Érezhetően változik az orosz-ukrán háború terepasztala, ugyanis már a NATO, illetőleg a britek sem olyan elnézőek az ukránokkal szemben, mint korábban.
Zoom
NLAW páncéltörő rakétát használó ukrán katona (fotó: Vadim Ghirda/AP)
A The Sunday Telegraph szerint a brit védelmi erőkhöz tartozó források azzal vádolják a Zelenszkij vezette Ukrajnát, hogy drága felszereléseket és fegyvereket pazarolnak el. Egyenesen úgy fogalmaztak, hogy az ukrán csapatok a drága NATO-fegyvereket szovjet típusú taktikával vegyítik, pedig ezek a harci eszközök nem erre lettek kitalálva, hiszen amíg az orosz taktika olcsó tűzerő garmadát zúdítja az ellenségre (ahogy a második világháborúban is), addig a NATO-fegyverek precíziós támadásokra lettek megalkotva.
Egy brit katona, aki ukránok kiképzésével is foglalkozik, úgy nyilatkozott a The Sunday Telegraph-nak, hogy az ukrán hadsereg az Egyesült Királyság által adományozott NLAW könnyű, hordozható páncéltörő rakétákat úgy használja, mintha olcsó orosz (szovjet) RPG-k lennének.
Az RPG-vel szemben az NLAW erősen páncélozott harckocsival szemben is eredményes. Egyszer használható, precíziós támadásokra lett megalkotva, egységenkénti költsége 20 ezer angol font (!), Kijevnek pedig több mint 5 ezret (!) ajándékozott belőle az Egyesült Királyság.
Cserébe az ukránoknak videókkal kellett volna bizonyítani, hogy megfelelően használják a fegyvert, ám precíziós támadások helyett a felvételeken az látható, hogy összevissza lövik őket az orosz vonalak felé, gyakran ötöt-hatot egyszerre (ez így összesen 100 ezer font költség).
A NATO és Oroszország taktikája tehát merőben eltérő, utóbbiak olcsó tűzerőt gyártanak elképesztő mennyiségben, csapataik egymástól „függetlenebb” módon cselekszenek. A szövetség ezzel szemben kisebb mennyiségben gyárt high-tech fegyvereket, ezeket remekül lehet(ne) használni kombinált fegyveres, manőverező hadviselési technikákra. E kombinált hadviselés azt jelenti, hogy a csapatok összehangoltan, jól szervezetten mozognak megfelelő tüzérségi, páncélos és légi támogatással. Mindez nyilvánvalóan hatékonyabb lenne, mint az orosz módszer, csak a NATO taktikájához kiváló kommunikációra, megbízható, drága fegyverekre és olyan parancsnokokra van szükség, akik magas szinten vannak kiképezve, és ismerik a hadi környezetet.
A brit forrás szerint soha nem volt idő arra, hogy a NATO-hadviselést megfelelően betanítsák az ukránoknak, több hónapos kiképzést sűrítenek két hétbe, ez idő alatt nem lehet megtanulni e precíziós hadviselést.
Zoom
Ábra az orosz és az ukrán harcmodor közötti különbségekről (forrás: telegraph.co.uk)
De más problémák is vannak az ukrán mentalitással kapcsolatban.
Az ukrán csapatok sokszor ellentmondanak a NATO elképzeléseinek, mondván, hogy az „alkalmatlan” nyugati kiképzők nem ismerik normálisan a terepet. Egy brit forrás szerint ezek az összetűzések pedig hevesebbek lehetnek, egy alkalommal odáig fajultak, hogy a brit hadsereg kiképzői fenyegetőzés miatt oldalfegyverükhöz nyúltak.
Mit nem lehet még csinálni a drága fegyverekkel és felszerelésekkel? Természetesen elhagyni, hátrahagyni őket. A források szerint az ukránok rendszeresen elhagyták a Javelin rakéták indítóegységeit, melyek újrahasznosíthatók, és 80 ezer angol fontba kerülnek, nem „eldobható”, szovjet típusú fegyverek, ahogy az ukránok gondolják.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az oroszok több, Javelinhez tartozó felszerelést (az említett indítóegységek vagy akár a rakéták, kilövőcsövek) is zsákmányolnak, egy orosz katonai forrás szerint az orosz erők gyakran „találkoznak” az ukránok által elhagyott, nyugati páncéltörő fegyverekkel (ezek fellelését gyakran rögzítik is, erről portálunk is hírt ad a háborút taglaló beszámolóiban).
