Toroczkaiék a spanyol Democracia Nacional (DN) nevű jobboldali párt meghívására érkeztek, mely szervezet, számos más európai nemzeti mozgalomhoz hasonlóan, a 2006-os tévéostrom óta kíséri figyelemmel a magyar nemzeti ellenállást. A DN már a májusi Antwerpen-i európai nemzeti szervezetek konferenciája óta ápol jó kapcsolatokat a HVIM-el, több vezetője idén részt vett a vármegyések által szervezett Magyar Sziget fesztiválon is. Most viszonozták a meghívást, amelynek köszönhetően november 22-én a HVIM vezetői részt vettek a Franco halálának évfordulójára emlékezve tartott szentmisén az Elesettek Völgyében (Valle de los Caidos).

Európa utolsó szakrális, jobboldali tekintélyuralmi rendszert létrehozó vezetője, Francisco Franco 1975. november 20-án hunyt el. Éppen azon a napon, amikor a zseniális és hősies katona, Francisco Franco tábornok rendszerének szellemi alapjait megteremtő José Antonio Primo de Rivera, a Falange alapítóját a köztársaságiak kivégezték. Bár Franco a véres spanyol polgárháborúban később győzedelmeskedett a baloldali, szocialista-kommunista kormányon, s a köztársaságot eltörölve helyreállította az ősi rendet, a királyságot, valójában mindvégig két ember nevéhez fűződött az 1975-ig tartó rendszer: a mozgalmár, ideológus Primo de Rivera és a katona Franco nevéhez. Így nem véletlen, hogy a két vezetőt egymás mellé temették a legyőzött köztársaságpártiak által kényszermunkában felépített Elesettek Völgyének sziklatemplomába.

Itt, a hegytetőn található a világ legnagyobb szabadtéri keresztábrázolása, a sziklába, s a hegy belsejébe vájt hatalmas templom pedig sehol máshol nem tapasztalt erőt és szakralitást áraszt magából. A sziklatemplom padlója alatt nem csak a két spanyol vezető nyugszik, hanem még 50 ezer, a polgárháborúban elesett hősi halott. Itt tartják meg minden évben a jobboldaliak a megemlékezésüket. A Franco-korszak követői a falangista köszöntéssel, vagyis az ókori karlendítéssel tisztelegnek, ám a Falange nem nemzetiszocialista mozgalom, önmagát nemzeti szindikalistaként határozza meg.

A spanyol hazafiak és nemzeti szervezetek minden évben az Elesettek Völgyében tartják a megemlékezést, azonban egy tavaly elfogadott törvénymódosítás következtében a történelemben idén először betiltották a politikai rendezvényeket, s kizárólag szentmise megtartását engedélyezték. A spanyol Gyurcsány, a szocialista-liberális kormányfő, Zapatero utasítására semmiféle zászlót nem engedélyeztek bevinni a völgybe, a hatalmas erőkkel kivonuló rendőrség minden autót átvizsgált, az elkobzott spanyol zászlókat a földre dobálták. A sziklatemplomban tartott szentmise előtt és után a több ezer hazafi elhelyezte az emlékezés virágait. Jellemzően öt vörös rózsát, amely a keresztet jelképezi és a megváltásra, a feltámadásra és a halhatatlanságra utal.

Toroczkai Lászlót az a megtiszteltetés érte, hogy a Democracia Nacional vezetőinek felkérésére a szervezet rózsáit ő helyezhette el Franco sírjánál. A szentmise végén a több ezres tömeg a sziklatemplom előtti téren énekelni kezdte a falangista himnuszt, a Cara al sol, magyarul a Nappal szemben című dalt, mire a rohamrendőrség oszlatni kezdett. A kommunista és szabadkőműves felmenőkkel bíró Zapatero a Gyurcsány-kabinethez megdöbbentően hasonlóan igyekszik megtörni a nemzet gerincét. A hazafiak csak nagy nehezen voltak hajlandóak távozni, előtte még falangista köszöntéssel, dalolva néztek farkasszemet az őket taszigáló karhatalommal.

