek fehérek.
Túl fognak szaporodni titeket.
Erőszakban felül fognak múlni titeket.
A szavakkal fel fognak szarvazni titeket.
A sajátjaitok el fognak árulni titeket.
És én nem vagyok az ellenségetek, amiért rámutatok erre.
Valójában a barna barátotok vagyok.
Megerősítem, hogy végig igazatok volt, de engem, veletek ellentétben, nem lehet komoly hatással rasszistának nevezni.
Zoom
Fotó: AP
Ez nagyon tisztességes.
Andrew Tate háborúban áll a zsidókkal, és kizökkenteni a fehéreket kollektív agymosottságukból hatékony módszer a zsidók gyengítésére.
Hívhatjuk őt objektív szövetségesnek, de sokkal hasznosabb, mint a fehér balosok, akik a zsidók lábai előtt csúsznak-másznak a saját fajuk iránti gyűlöletből.
(Démocratie participative, ford. H. T.)
1.) Andrew Tate amerikai-brit internetes személyiség, korábbi profi kick-boxoló, a luxuskocsik és luxuslotyók kedvelője, az ún. manoszféra (férfias antifeminizmus) egyik véleményvezére, tízmillió követővel a Twitteren. Jelenleg Romániában és Britanniában büntetőeljárások folynak ellene különböző szexuális jellegű bűncselekmények gyanújával, nyilvánvalóan azzal is összefüggésben, hogy politikailag „szélsőjobboldalinak” számít, aki szerint a Hamász Izrael elleni támadása egy „szemet szemért” akció volt, aki kétségbe vonta, hogy a nácik voltak a „rossz fiúk” a második világháborúban, és aki a nagy népességcsere „összeesküvés-elméletét” terjeszti. (H.T.)