Grönlandot több kilométer vastag jég borítja. Ha ez elolvad, akkor körülbelül 7 méterrel emelkedik meg a tengerek vízszintje. Ennél sokkal kisebb vízszintemelkedés is sok száz millió ember lakóhelyét veszélyeztetné.

A közelmúltig a tudósok biztosra vették, hogy a Föld két jégsapkája, az Antarktiszt és a Grönlandot borító pajzs a globális felmelegedés ellenére még néhány évszázadon át stabil marad. Néhány új tanulmány azonban ezt már kétségbe vonja, miután az utóbbi évtizedekben a két jégpajzsból egyre gyorsabban csúsznak a gleccserek az óceánba. Az eddigi kutatási adatok Grönlanddal kapcsolatban azt sugallták, hogy a sziget paradox módon ellenállt az általános felmelegedésnek abban a 3 ezer éves időszakban, amely 9 ezer évvel ezelőtt kezdődött. A Koppenhágai Egyetem Bo Vinther vezette kutatói azonban kimutatták, hogy a probléma a kiinduló adatok hibás értelmezésében volt.

A dán kutatók négy különböző színhelyről több mint 3 ezer méter mélységből vett jégmintákat elemeztek. Ezek - mint a korábbi adatok is - azt mutatták, mintha a grönlandi változások nem lettek volna összhangban a klíma melegedésével. De a kutatók két további helyről is vettek mintát, és ekkor kiderült, hogy a mintavétel magassága is számít. Vagyis a korábbi adatokban tapasztalt eltérés nem azt jelenti, hogy Grönlandot kihagyta volna a melegedés, hanem azt, hogy a melegedés eltérő volt különböző domborzati magasságokban. A szintkülönbség is okozhat hőmérsékleti különbséget, állapította meg Vinther.

Az új megközelítés szerint már a grönlandi jégpajzs nemcsak egységesebben reagált a korábbi felmelegedésre, hanem hevesebben is - állapították meg a dán tudósok. Tanulmányuk a Nature című brit tudományos folyóirat legfrissebb számában jelent meg.