A rendőrök egyébként a magyar neo-ÁVH-val szemben, egészen békésen tűrték az ellenállást, a mifelénk oly’ divatos könnygázt és viperákat sem vetettek be. Sőt, egészen tisztelettudóan beszéltek a feloszlatandó hazafiakkal is, látszott, hogy nekik sincs ínyükre a balliberális Zapatero-diktatúra. Persze, ezen nincs is semmi meglepő, hiszen a spanyol rendőrség eddig inkább a baszk nacionalista, de kommunista nézeteket is hangoztató ETA-val és a szélsőbaloldali antifákkal csapott össze, nem pedig jobboldali hazafiakkal, mint nálunk a „magyar” rendőrség. Így egyelőre olyan gyűlöletet sem tudtak beléjük nevelni a magunkfajtákkal szemben, mint itthon.

Egyébként a védőfelszerelésük sem volt olyan „komoly”, mint a magyarországiaké. Végül azért eleget tettek a parancsnak, s feloszlatták a tömeget, akik így először a történelemben nem is emlékezhettek meg rendesen a hősökre. A HVIM delegáció tagjai egyébként, hogy megfelelőképpen tanulmányozhassák a spanyol tömegoszlatási technikákat, utolsóként hagyták el a völgyet.

Ezután a Democracia Nacional által szervezett fogadáson vettek részt Madrid központjában. Itt Toroczkai László beszélt az egybegyűltekhez. Másnap a magyarok szintén részt vettek a legrégebbi spanyol nemzeti párt, a Fuerza Nueva (Új Erő) által rendezett nagygyűlésen, amelyre több ezer ember részvételével Madrid főterén, a Plaza de Oriente-n került sor, ott, ahol Franco 1975-ben az utolsó beszédét elmondta. Toroczkai László meghívott díszvendégként foglalhatott helyet a színpadon az olasz Forza Nuova és a német NPD vezetői között. A rendezvény végén a tömeg zárt helyszínre vonult, ahol a Fuerza Nueva elnökének, az utolsó még élő Franco-korabeli spanyol politikai vezetőnek, Blas Pinarnak a 90. születésnapját ünnepelve rendeztek fogadást. Itt köszönte meg - első magyarként a történelem során - Toroczkai László Spanyolországnak azt, hogy 1956-ban a világon egyedüliként akart Magyarországnak katonailag is segíteni a kommunizmus elleni harcban. Az 1956-ban 38 éves Blas Pinar a könnyeivel küszködve ölelte meg a HVIM vezetőjét.

Toroczkai a spanyolországi beszédeiben mindenhol ismertette a magyar történelmet, mellyel kapcsolatban azt emelte ki, hogy miközben Spanyolország nyugaton védte Európát a külső támadásoktól, Magyarország keleten fogta fel a saját testével a hódítókat. Beszélt Trianonról, s a jövővel kapcsolatban arról, hogy a globalizmus és a világhódítók ellen kizárólag európai összefogással és módszerváltással győzhetünk. Ezzel kapcsolatban a 2006 óta egyre nagyobb nemzetközi elismerést kivívó magyar nemzeti ellenállást precedensként tárta a spanyol hazafiak elé, akik vastapssal ismerték el a magyarok példamutatását. Toroczkai javaslatot tett az európai párhuzamos intézményrendszerek felállítására, melyek ellenpólusai lennének a globalista EU szerveinek. A HVIM vezetői tárgyalásokat folytattak több spanyol szervezettel is, s eldöntötték, hogy rövidesen kidolgozzák azt a programot, amelynek segítségével egymást erősítve összefoghatnak a pénzközpontú globális erők ellen az európai hazafias mozgalmak.

Bár a rendkívül erős és agresszív spanyolországi antifa-mozgalom idénre vérbosszút ígért, mert a tavalyi madridi megemlékezések után kirobbant összecsapásban egy 10 antifa által megtámadott hazafi önvédelemből leszúrta egyik támadóját, nem lett semmi a fenyegetőzésekből. Több ezer kommunista, liberális, anarchista úgynevezett “antifa” tüntetett ugyan a hazafiak megemlékezés-sorozata ellen, ám összecsapásra idén nem került sor.