A britek szerint a helyzet odáig fajult, hogy az oroszoknak már több Javelin rakétájuk van, mint a brit hadseregnek, ami lehet, hogy túlzás, de így is kínos. A The Sunday Telegraph-nak nyilatkozó forrás arról is beszélt, hogy ő és kollégái is támogatták az ukránok harcát Oroszország ellen, de a Kijevet támogató erőfeszítések „hazugságok köré épültek”.
Az Egyesült Királyság eddig több mint 10 ezer páncéltörő fegyvert ajándékozott Ukrajnának, köztük több ezer Javelint. James Cartlidge, az Egyesült Királyság védelmi beszerzésekért felelős volt minisztere tavaly áprilisban úgy nyilatkozott, hogy a brit Javelin-készleteket 2027-re vagy 2028-ra tudják majd visszatölteni.
Mindemellett Nagy-Britannia több száz extrém pontosságú Brimstone rakétát is adott Ukrajnának, ezeket földi és légi egységek is használhatják földi célpontok támadásának céljából. Az ukránok mégis többször mellélőttek velük, mivel a szovjet érából származó, elavult térképészeti rendszereket használtak.
Zoom
Brimstone rakéta egy védelmi felszereléssel foglalkozó kiállításon Londonban (fotó: Chris Ratcliffe/Bloomberg)
Ha a hozzáállás és az ukrán lemaradás nem lenne elég, a szövetséget a korrupció is gyengíti. A felszereléseket szállító teherautók sokszor „eltűnnek” Ukrajnában, a leszállított járművek pedig hiányosan érkeztek meg, gyakran még a biztonsági öv is hiányzott belőlük.
Az olcsók az olcsót akarják? Ukrajna azt kérte nyugati szövetségeseitől, hogy szállítsanak nekik több olcsó tűzerőt, így utóbbiak az egykori Varsói Szerződés országaihoz (például Bulgáriához) fordultak régi szovjet fegyverekért.
A kéregetésen túl több ukrán parancsnok is a NATO kiképzési módszereit kritizálta, ezek száma egyenes arányban növekszik az egyre rosszabb helyzettel. Miután a teljes egészében Franciaországban kiképzett 155. dandár a „teljes szervezeti káosz” és súlyos veszteségek miatt elolvadt, a kritikus hangok felerősödtek. Szergej Filimonov, az ukrán 108. zászlóalj parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy a NATO kiképzési módszerei gyakran nem igazodnak a modern hadviselés valóságához. Hatástalannak és veszélyesnek nevezte azt a külföldi kiképzést, mely később nem illeszkedik rendesen az ukrán gyakorlathoz. Hozzátette azt is, hogy 10 másik dandárt is hasonló veszély fenyeget, mint ami a 155. csoporttal történt.
Amerikai és német elemzések már 2023-ban és 2024-ben is rámutattak az ukrán hadsereg viselkedésére, rossz berögződéseire. A tisztek körében magas arányú a szovjet hadviseléshez való ragaszkodás, ez pedig teljesen ellentétes a NATO taktikájával. Olekszandr Szirszkij tábornok – akit 2024-ben neveztek ki ukrán főparancsnoknak – etnikailag orosz, az 1980-as években tanult a Moszkvai Felső Kombinált Fegyveres Parancsnoksági Iskolában. Ez az orosz fegyveres erők felsőbb oktatóközpontja, ahogy a nevéből is adódik.
Zoom
Volodimir Zelenszkij és Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok térképet elemez az ukrajnai Szumi városában (fotó: AP)
2023-ban kiszivárgott a német hadsereg egy elemző dokumentuma, mely szerint az ukrán erők figyelmen kívül hagyják a nyugati kiképzésekből levont tanulságokat, semmibe veszik a NATO fegyvereinek és taktikáinak előnyeit. Az elemzés a tiszti környezetbe beépült rossz ukrán doktrínákat okolja a kudarcért.
A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az Egyesült Királyság több mint 52 ezer ukrán katonát ruházott fel „létfontosságú harctéri készségekkel, hogy a fronton harcolhassanak”. Hozzátették, hogy a fejlett kiképzés az ukrán vezérkar utasításaival összhangban fejlődik.
A NATO és az ukrán fegyveres erők nem kommentálták a felröppent negatív híreket.
Donald Trump elnökletével a nyugati mentalitásban beállt változások vélhetően felerősítik majd a hasonló, kritikus hangokat, mely egyben a problémák felszínre kerülését, elharapódzását is jelentik. Egy szövetségben ugyanis a kritikus hangok megjelenése sosem a „fényes győzelmet” vetítik előre.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info